Lassan elkészül a terminátor

Vér már tapad a távirányítású drónokhoz, teljesen önmagától tevékeny robotot azonban még nem vetettek be harctéren. Az Egyesült Államok hadserege ugyan még nem épített saját terminátort, de a szükséges alkatrészek lassan rendelkezésére állnak.

Az amerikai védelmi minisztériumot és a DARPA-t, a sci-fibe illő védelmi kutatási programokat finanszírozó ügynökségét nehéz megijeszteni. Hiába mészárolják le az emberiséget átlagosan hétévente a Terminator-sorozat újabb filmjeiben az öntudatra ébredt gépek, a szervezet évről évre dollármilliókat költ robotikai fejlesztésekre annak reményében, hogy a Predator és a Reaper robotrepülőkhöz hasonlóan sikeres eszközökhöz juthat.

1995 óta repülnek a távirányítós gyilkosok

Egyelőre a pilóta nélküli robotrepülőgépek számítanak az amerikai hadsereg sikertörténetének. Az először az 1995-ben bevetett Predator és annak számos továbbfejlesztett és megerősített verzióját használják a különböző fegyvernemek. Az egykor csupán megfigyelésre használt repülők mára precíziós csapásmérésre is fel vannak készítve, a legújabb drónok fejlesztésekor pedig az is alapkövetelmény, hogy minél több fegyvert lehessen rájuk függeszteni.

Magától is képes repülni a Predator, de szüksége van emberi felügyeletre

A Times of London brit napilap augusztusi információja szerint a légierő szerkezetében is látszanak már a változások nyomai. A nyár végére százzal több drónpilótát képeztek ki, mint ahány valódi gépet repülő pilótát. A valódi vadászgépeknek egyelőre nem áldozott le teljesen, a drónokat ugyanis csak olyan területen lehet bevetni, ahol az országnak nincs komoly légiereje, mert ez esetben a robotrepülőket pillanatok alatt lelőnék.

Búvár Kund ellen véd a robot

A légierő mellett a haditengerészetet is megpróbálják távirányítású egységekkel felszerelni. Az amerikai haditengerészet Blackfish nevű autonóm eszköze a kikötőket tenné biztonságosabbá. A robot önállóan képes járőrözni egy előre kijelölt területen, radar, szonár, kamera és egyéb szenzorok segítségével tartva megfigyelés alatt a kikötőt. A jetskialapú roboton arra is maradt hely, hogy fegyvereket szereljenek rá a tengerészek. Azokra a feladatokra, amelyekre egy felfegyverzett jetski kevés, hadiipari beszállítóktól lehet venni nagyobb robotcsónakokat is.

A kalózokat is üldözőbe vehetik majd a felfegyverzett robothajók

A nagy tengeri ütközeteket egy darabig még nem a robothajók fogják megvívni. A bámulatos fegyverzettel felszerelt, ám közelről sebezhető hajók elleni terroristaakciók meghiúsításában viszont komoly szerephez juthatnak. Ha pedig egyszer kiszabadulnak a kikötőkből, akkor a gyors kis hajókkal felszerelt kalózok üldözésére lehet őket használni.

Lassan összelegózhatják a terminátort

Legrosszabbul a szárazföldön bevethető tökéletes katona kifejlesztésével - itt nem egy feltámasztott Van Damme-ra érdemes gondolni - áll a kutatóügynökség. Lépcsőmászásra vagy futópadon futásra alkalmas lábszerkezetet már sikerült gyártani, de a teljesen gépesített robotkatonához még közel sem járnak a mérnökök. Ha a minden terepen járni képes lábak elkészülnek, akkor még hátravan a változatos időjárási körülmények között működőképes szenzorrendszer és a jó döntéseket hozó operációs rendszer is.

Fegyvert még nem lehet a félkész robotkatona kezébe adni

Olyan robotok azonban már léteznek, amelyek megkönnyíthetik a bakák életét. A Boston Dynamics hadiipari cég által kifejlesztett négylábú robotok legújabb generációja már óránként nyolc kilométert megtéve tud kocogni a katonák mellett. Az öszvérre hasonlító gép lőni ugyan nem tud - nem is vizsgálták, hogy milyen lenne fegyvert szerelni rá -, a málhazsákot azonban már megtanulta cipelni.

Nyitva van a pénzcsap

A jelenleg is futó kutatások mellett a DARPA újabb projektek elindításával is foglalkozik. A Robotics Challenge nevű pályázatot olyan robotok megépítésére írták ki, amelyek képesek használni az emberre szabott eszközöket. A kiírás szerint a tökéletes gépember képes munkagépeket vezetni, gyalog haladni törmelékkel teli útvonalon, akadályok eltakarítására, ajtót nyitni, létrára mászni, szerszámot használni és egyszerűbb javításokat végrehajtani.

A Robotics Challenge legnagyobb kihívása, hogy a gépeknek tökéletesen kell boldogulniuk az emberi használatra tervezett környezetben. A tervezőknek meg kell küzdeniük a két lábon járás problémájával, az egyensúlyozással, a lépcsőmászással a helyett, hogy egyszerűen lánctalpakat raknának a robot alá. Az a gép pedig, amely ma elboldogul egy csőfogóval, holnap már M16-os gépkarabéllyal a kezében adhat őrséget. Persze addig azt is ki kell dolgozni, mikor lőhet emberre egy robot a jövő háborújában.