Saját gépagyat épít Európa

A nanotechnológia sztárjának számító grafénból készülő eszközök kidolgozása, illetve egy, az emberi agy működését szimuláló szuperszámítógép építését célzó projekt részesülhet milliárd eurós összegű uniós támogatásban.

A FET (Future and Emerging Technologies, a jövőbeli és kialakuló technológiák nevű pályázatának keretében az Európai Bizottság hat különböző tudományos pályázat közül választotta ki azt a kettőt, amelyeket egy-egy milliárd euróval támogat tíz éven keresztül. Mindkét megaprojektben legalább tizenöt uniós tagállam kutatói, és több mint kétszáz európai kutatóintézet fog közreműködni, fő céljuk pedig Európa versenyképességének fenntartása Ázsiával és az Egyesült Államokkal szemben.

Gépagy segítheti a jövő kutatásait

Az uniós támogatást elnyerő egyik projekt egy hatalmas számítási teljesítményű szuperszámítógép megépítését célozza. A gépóriáson végzett kísérletektől a kutatók azt várják, hogy azok segítenek majd átültetni az emberi agy működési elvét a számítógépekre. Ez azért kulcsfontosságú, az agy ugyanis kapacitásához képest nagyon energiatakarékosan működik, képes tanulásra, szervezésre, és jó a hibatűrő képessége is. Ha sikerül az emberi agyhoz hasonlóan gondolkozóvá alakítani a gépeket, annak nyomán robotok teljesen új, saját döntések meghozatalára képes generációját lehetne megalkotni.

A központban lefuttatható szimulációk a jövőben neurológiai betegségek kezelésében is segítséget nyújthatnak. A létesítmény megfelelő hatékonyságú informatikai hátterének kidolgozásán még dolgoznak a kutatók, az előzetes számítások alapján ugyanis a tervek szerint Németországban felépülő központ működése annyi energiát igényelne, amelynek kiszolgálásához egy saját atomerőműre lenne szükség.

Freund Tamás akadémikus, Agy-díjas neurobiológus vezetésével magyar kutatócsoport is részese lesz az Emberi Agy Projekt (Human Brain Project) névre keresztelt programnak. A magyar neurobiológusok a legmodernebb anatómiai és élettani módszerek alkalmazásával nyert adatokkal járulnak hozzá az idegsejtek, hálózataik és az egyes agyterületek számítógépes modelljeinek létrehozásához, illetve a modellekből származó hipotézisek helytállóságának kísérletes értékelését végzik. A későbbiekben más hazai laboratóriumoknak is lehetőségük lesz bekapcsolódni a programba.

Forradalmi eszközöket hoz a grafén

A hétfőn kihirdetett másik győztes kutatóközpont grafénnel kapcsolatos kutatásokat végezhet. A csupán egyetlen atom vastagságú szénréteg alkalmazása a jelenlegi szilícium helyett jóval nagyobb teljesítményű számítógépek megépítését teszi majd lehetővé.A grafén nem csupán a legvékonyabb anyag, több százszor erősebb az acélnál, és elektromos vezetőképessége is jobb a drótokban alkalmazott réznél.

A szilíciumnál kedvezőbb tulajdonságai révén a grafén alkalmazásával nem csak gyorsabb, de akár áttetsző, hajlékony eszközöket is lehet fejleszteni. A nanotechnológiás anyaggal kapcsolatos helyi kutatások azért fontosak, mert Ázsiában és az Egyesült Államokban már komoly erőforrásokat fektetnek be a grafénkutatásokba. Ha Európa nem tart lépést ezekkel, a jövőben kénytelen lesz külföldről beszerezni a grafénalapú termékeket.