Digitálisan kettészakad Magyarország

A digitálisan kettészakított Magyarország, rossz internetes fedettség, parabola antenna egy viskón
Vágólapra másolva!
Egyre mélyül a digitális és a társadalmi szakadék azok között, akiknek van és akiknek egyáltalán nincs internet-hozzáférése. A magyar lakosság harmada még mindig nem tud csatlakozni a világhálóhoz, többségük mélyszegénységben él. A hazai tapasztalatok szerint azonban a hátrányos helyzetű falvak lakói megragadják az internet adta lehetőségeket, sokan álláskeresésre használják.
Vágólapra másolva!

Szappanoperába illő a cigány származású Siroki Laci története. A 30 éves férfi - akinek taníttatása a napszámos rokonság minden megkeresett forintját elvitte - egy karitatív program keretében jutott állandó internetkapcsolathoz. Laci YouTube-csatornát indított, elkezdte feltölteni saját gyártású videóit, Tarr Béla felfigyelt rá, és rövidfilmjét beválasztotta abba a Magyarország 2011 nevű csokorba, amely a 43. Magyar Filmszemle nyitánya volt. Sirokinak mindehhez persze nemcsak internetre, hanem támogató családra, szerencsére és sok egyébre is szüksége volt, viszont a világhálóval plusz lehetőséget is kapott.

Magyarországon még mindig milliók élnek az e-lehetőség nélkül, és úgy tűnik, hogy ez a helyzet még jó darabig nem fog változni. Szociológusok szerint minél tovább tart a leghátrányosabb helyzetű térségek internetínsége, annál inkább elmélyülnek a mélyszegénységben élők és a társadalom többi tagja közötti különbségek.

Magyarországon dinamikusan nő az internetelőfizetések száma: a KSH adatai szerint 2011-ben egymillióval több internetelőfizető volt, mint 2010-ben, egész pontosan 4,3 millió. Az NRC piackutató cég felmérése alapján ez azt jelenti, hogy Magyarországon jelenleg 66 százalékos az internetpenetráció, a lakosság ekkora arányban használja többé-kevésbé a világhálót. Persze, az internetezők között is nagyok a különbségek, hiszen sokan szórakoztató tartalmakat fogyasztanak elsősorban, de többen vannak, akik kommunikáció és információszerzés céljából csatlakoznak a hálózathoz. A legnagyobb szakadék viszont azok között van, akik valamilyen szinten hozzá tudnak férni és akik nem.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Három magyarból egy nem internethasználó (a kép illusztráció)

Az állam a piactól várja az internetet

Magyarország 2003-ban csatlakozott az eEurope nevű EU-s programhoz, melynek hazai célja az internet kiterjesztése az ország teljes területére, főként a falvakba és leghátrányosabb helyzetű településekre. Az állam csak ösztönzőként lép fel, ugyanis "a teljes internetes lefedettség eléréséhez szükséges infrastrukturális ellátottságot elsődlegesen a piacnak kell biztosítania" - áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) [origo]-nak küldött levelében. Az állam olyan térségekben történő infrastrukturális beruházásokat és fejlesztéseket kíván támogatni, ahova pusztán a piaci érdek szerint nem települnének ki a szolgáltatók, mert nagyon alacsony lenne a beruházásuk megtérülése.

A májusban megjelent Új Széchenyi Terv húszmilliárdos pályázati keretösszeget tart fent olyan cégeknek, amelyek önerőből nem vinnének internetet és ahhoz szükséges eszközöket a hátrányos helyzetű régiókba. "A digitális esélyegyenlőség alapfeltétele az állampolgárok és a vállalkozások hosszú távú versenyképességének, ezért az állam feladata, hogy fejlesztéspolitikai eszközökkel elősegítse az ennek megteremtéséhez szükséges infrastrukturális ellátottságot" - olvasható az emagyarorszag.hu-n.

Az ország ötöde még öt év múlva sem fog internetezni

Az internetezők és nem internetezők közötti digitális szakadék felszámolásához úgy tűnik, kevés lesz ez a húszmilliárd forint. "A magyar társadalom tizenöt-húsz százaléka még öt év múlva sem lesz a mai értelemben vett internethasználó" - mondta az [origo]-nak Ságvári Bence, az MTA Szociológia Intézetének kutatója. Ságvári szerint azok az egyébként is hátrányos térségek, ahol most nincs és valószínűleg évek múlva sem lesz megfelelő minőségű internet, várhatóan még jobban leszakadnak és nem csak digitális értelemben.

