Egy sörözős kép sem fér bele az álláskeresőknek

Már egy szigetes csoportkép is problémás lehet, de akár egy illetlen poszt vagy lájk is elvághatja a munkába vezető utat. Körkép arról, mire számíthatnak internetes jelenlétükkel kapcsolatban a hazai álláskeresők.

Előfordult már, hogy valakit azért nem vettek fel egy állásra, mert az interneten túl sokat mutatott a bulizós énjéből, vagy éppen a testéből - tudtuk meg több, humán erőforrás (HR) területen tevékenykedő szakértőtől. Ha ugyanis állást keres az ember, a munkaadók végigpásztázzák a Facebookon vagy más közösségi oldalon az adatlapját. Multik és fejvadászok egybehangzó véleménye, hogy még egy belga sörözőben készült vakációs fotó sem fest szerencsés képet a jelentkezőről, mert félreviszi a kommunikációt, ugyanis rögtön az az első benyomás az illetőről, hogy iszik. Ez semmiképpen sem jó, még ha valóban egy belga sörkülönlegességről beszélünk is.

A legtöbb Magyarországon megjelenő álláskereséssel kapcsolatos írás nyugat-európai, de főleg amerikai tanulmányokra hivatkozva valóban azt állítja, hogy a cégek megnézik a jelentkezők Facebook-adatlapját vagy más, interneten hozzáférhető profilját. Az ilyen kutatások általában azt a tanulságot hordozzák magukban, hogy az álláskereső felhasználónak érdemes leszednie oldaláról a kompromittáló tartalmakat, illetve megnyerő énjét előretolva előnyt szereznie az online térben. Az [origo] megkérdezett több multinacionális fejvadász és álláshirdetésekkel foglalkozó céget és szakértőt, hogy kiderüljön, hazánk munkáltatói hogyan viszonyulnak a nyugati trendhez.

Minden nyilvános információra kíváncsiak

Az Egyesült Államokban gyakran előforduló gyakorlat - hogy a pályázót elutasítják a közösségi oldalakra feltöltött fényképei, kommentjei, elégtelen kommunikációs készsége alapján - Magyarországon is él. Az egyik nagy multi humán erőforrás (HR) részlegének vezetője szerint náluk is előfordult már, hogy valamilyen facebookos tevékenysége miatt nem vettek fel valakit. "Ha megnézzük az illető Facebook- vagy LinkedIn-profilját, akkor minden nyilvánosan elérhető információra kíváncsiak vagyunk: kik az ismerősei, mit csinál, miket kedvel" - nyilatkozta a neve elhallgatását kérő szakember.

A HR-es szerint, ha vezetőt vagy magasabb beosztású személyt keresnek, akkor már nemcsak a közösségi oldalakat fésülik át, hanem a Google-on keresztül minden interneten fellelhető információra kíváncsiak. Megnézik minden korábbi cégét, illetve hogy a sajtóban vagy bármilyen fórumon mi jelent meg, milyen képet festenek róla mások. A szakember szerint néha még vezetői szinten is előfordul, hogy egy mélyebb internetes keresés nyomán az illetőről kiderül valami, amit az önéletrajz és LinkedIn-profil alapján még sejteni sem lehetett.

A lájkokat is megnézhetik a HR-esek

A HR-es szerint a hazai multiknál az önéletrajzokat már nem egyenként nézik át, hanem adatbázis-kezelőkkel dolgozzák fel, mérőszámokat kapnak. A statisztikák megmutatják, hogy a kívánt pozíció betöltéséhez mennyire felelnek meg az illető munkatapasztalatai, személyes kompetenciái, tanulmányai. Ez így nagyon személytelen, viszont a HR-eseket a kicsit emberközelibb információk is érdeklik. Emiatt fontosak a közösségi oldalon megjelenő információk, amelyeket nem mindenkiről, csak az interjúkra behívottakról néznek meg. Az egyik szakember szerint a beszélgetésben elő is szokott kerülni, ha valakinél valamilyen furcsaságot látnak: "Ma már bárki bármilyen képet feltölthet, betagelheti a másikat, írhat a falára, esetleg beléphet a másik adatlapjára. Ilyen esetekben természetesen adunk lehetőséget arra, hogy az illető megvédje magát" - mondta a HR-vezető.

