Mintha egy szalmaszálat akarnánk megfogni az űrben

A jövő az agy-számítógép interfészé, amelynek segítségével a teljes háztartástól egy robotig bármi vezérelhető. A BME-n fél éve foglalkoznak aggyal irányítható dolgokkal, a virtuális autóvezetésig már eljutottak. Kipróbáltuk, hogyan lehet gondolatokkal mozgatni egy kockát.

Elméletileg minden ember képes a gondolataival mozgatni tárgyakat. Külföldön kísérleteznek már művégtagok vagy akár egész műtest vezérlésével is, de Magyarországon egyelőre kevesen kutatnak a témában. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) diákjai fél éve foglalkoznak a jövő technológiájának tartott agy-számítógép interfésszel. Egy ilyen eszköz már ötvenezer forintért is beszerezhető, és ha van hozzá megfelelő szoftver, nemcsak PC-s játékok irányíthatók vele, hanem fizikai tárgyak is mozgathatóak a segítségével.

Ezt az eszközt használják a Műegyetemen (illusztráció)

Exkatonáknak jól megy

Amennyire furcsán hangzik, annyira nehéz egy adott mintázatú agyhullámot produkálni, és eltolni vele például egy kockát. Mi is megpróbáltuk a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének laborjában. Az élmény azért volt érdekes, mert az ember már teljesen hozzászokott ahhoz, hogy valamilyen eszközzel alakítja a világot. Tapintás és fizikai mozgás nélkül arrébb tenni valamit új tapasztalási dimenziót jelent.

Ami pár évvel ezelőtt még furcsán hangzott, az most számunka is valósággá vált: ott ültünk a gép előtt, és megfeszítetten koncentráltunk arra, hogy a kocka mozduljon. Mivel egy kockát általában nem gondolattal akarunk odébb tolni, hanem egyszerűen megfogjuk, szokatlan érzés volt erre összpontosítani. Aztán ha mégis sikerül, igen nehéz megismételni: olyan érzés, mintha egy elengedett szalmaszálat akarnánk újra megfogni az űrben.

szólj hozzá: Irányítás aggyal

Teszteltük az agy-számítógép interfészt

A számítógép aggyal történő vezérlésének első lépéseként az eszközt kalibrálni kell a felhasználó agyhullámaihoz. Ennek során a tesztelő leül egy oktatóprogram elé, és megpróbál elmozdítani egy lebegő kockát. Lóska Ádám, a program kezdeményezője szerint egy-egy mozgatási parancs betanítása egyénfüggő, van, akinek két perc alatt sikerül az, ami másnak két hétig sem. Lóska szerint ez olyan külső körülményektől is függ, mint hogy kinek milyen hosszú a haja, milyen lelkiállapotban vagy kondícióban van. A perdöntő valószínűleg a habitus és a személyiség lehet: az aggyal való vezérlés azoknak megy jól és gördülékenyen, akik rendezett életet élnek, fegyelmezettek, nem jár egyszerre több mindenen az eszük - mondta Lóska, akinek tapasztalatai szerint a katonák például kiugróan jól teljesítenek az ilyen teszteken.

Mi az az agyhullám?

Az agy több milliárd idegsejtből (neuron) épül fel, amelyek információkat küldenek egymásnak elektromos jelek formájában. Amikor több millió neuron küld jeleket, külső eszközökkel is mérhető elektromos aktivitás keletkezik az agyban. Ezt lehet mérni a koponya körül például az EEG-vel (elektroenkefalográfia). Ezt a nagymértékű elektromos aktivitást nevezik agyhullámnak, mert EEG-jelként hullámszerűnek tűnik. Négy alapvető agyhullámot különböztetnek meg: béta (izgalmi állapotban), alfa (nyugalmi állapotban), théta (az elalvás előtti fázisban) és delta (mély álomban).

Gondolattal a villanyt

A BME-n egy Emotive Epoc nevű eszközzel kísérleteznek. Az úgynevezett neuroheadsetek közül ez a legkedveltebb az agy-számítógép interfészek piacán, 300 dollárért Magyarországra is rendelhető. "Nem tudjuk, milyen algoritmus alapján működik az eszköz, mert a gyártó nem adja ki ezt az információt" - mondta Tóth Tibor Balázs, az egyetem hallgatója. Nyers bemeneti jeleket látunk, számokat, amelyeket odáig tudunk visszafejteni, hogy a számítógépre felkerülve már a saját magunk által programozott szabályszerűség dolgozza fel a jelet - mondta Tóth. Egy másik hallgató, Bartók Ferenc odáig jutott, hogy az általa fejlesztett program az X10 nevű távvezérlő eszközzel képes úgy lekapcsolni a villanyt, hogy nem tesz mást, csak erre gondol. A technológiával kísérletező hallgatók elmondása alapján további fejlesztések után hamarosan bármilyen elektromos eszközt lehet majd vezérelni, a tévékapcsolótól kezdve az intelligens otthonig.

