Megnéztük, hogyan riasztják a magyar Gripeneket

Vágólapra másolva!
Idén hatszor kellett a magyar légierő Gripenjeit olyan helyzetben bevetni, amikor a hazai légtérbe a légi irányítással nem kommunikáló repülő lépett be. Végül egyetlen esetben sem kellett földre kényszeríteni a belépő repülőket. A Magyar Honvédség most az újságíróknak is bemutatta, hogyan zajlik egy "Tango-riasztás", vagyis a Gripenek hogyan készülnek fel a valódi "helyzetekre", az Alfa riasztásokra.
Vágólapra másolva!

Idén viszonylag sokszor, 32-szer fordult elő, hogy a magyar légtérbe olyan repülőgép hatolt be, amely nem vette fel a kommunikációt a hazai légi irányítással. Mindez persze csak relatíve tűnik soknak, hiszen Szűcs József mérnök ezredes, a veszprémi Légi Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka szerint évente a magyar légtérbe 450 ezer civil repülő lép be, emellett 19 ezer állami (diplomáciai és katonai) repülőgép is átrepül az ország felett, vagy éppen ide tart.

A 32 "nem kommunikáló" repülő légtérbe való belépése után hat alkalommal fordult elő, hogy a magyar légierő vadászgépeit, a svéd gyártmányú Gripeneket is be kellett vetni. Mint azt az [origo] a honvédség illetékeseitől megtudta, végül egy alkalommal sem kellett földre kényszeríteni a belépő repülőket, hiszen minden esetben helyreállt a normál kommunikációs kapcsolat a behatoló gépek és a hazai légi irányítás között.


Nézze meg a Gripenekről készült videónkat!

A Gripenek éles bevetése, az úgynevezett Alfa riasztás tehát hatszor történt meg a magyar légtérben, az említett különleges helyzetekben. A Magyar Honvédség vezetése ezért is tartotta fontosnak, hogy a katonai tudósítóknak bemutassa a hazai légvédelem csúcstechnológiáját, tulajdonképpen a Gripenek riadókészültségét. Az újságírók a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázison személyesen is megfigyelhették hogyan zajlik egy Tango riasztás.

Alfa vagy Tango?

Az Alfa és a Tango között a "földön" tulajdonképpen nincs különbség, csak a levegőben. Mind a két riasztás esetében ugyanúgy éles fegyverekkel gördülnek ki a hangárokból a Gripenek, ugyanolyan gyorsan kell a műszaki támogató alakulatoknak is közreműködniük, csak éppen a Tango egy gyakorlatot jelent, az Alfa pedig valódi "bevetést", valódi "helyzetet".

De hogyan is történik maga a riasztás? A magyar légtér - minthogy a NATO déli szekciójához tartozik Magyarország - egy olaszországi légtérfigyelő központból kapja a riasztást, még akkor is, ha magyar területen lévő radarok észlelik a légtérbe belépő, a légi irányítással nem kommunikáló repülőket. Előfordulhat az is, hogy a németországi Geilenkirchenből felszálló AWACS felderítő és radarfigyelő gépek jeleznek valamilyen "helyzetet", ilyenkor ezek is összeköttetésben állhatnak a magyar légierő vezetési és irányítási központjával, Veszprémmel. A veszprémi központ aztán felveszi a kapcsolatot a kecskeméti repülőbázissal, ahonnan a Gripenek 15 percen belül a levegőbe tudnak emelkedni.

Volt, hogy a kifutópályán álltak a gépek

A "normál" készenlét, amit most az újságírók is megfigyelhettek, 15 perces "rendelkezésre állást" jelent. Vagyis a NATO riasztástól eltelt negyedórán belül kell a levegőbe emelkedniük a magyar vadászgépeknek. A Gripenek ezt teljesítették is a kecskeméti bemutatón. Kilián Nándor dandártábornok, a légi bázis parancsnoka azonban elmondta, hogy vannak és előfordulnak ennél szűkebb határidők is. Ilyenkor a gépek már beindított hajtóművel várakoznak. Sőt előfordult már az is, hogy a kifutópályán álltak a gépek, teljes készenlétben.