A fejvadászok kiszűrik a túlkozmetikázott profilokat

A multik a legtöbbször nem maguk végzik az állás meghirdetésének és betöltésének procedúráját, hanem fejvadászcégeket bíznak meg ezzel a feladattal. Simon Anna, a Next Consulting nevű fejvadászcég tanácsadója az [origo]-nak azt mondta, hogy nem minden esetben nézik meg a jelentkezők Facebook-adatlapját. "Egy két hétig hirdetett asszisztensi állásra általában százötvenen jelentkeznek. Közöttük nem szűrünk internetes információk alapján, mert az önéletrajzok kiszelektálják önmagukat. Az interjúra behívott néhány legjobb pályázót viszont már megnézzük, és sokszor számít is, hogy mit mutat meg magából" - mondta a névtelenséget kérő szakember.

Simon elmondása alapján voltak már olyan esetek, amikor valakit egy-egy előnytelen fotó miatt nem hívtak be állásinterjúra: "Pár éve, még az iWiW korszakában nyolc-tíz ideális jelentkező között a közösségi oldalon lévő adatlapjuk is beszámított a rangsorolásba. Nemcsak a bulizós képek ronthatják egy jelentkező imázsát, hanem például hölgyek esetében a túlságosan kihívó megjelenés sem túl előnyös."

"Butaság lenne kihasználatlanul hagyni annak a lehetőségét, hogy plusz információt szerezzünk egy jelentkezőről. Ezt akár biztonsági intézkedésnek is tekinthetjük, mert egy állás betöltése bizalmi kapcsolat, amely során nem árt, ha a részt vevő felek alaposan ismerik egymást" - mondta a fejvadász. Simon szerint sok Facebook-profilon érződik, hogy az álláskereső tudatosan készül arra, hogy megnézik, és néha épp ezért elvetik a sulykot. "A kozmetikázott, műprofilokat nem vesszük figyelembe. Érdemes normális, egészséges, tisztességes képeket feltenni az álláskeresés ideje alatt, a bulisakat pedig addig rejtegetni" - vélekedett a szakember.

Nem célszerű mindent letiltani

Nem jó, ha minden letilt a felhasználó

Nemcsak álláskeresés során, hanem az élet minden területén szinte természetes, hogy rákeresünk az interneten arra, akivel ismeretlenül találkozunk, érdemes készülni erre a helyzetre - mondta Baráth András önéletrajz-szakértő az [origo]-nak. Baráth szerint sokan ezért azt az utat választják, hogy a Facebookon minden információt letiltanak magukról, viszont szerinte ez öngól. "A munkaadó azért keresi meg az illetőt, hogy a CV-jén kívül plusz benyomást szerezzen róla, viszont ha nem tud meg semmit, akkor az akár hátrány is lehet. Egy álláskeresőnek minden eszközt meg kell ragadnia, hogy vonzó képet alakítson ki magáról a munkaadók körében" - mondta a szakember.

Baráth szerint ezért érdemes úgy elvégezni az adatvédelmi beállításokat, hogy legyenek az oldalunkon bárki által, tehát ne csak az ismerőseink által megtekinthető információk. "Néhány családi fénykép, illetve kulturált poszt például jó benyomást kelthet. Az adatlapunkon pedig még a szakmai tapasztalatunkat is röviden összefoglalhatjuk. Persze ne legyen túlságosan 'steril' a profil, de célszerű jól átgondolni, hogy milyen képet mutatunk magunkról a külvilágnak" - mondta Baráth.

A szakember szerint mostanában arra érdemes különösen odafigyelni, hogy amikor valaki a Facebookon Timeline, azaz Idővonal módba állítja át a profilját, akkor automatikusan minden korábbi bejegyzése nyilvános lesz. Éppen ezért újra el kell végezni az adatvédelmi beállításokat, ami viszonylag időigényes, de jobban megéri, mint egy évekkel ezelőtti komment miatt lecsúszni egy állásról.