Egyelőre egy autószimulátor a legösszetettebb dolog, amit a BME-n így tudnak irányítani. A jármű magától halad az úton, de a sofőrnek kell kormányoznia. Lipcsei Máté, az egyik kutató szerint agyhullámokkal vezetni elég megterhelő, nagy koncentrációt igényel. Hiába tanulja meg az ember, rengeteget kell gyakorolni, hogy a virtuális jármű ne térjen le az útról. "Nem olyan könnyű, ráadásul ha közben elterelik az ember figyelmét, mondjuk szólnak hozzá, az letérítheti a pályáról" - mondta Lipcsei, aki szerint teljesen gondolatvezérelt autó nem lesz. "Hiába állna készen a technológia, egy gyártó sem vállalna felelősséget mondjuk azért, mert valakinek elterelődtek a gondolatai vezetés közben" - mondta Scherer Balázs, a Lipcsei munkáját segítő oktató.

A hobbistáktól az akadémikusokig egyre többen kísérleteznek neuroheadsetekkel és azok alkalmazásával. A házigeekek között van, aki tévét kapcsolgat agyhullámokkal, egy másik videóban pedig azt mutatja be a felhasználó, hogy rádiót, villanyt és ventillátort is tud szinte párhuzamosan kapcsolgatni a neurokisüléseivel. Ezen a videón pedig az látható, ahogy egy férfi az Angry Birds agyvezérlésével próbálkozik, azonban az egér kurzorának ilyen kifinomult mozgatása túlságosan nehéz feladat.

A komolyabb projektek közül a legújabb a kínai Zhejiang Egyetemen kifejlesztett agy-számítógép interfésszel irányított drón. A felhasználó headsetje Bluetooth-kapcsolaton keresztül küldi el a parancsokat a számítógépnek, ez wifin keresztül továbbítja azokat a Flying Buddy 2 nevű repülő szerkezetnek, amely fedélzeti kamerájával fotózni és videózni is képes. A Berkeley Egyetemen pedig már agyhullámokkal irányítható kerekes széket is kifejlesztettek. A technológia csúcsa jelenleg a Brown Egyetemen készített, az agyba beültetett invazív eszköz, amely segítségével az alábbi videón látható bénulásos hölgy a gondolataival vezérel egy robotkart, amely a szájához emeli a reggeli kávéját. Az egész technológia legkorábbi gyakorlati alkalmazása az lehet, hogy mozgásukban korlátozott emberek képesek lesznek mozgatni művégtagjaikat vagy az életminőségüket javító egyéb eszközöket.

A technológia egy másik típusú felhasználása során két kutató azt figyelte meg, hogy egy Google-keresés során hogyan reagálnak a tesztalanyok a találati listára, és utána hogyan, mi alapján hozzák meg a döntést, hogy hova kattintanak. A kutatás két éve elnyerte a Google Kutatói Díját (13 millió forintot). Hivatalos információ nincs arról, hogy a cégnél foglalkoznának-e ezzel.

Nem kell félni, hogy meghackelik az agyunkat

Egy néhány hete publikált kutatás szerint mesterséges körülmények között a tesztalanyok PIN kódját és bankkártyaadatait tudták meg tíz-negyven százalékos biztonsággal, neuroheadsetek alkalmazásával - olvasható korábbi cikkünkben. Vajon a jövőbeli információszerzés, adatlopás egy új lehetősége jelenik-e meg éppen?

"Nem reális elképzelés, hogy most vagy akár a jövőben tartanunk kellene attól, hogy hackerek az agyunkból lopnának ki bizalmas információkat. Ennek két egyszerű oka van. Egyrészt az ember csak észreveszi, ha a fejére tesznek egy ilyen szerkezetet. Másrészt a hackernek rá kell vennie minket, hogy olyasmire gondoljunk, amit ki akar olvasni a fejünkből. Máskülönben nem lehetséges, hogy belemásszanak valakinek az agyába" - reagáltak a BME-sek.