Okosház a spórolósoknak, wifis bot az időseknek - mit jósolnak az Intel jövőkutatói?

robot Research@Intel
Vágólapra másolva!
A házunk négy-öt év múlva nem csak azt fogja tudni, hogy van-e otthon valaki, de azonosítani is tudja majd a hazaérkezőket. A görbebotba és a gyógyszeresüvegbe szerelt szenzorok elárulják majd, jól érzi-e magát a nagyi. A munkahelyünkön pedig versenyezhetünk a kollégákkal abban, hogy ki fogyaszt kevesebb áramot. Az Intel kísérleti techológiákat bemutató konferenciáján jártunk.
Vágólapra másolva!

Mobiltelefonnal működő autós beléptető rendszert, körömhegynyi chipre integrált wifi rádiót, a weblapok gyorsabb betöltődésén dolgozó grafikus magokat, a felhasználónevet és jelszót lecserélő biztonsági megoldást mutatott be többek között a világ legnagyobb chipgyártója a Research @ Intel nevű sajtóeseményen. A világ különböző pontjain létrehozott kutatóközpontok ötletei közül azokat válogattuk ki, amelyek látványos változást hozhatnak az életünkben.

Komolyan gondolja az informatikai óriáscég, az Intel a jövőről való gondolkodást, még céges jövőkutatót is alkalmaznak, Brian David Johnsont. A szakember tavaly azzal a kijelentéssel sokkolta a cég munkatársait, hogy a számítástechnika jövője a tévé. Idén pedig azzal foglalkozik, hogy celebekkel, felhasználókkal, tudósokkal és sci-fi írókkal beszélgetve kigondolja, milyen lehet a 2020-as évek informatikája.

A kutató szerint a közeli jövő egyik nagy kihívása az lehet, hogy ellepnek bennünket az adatok. Már most is hatalmas adatmennyiséget generálnak az emberek, és ez csak nőni fog az évek során. Egy olyan világban pedig, amelyben a Google keresési sebessége is lelassul, érdekes lesz élni - mondta Johnson.

Míg jövőkutatóból csak egyet foglalkoztat az Intel - és az is legalább tízéves távlatban gondolkozik - kutatólaborból több mint húszat működtet világszerte. A Research @ Intel konferencián azokat a találmányokat, prototípus-állapotban levő fejlesztéseket mutatták be a világ különböző pontjairól összesereglett mérnökök, amelyek három-négy év múlva úgy törhetnek be a piacra, ahogy idén az okostévé megjelent.

A görbebotba is szenzor kerül

Az elöregedő társadalmak - köztük található a magyar is - problémáját alapvetőnek gondolja az Intel. A kutatók szerint az alacsony energiaigényű wifis szenzorok és a rájuk épülő monitorozórendszerek segíthetik az egyedül élő idősek megfigyelését. A gyógyszeres doboz alá szerelhető érzékelő, a botra vagy járókeretre illeszthető mozgásfigyelő, és a szobák falaira felrakhazó mozgásérzékelő modulok először profilt építenek a megfigyelt életéről. Amint a profil elkészült, a rendszer csak arra figyel, hogy történik-e változás. Ha a nagyi ritkábban jár ki, nem használja a botot vagy a járókeretet, akkor a szoftver értesíti a gondozót.

A megfigyelés segítségével még az előtt be lehet avatkozni, hogy baj történne. Ha a járáselemző gondot jelez, akkor még azelőtt erősítő trénigre és kivizsgálásra lehet küldeni a nagymamát, mielőtt elesne. Ha az új gyógyszer után rosszabbul megy a megfigyelő funkcióval felszerelt pasziánsz kirakása, akkor az adatokkal együtt mehet az orvoshoz a panaszos.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=L4i0I7qimbUDVxND

A rendszer használata a magánszféra bizonyos szintű feladásával jár, ám egy ötszáz fős teszt kimutatta, hogy az idősek érdeklődnek a róluk szóló adatok iránt, figyelnek az egészségügyi információkra, és ha ők döntenek arról, ki férhet hozzá az adatbankhoz, akkor az adatgyűjtést sem ellenzik. A szenzorok ráadásul kiválthatják a gondozó felfogadását vagy az idősek otthonát, amely megoldások sokkal jobban erodálják a magánszférát, mint az adatgyűjtő rendszerek.

