Ne emeld fel a vödröt!

Egy hegybe vájt világháborús lőszerraktárban figyeli a föld rezgéseit az MTA budapesti szeizmológiai állomása. Adatait a hat kijelzővel felszerelt, nemzetközi állomások jeleit is figyelő vezérlőben dolgozzák fel. Itt tudják meg először, ha az országban valahol rengett a föld.

Egy megfakult háborús filmet vagy olcsó science-fiction film díszletét idézi a Magyar Tudományos Akadémia Sas-hegyi földrengésjelző obszervatóriuma. A hegy belsejébe tartó járatban csak görnyedve lehet haladni, egy hajszállal sem magasabb 180 centiméternél. A falakat zöld műanyag borítja, éreztetve, hogy nem egy hagyományos pincébe vezet az út. A tökéletes háborús hangulat kialakításához csak a robbanásbiztos lámpák hiányoznak, és az egyre közeledő rohamosztagosok lépteinek hangja.

A háborús érzés nem véletlen, a szájhagyomány szerint a Sas-hegyi barlangot a második világháborúban vájták ki, akkor lőszerraktárnak használták - mondta Gráczer Zoltán, az obszervatórium tudományos munkatársa. A háborús célra utal az is, hogy a belső termekhez vezető folyosó vonala többször is megtörik: az ilyen felépítés véd a robbanások keltette lökéshullámok ellen.

Fejeteket hajtsátok meg a szeizmométernek

A szeizmométereket tartalmazó egykori raktárszobák belmagassága már megfelelő, fel is lehet egyenesedni bennük. Érdemes azonban továbbra is figyelni arra, hogy hová lép a látogató, mert negyvencentis vasbeton talapzatokkal van tele a terem, kellemetlen élmény lenne bármelyikbe is belerúgni. Ezek biztosítják a talaj rezgései és az érzékelők közötti megfelelő csatolást.

A régi berendezések is a barlangban vannak, de a jeleiket senki sem figyeli

A betontalapzaton a földmozgások megfigyelésével foglalkozó obszervatórium régi, akvárium méretű mérőberendezései vannak, irányonként egy-egy. Korábban ugyanis külön berendezés mérte a különböző irányú észak-déli, és a kelet-nyugati, valamint a függőleges irányú rezgéseket.

Porszívónyi csúcstechnológia

A modern, sokmillióba kerülő mérőberendezés az egyik vasbeton emelvény szélén áll egy húszliteres műanyagvödörrel letakarva. A vödör aljára ragasztott cetlin határozott utasítás olvasható: "Ne emeld fel!". Aki figyelmen kívül hagyja a cetlit - Gráczer Zoltán megtette ezt a kedvünkért, és ez a mérési adatokban is látszott - az műanyag térkitöltő elemek százait lapátolhatja később vissza a vödörbe. A műszert ezekkel a postai csomagokból ismerős szigetelőhab-darabkákkal védik a hőmérséklet ingadozásától.

Az ötmillió forintos modern műszernek elég kéttenyérnyi hely is

Az új berendezés hatodakkora sincs, mint egy a régiek közül, körülbelül akkora, mint egy konyhai robotgép, ráadásul mindhárom tengely mentén képes mérni egyszerre. Az eszközből kapott adatok egy digitalizálón keresztül a barlang sarkába telepített számítógépre kerülnek, amely azonnal küldi tovább az állomás másik épületében található vezérlőbe, ahová mi is tartunk.

Lakhatatlan épület alatt bújik meg a mérőállomás

A barlangból kifelé tartva még megcsodáljuk a nyolcvanas éveket idéző világoskék műszerszekrényekbe szerelt szalagos magnókat. Akárcsak a régi szeizmográfok, ezek is megvannak még, de már nem használják őket.

Hat monitoron nézik, hogyan remeg a föld

Az adatok feldolgozása a szeizmométert tartalmazó barlangtól egy épületnyire történik, a fél tucat monitorral felszerelt vezérlőben, ahol a hét minden napján huszonnégy órás ügyeletet adnak a földrengésszakértők. A monitorokon nemcsak a budapesti állomás adatfolyama jelenik meg, hanem jönnek a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat egyéb állomásairól (például Tarpáról, Csókakőről, Sopronból) származó jelek, és több külországbeli mérőállomás adatai is.

