Két év börtön fenyegeti a facebookos lájkcsalókat

Az elmúlt hetekben felbérelt lájkolókkal csaló felhasználók vitték haza több facebookos nyereményjáték díjait, de sokszor a szervezők szándékai sem tisztességesek: néhány tízezer forintos nyeremény áráért felhasználók százezreinek adatait szerzik meg, hogy hírlevél-adatbázist építsenek belőlük. A csaló játékosokra nagy értékű nyeremény esetében akár két év börtönt is kiróhatna a bíróság, bár a szakjogász szerint a lájkcsalást nagyon nehéz bizonyítani.

Gyatra minőségű fotójával kétszázezer forintos digitális fényképezőgépet, később pedig laptopot és ékszert is nyert egy fiatalember nemrég különböző facebookos játékokon. Azért bukott le, mert a többi netezőnek feltűnt, hogy a játékok jelentős részén ugyanaz a szemüveges, magas férfi mosolyog a kamerába nyereményével.

Munkanélküliek és unatkozó anyukák a bérlájkolók

A Smart Business blog közösségi médiával foglalkozó szakértője, Turcsán Tamás szerint mostanra gyakorlatilag értelmetlenné vált nagy értékű nyereményjátékokat szervezni a Facebookon, mivel a nagy kísértés miatt azonnal a csalók célpontjává válnak, a főnyereményt pedig valószínűleg nem egy lelkes versenyző, hanem egy ügyeskedő lájkkereskedő fogja átvenni.A lájkmaffia tagjai nem bűnözők, hanem általában sok szabadidővel rendelkező nyugdíjasok, a gyerekkel otthon ülő kismamák, esetleg munkanélküli felhasználók vagy élelmes diákok, akiknek van kellő idejük arra, hogy internetes nyereményjátékok tucatjaira jelentkezzenek.

Turcsán az [origo]-nak elmagyarázta, hogy számos olyan internetes fórum és csoport létezik, amelynek tagjai bérlájkolással foglalkoznak: az akár több száz vagy ezer tag megbeszéli egymás között, ki melyik facebookos játékot szeretné megnyerni, és mindenki a kiválasztott tagra adja le voksát (lájkját) az adott játékon. Bár nem nyerhet mindig mindenki, mivel rengeteg alkalom van, viszonylag gyakran sorra kerül mindenki, de az is előfordul, hogy egy honlapra beillesztett lájkgombot manipulálnak úgy, hogy az valójában a szavazás voksainak számát gyarapítsa.

Lájkcserélő csoport oldala a Facebookon

A szakember szerint egy-egy leadott lájk után sokszor azért írogatnak "+1" vagy hasonló hozzászólásokat a felhasználók, mert ezzel jelzik társaiknak, hogy ők már letudták a beígért lájkot. Ezeket egyébként a bérlájkolók kínos precizitással könyvelik, mivel a kooperáció csak ilyen módon működőképes - aki nem adja le az ígért lájkját, azt hamar kiközösíti a társaság. Turcsán Tamás szerint a tapasztalatlan szervezők pedig sokszor nem mernek fellépni a csalókkal szemben, mert félnek az eset negatív visszhangjától - bár nemrég egy szervező a csalások miatt inkább jótékony célra ajánlotta fel a nyereményjátékra fordított összeget.

Két évet is kaphat a lájkcsaló

A magyar jogszabályok alapján ugyan fel lehet lépni a lájkcsalók ellen, ám az ilyen jellegű csalások bizonyítása nagyon nehéz feladat - nyilatkozta az [origo]-nak Halász Bálint, az Eördögh Bird & Bird Ügyvédi Irodával együttműködő, információs technológiára szakosodott ügyvéd. Polgári jogi szempontból a játék kiírója és a résztvevő között jön létre jogviszony akkor, amikor utóbbi elfogadja a játékszabályzatot. Halász szerint azonban nagyon nehéz feladat olyan minden részletre kiterjedő szabályzatot készíteni, amely bezár minden kiskaput a csalók elől, ugyanakkor a benne foglaltak a gyakorlatban is betartathatóak.

