David Windestal egy Multiplex Funjet típusú rádiótávirányítású repülőgépet alakított át a célnak megfelelően, a modellre annak alacsony tömege miatt esett a választás. A gép orrába egy GoPro2 típusú strapabíró kamerát szerelt, amely nem csak saját memóriakártyájára rögzítette az utat. A repülőgép egy hidrogénnel feltöltött meteorológiai léggömbel több mint 33 ezer méter magasra tudta feljuttatni alkotója, ilyen magasságból már látható a Föld görbülete is.
Windestal a teljes projekt részletes leírását közzétette a blogján, amelyből az is kiderül, hogy a repülőgép kamerájával folyamatos video-, és irányítást biztosító kapcsolatot tudott fenntartani egy speciális, nagy hatótávolságot biztosító, speciális antennát igénylő technológia segítségével. A távirányítós repülőre szerelt nagyteljesítményű adóegység annyira melegedett a Föld közelében, hogy egy külön ventilátorral kellett gondoskodni a hűtéséről.
A rendszer működését mínusz negyven Celsius fokon is működőképes, Energizer Ultimate márkájú egyszer használatos lítium-elemek biztosították, amelyekből nyolcat kötött sorba a gép megépítője. Nem volt egyszerű műszakilag megoldani azt sem, hogy a megfelelő magasságot elérve a gép levágja magát a hozzá erősített léggömbtől: ezt egy megfelelő időpontban felmelegedő, és egy forróságával egy közelében rögzített gyufát meggyújtó rezisztorral érte el a gép készítője.
A sztratoszférába való feljutás és a földet érés között a repülőgép összesen 108 percen át utazott, és a szerkezet száz kilométerrel távolabbra landolt a felbocsátásának helyszínétől, felkutatását a beépített GPS-jeladó tette lehetővé.