A szociológus szerint látni kell, hogy ahol nem érhető el az internet, ott más lehetőség sem nagyon van: se megfelelő közlekedési infrastruktúra, se munkalehetőségek, se minőségi oktatás. Ebből kifolyólag a világháló elérésének lehetősége önmagában nem tud hozzájárulni a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A problémák megoldásának szükséges, de nem elégséges feltétele, ami más tényezőkkel együtt jelentősen meggyorsíthatja egy elmaradott térség fejlődését. Az afgán Jalalabad nevű városban az internet bevezetését követő két évben jelentősen megélénkült a gazdaság, munkafolyamatokat egyszerűsítettek, és az internet közvetlenül teremtett munkahelyeket.

125 millió forintból 450 embernek vittek internetet és tudást

Az afganisztáni százezreket érintő sikersztorihoz hasonló léptékű kezdeményezések Magyarországon is vannak és voltak már korábban. A legutóbbi, június 30-án záruló projekt a WIFI Falu (korábban is volt már ugyanilyen nevű projekt, arról lentebb olvashat) elnevezésű Békés és Baranya megyéket érintő internetkiépítés. A húsz hónapig tartó EU-s pénzből finanszírozott munka során tizenegy településen 450 ember jutott számítógépekhez és a világhálóhoz, valamint különböző képzésekhez.

"Számítástechnikai, digitális írásbeli és gyakorlati, azaz álláskeresési oktatásban részesültek a projektben résztvevő emberek, akik közül sokan folyamatosan küldözgeti önéletrajzaikat, vagy kinyomtatják és azzal mennek állásinterjúra" - mondta az [origo]-nak Csizmadia Anita, a program vezetője. Csizmadia szerint a közös munka végeztével jelképes összegért megvásárolhatják az emberek a számítógépeket, a többség pedig szeretne élni ezzel a lehetőséggel. Hogy közvetve vagy közvetlenül hány ember jutott álláshoz a képzések és technológiák segítségével, az majd a decemberi utókövetéskor fog kiderülni - mondta Csizmadia. A projekt a honlapon elérhető információk szerint 125 millió forintba került.

Randivonal és a Pécsre induló vonatok

2004 óta tart már a Magyar Telekom Digitális Híd elnevezésű kezdeményezése, amelynek során eddig összesen 158 faluba mentek el a szakemberek és mutatták meg, mire lehet használni az interenetet. A szolgáltató két éve olcsó számítógépeket is szállított a településekre, a jövőben pedig okostelefonokat is vinnének. A projekt célja, hogy praktikus tudást adjon át olyan falvakban és kistérségekben élő embereknek, ahol már van néhány számítógép és internethozzáférés, viszont a lakosság nem, vagy csak nagyon alacsony szinten használja információszerzésre a technológiát.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Az internet sokszor infrastrukturális fejlődést is hoz

Egy korábbi cikkünkszerint a Telekom vetélkedőket rendez, amelyek enolyan kérdéseket kell megválaszolni az indulóknak az internethasználat segítségével, mint hogy "mikor indul az első vonat Pécsre?", vagy meg kell keresniük a térképen a településüket. Szomolányi Katalin, a Magyar Telekomnak a projekttel foglalkozó munkatársa szerint a kezdeményezés sikeresnek mondható, sokakról tudnak, akik életüket egyszerűbben tudják szervezni az oktatás óta. "Találkoztunk olyan nénivel, aki azóta minden nap ötkor megjelenik a családjánál és lefoglalja a számítógépet. Még a randivonalat is megtalálta" - mondta Szomolányi az [origo]-nak.

A kormány nem támogatja tovább a legsikeresebb projektet

120 település kétezer háztartásába vittek mikrohitelezéssel megvásárolható (hat hónap alatt kellett harmincezer forintot kifizetni) olcsó számítógépeket és ingyen vezetéknélküli internethozzáférést a már említett WiFi falu keretében 2008 és 2010 között. A projektet az Internet Terjesztéséért Alapítvány koordinálta az akkor még Gazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium 200 millió forintos támogatásával. A kezdeményezés baranyai, borsodi és szabolcsi hátrányos helyzetű településekre vitte el a technológiát.

A WiFi falu addig működött, amíg az állam támogatta, a kormányváltás óta pedig ez már nincs így - mondja a projektet ismerő, névtelenséget kérő forrásunk, aki szerint a program még több mint nyolcvan helyen működik. A digitális esélyegyenlőségért küzdő, számszerűsítve a legsikeresebb és leghatékonyabb projekt szerinte azért ért véget, mert a jelenlegi magyar politikai hatalomnak nem az a célja, hogy felzárkóztassa a leszakadt régiókban élőket, hanem hogy minél precízebben tartsa fent a rendet - mondta a névtelenséget kérő forrásunk.

Az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.