Ikonok villognak mindegyik kijelzőn, ha valahol rengeni kezd a föld

A több adatforrás alkalmazása teszi lehetővé, hogy a központ számítógépe akár automatikusan is észlelje a földrengéseket. Ha több állomásról fut be rengést jelző információ, akkor a szoftver háromszögeléssel még az epicentrumát is meg tudja állapítani. Amennyiben azonban csak egy-egy állomásnál leng ki a mutató, az valószínűleg valami helyi zavart jelez. A barlang mélyén elhelyezett budapesti mérőállomás megbolygatásával mi is ilyen téves jeleket generáltunk. De hasonló zajforrás lehet a közelben végzett földmunka vagy egy elhaladó kamion is. A szeizmológia obszervatóriumok fontos szerepet játszanak az illegális atomrobbantások megfigyelésében, ugyanis a nagy energiájú robbanások keltette rengéshullámokat nem lehet titokban tartani az érzékeny szeizmográfok előtt.

Új állomásokkal fog bővülni a mérőhálózat - mutatja Wesztergom Viktor

A földrengések jelzése a szeizmológiai kutatások közérdeklődésre számot tartó "mellékterméke". Az obszervatóriumban dolgozó kutatók fő feladata a Föld belsejének megismerése. "A legmélyebb fúrás is alig több, mint tíz kilométeres, ez szinte semmi a Föld több mint hatezer kilométeres sugarához képest. Olyan a helyzet, mintha az orvostudomány sose boncolt volna, hanem csak a hámréteget ismerné" - mondta Wesztergom Viktor, a MTA tudományos főmunkatársa. A földrengések keltette hullámokkal azonban "át lehet világítani" bolygónk belsejét. Például a különböző hullámfajták eltérő viselkedésének köszönhetően lehetett megállapítani, hogy a Föld külső magja folyékony. Ezek a hullámok segítenek feltérképezni a kőzetlemezek és törésvonalak helyét is. "Úgy használjuk a hullámokat, ahogy az orvosok a CT-vizsgálatot" - mondta Wesztergom Viktor.

A földrengést nem lehet előre jelezni

A földrengéskutatóknak egy kérdést biztosan nem szabad feltenni, derül ki a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium előtti búcsúzkodás közben: méghozzá azt, hogy lesz-e földrengés a közeljövőben. Először nyugodt szívvel mondanak rá igent, és csak utána magyarázzák el, hogy csak valószínűségeket tudnak becsülni, azt, hogy egy adott helyen, adott erősségű földrengés, milyen valószínűséggel fordulhat elő. Egy földrengés időpontjának meghatározása a jelenlegi ismereteink alapján a jóslás kategóriájába tartozik.

Földrengés egy szimulátorprogramban: a hullámok figyelésével ismerjük meg a Föld belsejét

Az azonban valószínű, hogy a fővárostól nyugatra fekvő Oroszlány, Komárom és a délnyugatra lévő Berhida környékén lesznek még földrengések. Ez az ország szeizmikusan legaktívabb része, ahol tízévente legalább egyszer reng a föld. Hasonló bizonyossággal lehet arra is számítani, hogy a Háromszéki-havasok környékén nagy földrengések fognak bekövetkezni - idén már négy darab hármas és négyes erősségű volt arrafelé - mert ott két kőzetlemez ütközik egymással.

Magyarországon viszonylag ritka az erős, halálos áldozattal járó földrengés. A történeti időkből ismert legerősebb földrengés Komáromban volt 1763-ban. A komáromihoz hasonló (6-osnál is nagyobb erősségű) földrengés azonban igen jelentős károkat tudna okozni nem megfelelően tervezett ipari létesítményekben, épületekben. A Nemzeti Szeizmológiai Hálózat folyamatban lévő fejlesztésével a rendszer a korábbinál sokkal hatékonyabbá válik. Többet tudhatunk meg arról, mi rejlik a föld alatt, és a tudósok pontosan tudják észlelni és behatárolni még a legkisebb rengéseket is, amivel jelentősen javíthatják a földrengés-veszélyeztetettség kiszámításának megbízhatóságát.