Honnan túrnak ki minket a robotok?

Az olcsó érzékelőkkel és okos algoritmusokkal felvértezett robotok egyre több munkahelyről szoríthatják ki az embereket a jövőben, nehéz idők jöhetnek a takarítókra, a kamionsofőrökre, jegyárusítókra, de akár az ügyvédekre is. A többség talán rosszul jár majd a technika fejlődésének új fázisával, a kreatív elmék előtt azonban új világok nyílhatnak meg.

Az évszázad végére a mai munkahelyek hetven százaléka megszűnik, a termelést pedig robotok végzik - ezzel ijesztgeti Kevin Kelly a Wired olvasóit a magazin januári címlapsztorijában. A sokkoló jóslatot azzal próbálja enyhíteni a veterán újságíró, hogy szerinte a robotok elterjedése után létrejövő munkahelyek még érdekesebbek lesznek.

A bámulatosan optimista Kelly tippje szerint a 2050-es évek legjobban fizető munkahelyei ma még nem is léteznek, és az ipari automatizálás miatt jönnek majd létre. Ahogy száz évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy egyszer szükség lesz klímaszerelőkre és Ruby-programozókra, úgy ma sem látjuk, melyek lesznek a jövő slágerszakmái. A változás ahhoz hasonlatos, amilyet a technológiai szingularitás - így hívják az embernél intelligensebb gépek eljövetelét - prófétái hirdetnek, ám annál is húsbavágóbb.

Még nem lehet tudni, melyek lesznek a 2050-es évek slágerszakmái

A szingularitás hívői által ígért, a szuperszámítógépek által lehetővé tett örök életet, nanomasinák által meggyógyított belső szerveket és a szuperintelligens gépeket duzzogva el lehet fogadni, különösen akkor, ha a beláthatatlanul távoli jövőben jönnek csak el. Az viszont nehezen elfogadható, hogy egy szülő nem tud nyugodt szívvel pályát ajánlani a gyerekének, mert a munkaerőpiacot letarolják a robotok. Az ehhez szükséges technológiák - olcsó szenzorok, tanulásra képes gépek, elosztott informatikai rendszerek, mesterséges intelligencia - ugrásszerűen fejlődnek.

Nem érdemes targoncakezelőnek tanulni

A gyári munkák egy részét már régóta robotok végzik. Az iPhone-okat előállító gyárcsarnokról készült fotókon még emberek láthatók, az autógyárakban viszont már ipari robotok hegesztenek. A trend nem fog megfordulni, a kézműves igényességgel készült autók helyett a jövő valószínűleg a géppel összerakott iPhone-okról szól.

Targonca- vagy darukezelőként sem szabad karriert elképzelni. Az Amazon amerikai kereskedőház tavaly márciusban rendelt ezer darab rakodó- és csomagszállító robotot hatvankilenc raktárbázisára. A cég nem siette el a fejlesztést, vetélytársai közül már többen rendelkeznek automatizált raktárral. Hasonló sors várhat például a takarítókra, sőt az automatizált közlekedés miatt a kamionsofőrökre is.

Az autóiparban már évtizedek óta dolgoznak robotok

A robotok fehérgalléros munkahelyeket is elfoglalhatnak Kelly szerint. A gyógyszertárakba például lehet olyan gépet telepíteni, amely leolvassa a vényről a kódot, rányomtatja a dobozra, hogy kétszer egy szemet kell bevenni étkezés után, és kéri a vevő bankkártyáját. A gyógyszerész dolga a betegekkel való konzultáció, a nem vényköteles szerek ajánlása lesz. A sok papírmunkával járó, szabályok által kötött munkákra hasonló veszély les: ügyvéd helyett mesterséges intelligencia is írhatja az adásvételi szerződéseket, és az sem törvényszerű, hogy ember ül a MÁV jegyárusító bódéjában.

Nincs olyan törvény, hogy legyen mindenkinek jó

Az automatizálással nem az izgalmas, kreatív munkákat veszik át a robotok, hanem a monoton tevékenységeket - írja Kelly, amellett érvelve, hogy miért nem lesz katasztrofális a változás. Kelly optimizmusát azonban nem osztja mindenki. Sokkal borúsabb képet festett a jövőről Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee cikksorozata, amely a The Atlantic amerikai magazinban jelent meg alig egy évvel Kelly derűlátó jóslatai előtt. "Nincs olyan közgazdasági törvény, amely kimondja, hogy mindenki - vagy a többség - automatikusan jól jár a technológiai fejlődéssel" - írja a cikk. A változással nem csak a munkások egy kis hányada járhat rosszul, elképzelhető, hogy a többség rosszabbul fog élni az automatizálás utáni jövőben.

Baxter, az ember formájú robot képes figyelni a munkatársaira

A jelenséget kicsiben már megtapasztalhatta az emberiség. A termelőipar Kínába költöztetése - legyen szó a számítógépgyártásról vagy a textiliparról - nem a kreatív energiák felszabadulását hozta, hanem munkanélküliséget. A magyarországi munkahelyek megszűnése sem azt eredményezte, hogy többen bontakoznak ki balett-táncosként azok közül, akik korábban a bányában keresték meg a kenyérrevalót. Kelly szerint a két jelenség között az a különbség, hogy az ipari társadalom utáni korszakban mindenki számára elérhetővé válnak az olcsó, termelő robotok. A kicsit is kreatív emberek pedig kitalálhatják, mi olyat tudnak előállítani, amiért mások fizetnek. A Kickstarter ötletoldal, az Etsy kézművespiac és az otthoni 3D-nyomtatás jövője jöhet el.

A gépek lassan nyomulnak

A Kelly által megjósolt automatizálási hullám a második ilyen esemény lesz az emberiség történetében. Az ipari forradalom a gyáraival, gőzgépeivel alapjaiban változtatta meg a világot. A folyamat nem nyerte el mindenki tetszését: Joseph-Marie Jacquard-t, a lyukkártyával programozható szövőgép feltalálóját a legenda szerint még a város folyójában is megfürösztötték a munka nélkül maradt lyoni takácsinasok. Ned Ludd és követői, a ludditák pedig gépeket zúztak össze Angliában tiltakozásképpen.

Napjainkban a változás békésebben zajlik. Bár a tőzsdéken egyre gyakoribb, hogy gyors pénzügyi döntések meghozására írt algoritmusok végzik a kereskedelmet, a Wall Street brókerei mégsem dobálnak gazdasági informatikusokat a Hudson-folyóba. Az újságírók sem vonultak az utcára, pedig a Narrative Science nevű, szöveggeneráló programokat fejlesztő cég alkalmazása évi többszázezer cikket ír amerikai újságokba. Az adatbázisokból dolgozó szoftver egyelőre csak sporttudósításokat és tőzsdei összefoglalókat ír, alkotói szerint azonban öt éven belül Pulitzer-díjat is kaphat.

Megjósolhatatlan, hogy az egyre okosabb gépek milyen munkákat vesznek át az embertől, és hogy milyen új lehetőségek nyílnak meg az emberek előtt. Az Apple a példa arra, hogy egy cég visszaköltöztetheti Kínából a termelés egy részét az anyaországba, ha elég kritika éri. Csak az a kérdés, hogy a robotok ellen elegendőek lesznek-e a petíciók vagy az utcára vonuló emberek.