Vigyáz az áramfogyasztásunkra az okosház

Nem kell speciális chip, bonyolult kommunikációs felszerelés, hálózati csatlakozó vagy wifikártya ahhoz, hogy az otthoni berendezéseink azonosíthatóak legyenek. Elég egy okos doboz, amit a áramhálózatra csatlakoztatunk, és az felismeri, mi megy éppen a lakás különböző szobáiban. Az Intel kísérleti WEST (Wireless Energy Sensing Technology) megoldása az egyes eszközök eltérő energiaigényét és energiafelvételi mintáját használja fel az azonosításukhoz.

Forrás: [origo]

Ha megnyomjuk a mikrohullámú sütőn a start gombot, akkor a gép a kondenzátor feltöltésével és a magnetron elindításával kezdi meg működését, ekkor veszi fel a legtöbb áramot. A mosógép áramfelvétele annak függvényében változhat, hogy csak lassan forgatja-e a dobot, vagy a centrifugázás miatt gyorsan pörgeti. Az egyszerűbb eszközöknél, például egy olvasólámpánál, pedig hiányzik a bonyolult mintázat, egyenletesen fogyaszt. Az összeszedett apró tudásoknak köszönhetően a WEST több egyszerre működő készüléket is felismer.

Az Intel kísérleti megoldása két részből áll: egy egyszerű, drótnélküli kommunikációt használó szenzordobozból, amelyet a konnektorba kell bedugni, és egy PC-ből vagy tabletből, amelyen a felhasználó megnézheti az összegyűjtött adatokat. A dobozban nemcsak az áramfelvételt figyelő rendszer található meg, olcsó hőmérséklet- és fényérzékelő, illetve mikrofon is kerül bele. A több érzékelő bonyolultabb szűrőfeltételek megírását teszi lehetővé, megtanulhatja, hogy a garázs áramfelvételének megnövekedése csak akkor gyanús, ha nem kíséri az elektromos ajtónyitó zaja.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=emoJ6P1Q4kDy9t64

A szenzorok beüzemeléséhez nem kell lecserélni a konnektorokat, nem kell új dobozokat beépíteni, sőt még a kábelezéshez sem kell hozzányúlni. Fázisonként egy Intel WEST dobozt kell bedugni valamelyik konnektorba. Az adatok megjelenítését még a rendszer végzi el, a feldolgozásuk azonban már a felhasználó dolga. Neki kell eldöntenie, hogy valóban szüksége van-e éjjel-nappal üzemelő légkondicionálóra vagy le kell-e cserélni a régi energiazabáló hűtőt. A döntéseket megkönnyíti, ha pontosan tudja, melyik eszköz mikor mennyit fogyaszt.

A rendszernek adatvédelmi vonzatai is vannak - ezzel majd a gyártóknak és a felhasználóknak kell közösen megbirkózniuk - mert a szenzoros adatgyűjtés miatt a WEST pontosan tudja, mikor ki volt otthon, és milyen eszközök, hőmérséklet szükséges ahhoz, hogy komfortosan érezze magát.

Áramspórolós verseny munkahelyekre

Más megoldásra jutott a cég hasonló célok elérésén dolgozó másik csapata. Az Eco Sense az irodaházak energiafogyasztásának lefaragásáért küzd. A csoport tagjai arra jutottak, hogy a meglévő irodaházak szenzorokkal valól felszerelése túl drága lenne, ezért az áramhálózattól független megoldást kerestek. Megoldásuk akkor lesz működőképes, ha a cégek valamelyik eszközüket - például a laptopokat - olyanra cserélik, amely tartalmaz fény, hőmérséklet- és nedvességszenzort is. Ezek a gépek maguktól csatlakoznának a számítási felhőben futó adatgyűjtő szerverhez, és felépítenék a felhasználó profilját.