A lájkok visszaélésszerű begyűjtése Halász Bálint szerint polgári jogi szempontból valószínűleg megtévesztő magatartásnak tekinthető, azonban ezt egyértelműen csak egy jogerős bírósági döntés alapján lehetne megállapítani. Egy ilyen esetben a szervezőnek komoly nehézséget okozhat a megtévesztő magatartás bebizonyítása, ezért korántsem biztos, hogy a bíróság a szervezők javára ítélne A hazai jogszabályok szerint csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Ez húszezer forintos értékhatár - tehát ennél olcsóbb nyeremény - alatt szabálysértés, afelett bűncselekmény, amely alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A legtöbb nyereményjáték nem szabályos

Nem csupán a felhasználók próbálnak meg ügyeskedni a facebookos nyereményjátékokkal, hanem sokszor az ezeket szervező cégek sem járnak el korrekt módon - magyarázta el az [origo]-nak Sándor Szabolcs, a Karmamedia nevű online ügynökség kommunikációs vezetője. Bár akár egy kis értékű nyeremény felkínálásával is jelentősen fel lehet pörgetni egy-egy oldal lájkolóinak számát, tapasztalatai szerint egyelőre még csak a legnagyobb márkák - például távközlési cégek, sportszergyártók vagy pénzintézetek - bonyolítják le precízen, külső alkalmazáson keresztül nyereményjátékaikat. A kis üzletek, vállalkozások vagy blogok többnyire nem tartják be a Facebook előírásait, amely többek közt tiltja azt is, hogy egy adott cég oldalának üzenőfalán bonyolítsanak le ilyeneket. Pedig a sorsolások és társaik jelentik az egyik legbiztosabb módszert a rajongók toborzására.

Lájkért lájkot ad cserébe a felhasználó

Néhány tízezerért lehet szabályos játéka

Hivatalosan ugyanis csak applikáción keresztül lehet nyereményjátékokat lebonyolítani a Facebookon, ez azonban külön fejlesztést igényel, nem lehet néhány kattintással elkészíteni úgy, mint egy egyszerű bejegyzést. A MyPromo.hu nevű budapesti cég kifejezetten ezért indította el a nyereményjátékokat kiszolgáló appokat generáló szolgáltatását, amellyel a társaság ügyfelei egy böngészőből elérhető felületen maguk szerkeszthetik meg saját játékkampányukat, amely lehet egyszerű nyereményjáték, oklevélküldő kvízjáték, közösségi kuponokat kínáló felület, fotópályázat vagy akár a közösségi oldalba ágyazott kirakós játék is.

A MyPromo ügyvezetője, Küri Attila az [origo]-nak elmondta, hogy a cég szolgáltatásait használva egy kéthetes nyereményjáték-kampány költsége hatvanezer forint körül alakul, ha azonban rövidebb kampánnyal is beéri a megrendelő, az ár több tízezer forinttal is mérséklődhet.

Szűr a Facebook, de nem eléggé

A Facebook sajtóosztályán az [origo]-nak elmondták, hogy a cég rendszerei különböző algoritmusok segítségével próbálják kiszűrni a szájt felhasználási feltételeit megszegő oldalakat és applikációkat. Küri Attila szerint ez a rendszer nem működik elég hatékonyan, mivel még jelenleg is számos szabálysértő nyereményjáték működik az üzenőfalakon, eseménynaptárakban és fotógalériákban. A cégvezető szerint a Facebooknak nincs kapacitása száz százalékosan felügyelni ezeket, ezért nem számít arra, hogy a helyzet hamarosan megváltozna. Küri szerint a szabálytalan nyereményjátékok jelentős része azért jön létre a Facebookon, mert az oldalak üzemeltetői nem ismerik a közösségi oldal promóciós szabályzatát, a kiskapukat csak a szervezők egy kisebbik hányada próbálja szándékosan kijátszani.

Sándor Szabolcs optimistább, a Karmamedia vezetője szerint ugyanis a saját céges oldalt működtető cégek számára egyre nagyobb kockázatot jelent, ha szabálytalan módon szerveznek játékokat: ez esetben ugyanis előfordulhat, hogy a Facebook törli a vállalkozás teljes profilját, ekkor pedig elvész a korábban begyűjtött több tízezer lájkoló is. A szakértő szerint manapság már nincs értelme olyan játékot szervezni, amelyet a legtöbb lájkot kapó felhasználó nyer meg, a lájkolások számát legfeljebb csak a sorsolások súlyozásának szintjén érdemes figyelembe venni.