Biztonsági üzemmódba kapcsolt a Mars-járó

Vágólapra másolva!
A számítógép meghibásodása miatt a Curiosity felfüggesztette a tudományos munkát a Marson. Jelenleg a tartalék számítógépe üzemel, a hiba javításán már dolgoznak az irányítók.
Vágólapra másolva!

Annak érdekében, hogy se lefagyás, se egyéb technikai malőr ne akadályozza a küldetését, két külön számítógépes rendszerből áll a Curiosity agya: processzorból, memóriából és flash tárhelyből is kétszeres mennyiség került az űreszközre. A két központi számítógép azonos felépítésű, azonos paraméterekkel rendelkezik, de ezek közül egyszerre mindig csak az egyik működik, a biztonsági tartalék egység bármikor át tudja venni a gép irányítását.

Biztonsági módba kapcsolt, mint a Windows

Ez történt a NASA közleménye szerint február 28-án: az első számítógép flashmemória-problémái miatt a rover a tartalék rendszerre váltott át. Ezzel együtt az úgynevezett biztonsági üzemmódba (safe mode) került az űreszköz, ilyenkor csak minimális, önfenntartó aktivitás van, amíg vissza nem áll a második számítógéprendszer.

A rover számítógépes rendszereinek lelkét egy-egy PowerPC architektúrájú processzor adja. Ilyeneket használt például az Apple, mielőtt 2006-ban az Intel lapkáira váltott volna. A Curiosityben dolgozó RAD750 kódnevű lapka azoknak a processzoroknak a távoli rokona, amelyek az Apple legendás, színes iBook laptopjaiban voltak megtalálhatók. Az otthonokban is használt számítógépekhez képest lényeges különbség azonban, hogy a Curiosity hardverét speciális, sugárzásvédő tokozással is ellátták az űrbéli használat érdekében.

Lehetséges, hogy most ez sem volt elég a védelemhez: nem kizárt, hogy sugárzási túlterhelés okozta a számítógép problémáját. A repülésirányítók dolgoznak a hiba kijavításán, a tudományos munkát felfüggesztették, így még várnunk kell az első kőzetfúrás laboratóriumi elemzésének eredményeire is.

Nem izmos, de strapabíró a hardver

Extrém körülmények elviselésére tervezték az űrjáró 250 megabájt memóriáját és 2 gigabájt flash tárhelyét alkotó memóriachipeket is. A megbízhatóság mellett az alacsony áramfelvétel az űreszköz számítógépének másik erénye. A lapkát gyártó BAE Systems 2002-ben kiadott dokumentációja szerint a RAD750-es processzor 133 megahertzes órajelen használva csupán 5 watt villamos energiát igényel, alaplappal együtt pedig 10 wattot fogyaszt. Elképzelhető, hogy a Curiosity 200 megahertzen működő agya valamivel több energiát igényel a működéshez, de a különbség nem lehet jelentős.

A Curiosity operációs rendszere gyökeresen eltér az otthoni PC-ken futó Windowstól, de még a Linuxoktól is. A VxWorks a valós idejű operációs rendszerek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a szoftver garantált és rövid időn belül végrehajtja a beérkező parancsokat, rendszerhívásokat. Erre a fajta fegyelemre az otthoni gépeknél nincs szükség, nem omlik össze a világ, ha például a zenelejátszás kicsit késve kapcsol be, az emberek remekül tolerálják a milliszekundumos késéseket. Ipari környezetben, illetve egy idegen bolygó, viszont ennél sokkal precízebb szoftver kell, ami valóban, mindeN esetben ezredmásodpercek alatt, vagyis azonnal, gondolkodás nélkül teljesíti a kapott parancsokat.