Amikor a gép megtanulta tulajdonosának szokásait, már javaslatokat is tudna tenni a megváltoztatásukra. Szólhat például, ha sötétben teljes fényerőn üzemel a monitor, vagy ha a kollégák kisebb fordulatszámon pörgetett processzorral is tudnának dolgozni. A rendszer lelke a POEM (Personal Office Energy Manager) nevű szoftver, amely összehasonlítja a dolgozók több napi fogyasztását, és amelyben akár spórolási versenyt is lehet indítani a munkatársaknak.

A kutatók szerint az épületek gazdaságossá tételének igénye egyáltalán nem légből kapott. A Japánban a közelmúltban bevezetett fogyasztáscsökkentési program is könnyebben menne, ha a cégeknek pontos képe lenne arról, melyik dolgozójuk, osztályuk mennyi áramot fogyaszt tevékenysége közben.

Internet a rénszarvasoknak

Nem csak a tablettel és okostelefonnal rendelkező városi embereknek, vagy az idős, de a technikától nem félő nagyiknak terveztek berendezéseket az Intel kutatói. Az N4C európai uniós pályázatra készült, és a Research @ Intel eseményen bemutatott kommunikációs megoldás a hálózatoktól távol élő lappokat segítette hozzá egyfajta internethez hasonló, ám a posta logikáján alapuló információs szolgáltatáshoz. A Svédország északi részén kipróbált rendszer néhány könnyen szállítható napelemtáblából, egy strapabíró dobozba szerelt Intel Atom alapú gépből, valamint wifi és wimax kommunikációs modulból állt. Az eszközhöz csatlakozó felhasználók elérhették a népszerű cikkeket, elolvashatták egy-két napos leveleiket, és kérhettek újabb weblapokat.

Forrás: [origo]

A napelemes wifis állomás és a külvilág között az északot rendszeresen járó helikopterek biztosítottak kapcsolatot. A gépekre szerelt modul elhaladáskor átvette a doboztól az igényelt oldalak címét, az elküldendő levelek listáját. Amikor a bázison járt, akkor az internetre csatlakozva be is szerezte ezeket az információkat, majd a következő repülés során letöltötte őket a lappföldi egységekbe. A rendszer ugyan nem rendelkezett az internet azonnaliságával, ám a mobil- és műholdas kommunikáció által is lefedetlen területre mégis információt juttatott.

A türelmes, alkalmi kapcsolatokra építő hálózat nem csak a kommunikációs infrastruktúrával, áramhálózattal nem rendelkező területek lakóinak lehet hasznos. A napelemes rendszert mozgó szenzorok - például állatokra szerelt megfigyelő nyakörvek - adatainak begyűjtésére, valamint a tengerbe telepített szondák kezelésére is lehet használni.

Sci-fi lesz az élet

Az Intel által bemutatott technológiák, megoldások nagy része egyszerűen csak kényelmesebbé teszi felhasználóik életét. Az erősen kísérleti stádiumban levő, nem- és korfelismerésre épülő intelligens hirdetőtáblák, amelyek a férfiaknak kocsit, a nőknek parfümöt próbálnak eladni, már inkább a kicsit ijesztő jövőből érkeztek. Még akkor is fenntartásokkal próbáltuk ki a rendszert, amikor kiderült, hogy az nem tárol semmit rólunk, sőt eszébe sem jut profilt építeni a nézőkről.

Forrás: [origo]

A demók közti járkálás egy napja is elég ahhoz, hogy rájöjjünk: a jövő valóban az adatokról szól. Nem csak azokról, amelyekkel a Google sem tudna mit kezdeni. Azokról is, amelyeket az okos tárgyaink: az ízlésünket ismerő tévénk, a zenéinkről mindent tudó Last.fm, a baráti körünket ismerni vélő Google vagy Facebook, és az életünk intimitásaival is tisztában lévő lakásvezérlő rendszerünk tárol. Azoknak is végig kell gondolnia, mely rendszerek milyen adatokhoz férnek hozzá, akiket a személyes adatok körüli eddigi hercehurca nem foglalkoztatott.