A magyar netbankot leggyakrabban áramszünet viszi el

A felhasználókat bosszantó rendszerleállások leggyakrabban áramszünet vagy szoftverfrissítés miatt következnek be a hazai távközlési cégeknél, pénzintézeteknél és más nagyvállalatoknál. A cégek többsége nincs felkészülve az ilyen váratlan helyzetekre - derül ki a Symantec biztonsági cég felméréséből.

A 150 főnél több alkalmazottat foglalkoztató hazai nagyvállalatok többségének működése már elképzelhetetlen számítógépes rendszerek nélkül, azonban ezek üzemeltetése során nem készülnek fel megfelelően az informatikai vészhelyzetek elhárítására, a Symantec és a Bell Research közös felmérésének adatai szerint, amelyeket az amerikai székhelyű informatikai biztonsági cég ma mutatott be egy sajtótájékoztatón. A 200 hazai nagyvállalat megkeresésével februárban végzett felmérés alapján a cégek ötven százalékánál áramszünet okozza az ilyen vészhelyzetek felét, a második helyen pedig a rendszerfrissítések állnak a problémák okozóiként.

A nyugat-európai nyolcvanszázalékos átlaggal szemben, idehaza csupán a cégek negyvennégy százalékának van akcióterve a vészhelyzetekre, de az időhiány és a munkavégzés megszakítása okozta kellemetlenségek miatt csupán 2 százalékuk teszteli ezeknek a terveknek a végrehajthatóságát legalább félévente, 43 százalékuk évente, a vállalatok több mint fele pedig ennél is ritkábban. Ez idő alatt pedig sok esetben olyan mértékben változik meg a vállalati informatikai rendszerek felépítése, hogy a terv valódi vészhelyzet esetén működésképtelennek bizonyul.

Az áramszünetre sem állnak készen

Az áramkimaradások is azért okoznak problémát a cégeknek, mert a katasztrófaelhárítási terveket a nagyvállalatok nem tesztelik elég alaposan, így a legtöbben nem tudják, hogy a generátorok vagy szünetmentes áramforrások mennyi ideig biztosítanak áramellátást a gépeknek, vagyis meddig támaszkodhatnak rájuk.

Az informatikai vészhelyzetek terén fokozott kockázati tényezőt jelent a nagyvállalati környezetben egyre inkább terjedő virtualizáció is a Symantec szerint. A vészhelyzetekre való felkészülést megnehezíti, hogy a virtuális szervereket a megszokottnál - a hagyományos gépbeszerzés, rendszertervezés korábbi menete - jóval gyorsabban lehet üzembe állítani, emiatt azonban könnyen elmaradhat a biztonságos működésükhöz szükséges adatbiztonsági kapacitás, például az adattároló szerverek tartalmának mentéséhez szükséges tárkapacitás létrehozása.

4,5 milliós veszteség óránként

A nagyvállalatok számára az informatikai rendszerek leállása, a megkérdezett informatikai menedzserek becslései szerint a cégeknek átlagosan 4,5 millió forintos veszteséget jelent óránként a vállalatirányítási és CRM-erőforrások leállásának következtében, ezek után a legnagyobb veszteséget az adatbázisok sérülése vagy leállása jelenti, több mint 1,1 millió forintos kárt okozva óránként. A pénzintézetek ennek a veszteségnek akár a többszörösét is elszenvedhetik.