Forrás: MTI/Ujvári Sándor
A pilóta beszáll a hangárban álló Gripenbe

Ezúttal azonban egy "átlagos" riasztást figyeltek meg az újságírók. A Gripenek hangárjaihoz előbb a repülőműszaki zászlóalj emberei futottak oda, majd a pilóták, akik külön helyiségben készültek fel, majd elfoglalták helyüket a pilótafülkében. Ezután a pilóták végigmentek az ilyenkor szokásos ellenőrzési listán és kipróbálták a kormányszerveket, fedélzeti rendszereket, a hajtóművet, a műszakiak pedig a gép körül segédkeztek.

Gép nélkül maradt egy század

Mindez pár percet vett igénybe, majd a Gripenek egymás után kihajtottak a hangárjaikból. A jobbra kikanyarodó gépek ezután talán kétszáz métert sem tettek meg, és máris a kifutópálya elejére álltak. Egymás után nekirugaszkodtak, és a már a hangárból előkerülve is félelmetes hangot kiadó hajtóműveik még jobban felpörögtek. A fülsiketítő zajban aztán egymás után a levegőbe emelkedtek a páros kötelékben repülő vadászok.

Magyarországon 12 együléses és két kétüléses Gripen áll a légierő rendelkezésére. Kilián Nándor dandártábornok, a bázis parancsnoka szerint ezek a gépek kiválóan alkalmasak a légtér ellenőrzésére, védelmére, a behatoló repülők elfogására, földre kényszerítésére. Ugyanakkor a dandártábornok megemlítette, hogy a kecskeméti repülőbázis egyik százada gép nélkül maradt. 2009-ben ugyanis kivonták a hadrendből a cseh Albatros kiképzőgépeket. majd 2010-ben a szovjet MiG-29-es vadászgépeket is . A Dongó század hajózóinak átképzése az AN-26 típusra megkezdődött és jelenleg is zajlik.

Forrás: MTI/Ujvári Sándor
Gripen a kecskeméti légi bázison

Ami a Gripeneket illeti említettük, hogy a Tango riasztáson is éles fegyverekkel emelkedtek a gépek a magasba, ezek azonban csak a légiharcban esetlegesen szükséges Sidewinder levegő-levegő rakétákkal és a repülőbe beépített Mauser gépágyúval voltak felszerelve. A Gripeneknek azonban vannak már levegő-föld rakétáik is. Ezek harci helyzetben immár nemcsak a célok hozzávetőleges eltalálását eredményezik, hanem nagy precizitást tesznek lehetővé: akár egy meghatározott épület kijelölt ablakán is be tudnak hatolni az amerikai Maverick rakéták - mondta a kecskeméti bázisparancsnok, Kilián Nándor dandártábornok.

Mindebből látszik, hogy a magyar légierő elvben a Gripenek összes technikai lehetőségét megpróbálhatná kihasználni. A Gripenek hivatalos rövidítése ugyanis JAS-39EBS HU, amiből a legfontosabb a JAS három betűje. A svéd Jakt (vadász) Attack (támadás) és Spaning (Felderítés) szavak rövidítése a JAS. Ám a magyar Gripenek bombázó funkciói részben kihasználatlanok. Megvásárolták például hozzájuk a Litening-III lézeres célmegjelölő konténereket, azonban ehhez hozzátartozó lézervezérelt rakétája nincs a honvédségnek. Éppen ezért ahhoz, hogy a jövőben a többfunkciós vadászbombázó összes lehetőségét ki tudja használni a magyar légierő, nyilvánvalóan további fejlesztésekre lenne szükség. Sőt, a Gripenekből most sincs elég: Kilián Nándor dandártábornok erről az [origo] videós stábjának nyilatkozott, szerinte akár a jelenlegi állomány duplája is elkelne a honvédségnél.