Go és madzsong: kipróbáltuk a játékok matuzsálemeit

Több ezer éves múltra tekintenek vissza Kína társasjátékai, mégsem váltak unalmassá. A gotáblán a fehér és a fekete bábuk vívják örök harcukat, a leginkább a bridzshez hasonlító madzsongban pedig a játékostársak pontjainak elnyerése a cél. Kipróbáltuk a játékok matuzsálemeit.

Nehéz olyan játékokat felsorolni, amelyekkel már időszámításunk előtt is játszottak, és a mai napig népszerűek. Az ókori görögök nem fociztak, bár a rögbihez hasonló sportjuk volt, és nem ismerték még a sakkot sem. A játékok két korelnökét, az ostáblát és a dámajátékot azonban már az ókorban is kedvelték.

A nehezebb, egész életen át tanulható játékok terén viszont a kínaiak vezetnek. Az elsőre rémesen egyszerűnek tűnő go játék tábláján több mint kétezer éve zajlik a fekete és fehér kavicsok küzdelme. A madzsong pedig még akkor is remek játék, ha a legegyszerűbben beszerezhető műanyag "kövek" széle valóban annyira sorjás, ahogy azt a kínai eszközöktől várja a vásárló.

Egy élet is kevés jól megtanulni a gót

Igazi rekordere a táblás játékoknak a go, több mint kétezer éve játsszák a stratégiai játékok szerelmesei, és még nem untak rá. Az első pillantásra egyszerűnek tűnő, kevés és könnyen megtanulható szabályon alapuló játék rendkívüli mélységeket rejt. A küzdelem a tizenkilencszer tizenkilenc vonalból álló tábla rácspontjain játszódik, az első követ a fekete játékos teszi le, a cél pedig, hogy a játékos minél több területet foglaljon el.

Nem kötik meg a szabályok a játékos kezét

Az egyszer letett kövekkel már nem lehet lépni, arra viszont van lehetőség, hogy az ellenfél levegye őket a tábláról. Minden kő négy élettel, az őt körülvevő négy szabad rácsponttal rendelkezik, azonban ha körberakják, akkor elfogy az élete, az egység pedig halott. A terület elfoglalása mellett így az is cél, hogy a játékos olyan alakzatokat hozzon létre, amelyeket nem lehet bekeríteni, amelyek az alakzatot élettel ellátó szemekkel rendelkeznek. Itt azonban lassan vége az elméletnek: a játékosnak kell eldöntenie, hogy meddig hagyja építkezni az ellenfelét, kitalálnia, hogy mely alakzatokat próbálja meg bekeríteni, és hogy inkább támad-e, vagy épít, míg meg nem zavarják. A gót már egészen kis korban el lehet kezdeni, viszont a mesterré váláshoz hosszú évek és gyakorlás szükségesek.

A játéknak előnyére és hátrányára is szolgál, hogy a góhoz nem készültek még olyan okos számítógépes algoritmusok, mint a sakkhoz. Míg egy Kaszparov szintű nagymester tudásával rendelkező szoftvert bármelyik otthoni PC-re fel lehet telepíteni, gót játszó programokból csak csekélyebb intelligenciájút lehet találni. A játék eddig sikeresen ellenállt a számítástechnikusoknak: egy emberi nagymester még bármikor rendre tudja utasítani a gépet. Szerencsére az országban számos goklub működik, ahol tovább gyakorolhatnak azok a játékosok, akiket a buta gép már nem ver meg.

Madzsong: keleti szél falat bont

A Windows és a különböző Linuxok beépített időrabló játékaként ismeri a többség a madzsongot, pedig valójában a bridzshez hasonló pörgős, négy embert igénylő táblás játék. Az irodákban játszott különböző alakú piramisok lebontásáról szóló számítógépes játék még csak oktatópályának sem alkalmas az igazi madzsonghoz.

Sorok, azonos kövek és egy pár kell a győzelemhez

A kínai írásjegyekkel díszített kövekkel, bonyolult szabályok szerint játszott madzsonghoz négy ember szükséges, akiket a különböző égtájak felől fújó szelekről neveznek el. A játszmát mindig a keleti szél kezdi, ő bontja meg a meccs elején felépített tizenhétszer tizenhét kőből épített négyszöget, majd mindenki felhúz egy tucatnyi követ maga elé. A bontás után elkezdődhet a kövek cseréje, letevése, felvétele, míg csak valamelyik játékos ki nem rakja maga előtt a játék nevét is adó madzsongállást. Ehhez hármas vagy négyes sorozattal (például a négyes, ötös és hatos számú bambusszal), egyforma kövekből álló csoportokkal és párokkal kell rendelkeznie.

A győzelmet nem könnyíti meg, hogy a többi játékos is hasonló alakzatok megszerzésével van elfoglalva, és esetenként ugyanazzal az eldobott kővel akarja megnyerni a játszmát. Szerencsére a madzsong ijesztően részletes szabályai az ilyen esetekről is rendelkeznek. Ezeket a szabályokat nem csak az internetről vagy a játékhoz adott füzetből lehet megtanulni, a góhoz hasonlóan a madzsongnak is van hazai szövetsége, amely játékalkalmakat és tanítást is szervez.

Kínai sakkot a piacon játszanak

A kínai társasjátékokkal való ismerkedésnek épp csak a kezdete egy gotábla és egy madzsongkészlet beszerzése. A józsefvárosi kínai piac nyugalmas napjain lehet látni, ahogy az árusok az európai sakkra alig hasonlító kínai sakkal ütik el az időt. Míg ez a verzió megmarad az elvont stratégia szintjén, a játéknak létezik egy gyakorlatiasabb, vasútvonalakat, főhadiszállásokat és állomáshelyeket is tartalmazó katonai változata is. Ebben a hadisakkban a két játékos 25-25 eltérő értékű bábuval próbálja meg elfoglalni az ellenfél országát.

Arra még nem volt példa, hogy rövid játékidejű, a Catan telepeseire vagy az Agricolára emlékeztető modern kínai társasjáték hódítsa meg a világot. A több mint kétezer éves gót viszont közel három magyarországnyian játsszák, kínai sakkozóból és madzsongozóból pedig valószínűleg még többet találnánk világszerte. Ideje csatlakozni hozzájuk, a fekete kő kezd!

(x) A gotáblákat, fekete és fehér köveket, kőtartó edényeket, valamint a bambuszból készült madzsongkészleteket az [origo] játékboltban is meg lehet vásárolni.