Találkozás a videojáték-életű emberrel

A Game on című utazó kiállítás videojátékmágusa a világ bármely pontján működőképessé tud varázsolni egy ősrégi Atarit - de bevallása szerint a legtöbb probléma épp a legmodernebb gépekkel van. Barry Hitchings, a brit konzolguru beavatott minket az utóbbi évtizedek játékcsodáinak titkaiba.

Közel tíz éve utazik a Game on kiálltással Barry Hitchings, a világjáró játékgépszerelő. A Barbican Art Gallery által szervezett kiállításból két garnitúra is van, így akár két városban is meg lehet nézni a videojáték történetét. A Game on önmagában is komoly tartalékokkal rendelkezik, a helyszínen meg lehet szerelni a gépek többségét, az esetleg elfüstölő Xbox 360-as konzolok helyett pedig újabb gépeket tudnak beszerelni a kioszkokba. Hitchingsszel a gyakran elromló alkatrészekről és a játékgyűjtésről beszélgettünk.

Hogyan szerezted ezt az állást?

Annak idején egy olyan videojáték-üzletben dolgoztam, ahol régi játékokat és import konzolokat is árultunk. Ez 2001 táján volt. Ekkor találkoztam a kiállítás egyik kurátorával, akit lenyűgöztek a videojátékokkal kapcsolatos ismereteim, ezért állást ajánlott nekem.

Mindig úton vagy? Mennyi időt töltesz otthon?

Elég sokat utazom a kiállítással, de a két helyszín között gyakran többhetes szünet is van, ez most például csaknem egy hónap lesz. Az ilyen szünetek alatt szoktam elmenni szabadságra.

Hány teherautón fér el a teljes kiállítás?

Erre a helyszínre négy darab, egyenként tizenkét méteres konténerrel érkeztünk. Az állványok lapra szedhetők, egyes gépeket is darabokra lehet szedni, de a nagy játékautomaták önmagukban elfoglalnak egy teljes konténert.

Melyik a legidősebb gép a kiállításon?

A Magnavox Odyssey, amelyet 1972-ben dobtak piacra. Ez egy Brown Box (barna doboz) nevű prototípus utódja, amely az első videojáték volt. Ralph Baer tervező azért alkotta meg, hogy a televíziót a passzív műsornézéssel szélesebb körű használatra is alkalmassá tegye. 1966-ban kezdett dolgozni a videojátékon, és hat évbe telt, mire sikerült kereskedelmi forgalomba hoznia. Ugyancsak a kollekció része a Computer Space nevű játék, amelyet hatalmas üvegszálas házba szereltek, ez 1971-ből való. A kiállításon a hatvanas évekbeli PDP-8-as miniszámítógép is megtekinthető, ezt azért állítottuk ki, hogy megmutassuk, milyen jellegű gépen futott annak idején az első játékprogram, a "Spacewar!", amely a Computer Space elődjének tekinthető.

A Computer Space gépek nem működnek. Be lehetne kapcsolni őket?

Be lehetne kapcsolni őket, az velük a baj, hogy az alaplapjuk már több mint negyvenéves, nem működik tökéletesen, ezek felújítása pedig rendkívül sok pénzbe kerülne, mert a bennük lévő chipek annyira régiek, hogy lehetetlen is beszerezni őket. A gépekbe épített tévék is rendkívül öregek már, némelyikben még elektroncsövek vannak. Ezeket gyakorlatilag lehetetlen felújítani.

A régebbi játékgépek ennyivel sérülékenyebbek?

Vannak olyan gépeink, amelyek az első kiállítás óta működnek, vagyis több mint tíz éve használjuk. Egyes gépeknél már modern technológiát alkalmazunk, például a spectrumos játékok mai memóriakártyáról töltődnek be, mert ez jóval gyorsabb és strapabíróbb, mint a régi, hagyományos magnószalag.

Melyik géppel van a legtöbb gond?

Érdekes módon inkább az újabb gépekkel, az Xbox 360 például hírhedt a "halál vörös gyűrűje" néven ismert hibajelenségéről. Van egy rakás korai generációs Xboxunk, amely nem működik, ezeket javítani sem érdemes, mert újból elromlanak. Szerencsére a konzol új változatai már sokkal megbízhatóbbak.

Playstation, Nintendo és Xbox gépeket rejtenek a kioszkok

Nemcsak konzoljaitok vannak, hanem egy teljes termet megtöltenek a játékautomaták. Azokkal mi a leggyakoribb baj?

Ez gépfüggő, általában a monitoruk szokott tönkremenni, hiszen egyes automatákban már több mint harmincéves képernyők dolgoznak. Szerencsére a képcsöves megjelenítők aránylag szabványos alkatrészekből állnak, amelyek cserélhetők.

Hol lehet chipeket venni a régi játékgépekhez?

Még mindig léteznek helyek, ahol régi eszközökből kiforrasztott vagy régen legyártott, de soha fel nem használt lapkákat lehet vásárolni. Bizonyos chipek elképesztően drágák, mások rendkívül ritkák. Csak idő és szándék kérdése, hogy ezeket beszerezze az ember. De a Computer Space esetében maga a gép sokkal érdekesebb, mint a rajta futó játék, ezért állítjuk ki kikapcsolt állapotban is.

Gyűjtői szemmel nézve melyik a legdrágább gép a kiállításon?

Több is van, például egy Sega Wondermega: ez a gép egyben tartalmaz egy Mega Drive és egy Mega CD konzolt, valamint egy karaokézáshoz szükséges modult is. Kilencvenes évek eleji megjelenésekor elég drága volt, nagyjából 130 ezer forintnak megfelelő jenbe került. Ma azonban egy jó állapotú példányáért 180 ezer forintnak megfelelő összeget is elkérnek. Van egy FM Towns Marty gépünk is, amelyre egy csomó klassz játék készült, de ezek nem voltak kelendőek, így a gép mára ritka gyűjtői készülékké vált, amely szintén egy-két százezer forintot érhet. Általában az emberek azt hiszik, hogy az öreg Magnavox Odyssey automaták érik a legtöbbet, de ezeket mindössze 150-200 dollárért vettem meg, mivel nem számítanak ritkaságnak.

A százötven játékot és a hozzájuk tartozó játékgépeket bemutató Game On kiállítást a Király utca 26. alatt található VAM Design Centerben lehet megtekinteni január nyolcadikáig. A helyszín reggel kilenc órától este hét óráig van nyitva. Hét közben a felnőtt jegy 2400 forintba, a gyermek jegy pedig 2100 forintba kerül. Hétvégén néhány száz forinttal drágább a belépés. Lehetőség van családi és csoportos jegy váltására is.