Virtuális bácsikkal próbálják elkerülni a halálos tömegpánikokat

Szuperszámítógépen fut az a program, amellyel szórakozóhelyek, bevásárlóközpontok kiürítését lehet tesztelni. A programokba egyenként lehet betáplálni a virtuális bácsik és kisgyerekek adatait, akik máshogy reagálnak a vészhelyzetekre. A teszt akár hónapokig is tarthat, de a tapasztalatok szerint pontos eredményt ad. A hasonló vizsgálatok elvégzése nem kötelező, pedig egy tűzvédelmi szakértő szerint meg lehetne előzni velük a West-Balkánban történthez hasonló tragédiákat.

A magyar jogszabályok értelmében nem kötelező számítógépes szimulációval tesztelni az épületek, szórakozóhelyek tűvédelmi képességeit és kiürítésének lehetőségét, ha az előírásoknak mindenben eleget tesz a tulajdonos - mondta az [origo]-nak Király András tűzvédelmi szakértő. A szimuláció alkalmazására akkor van szükség, ha egy épület a tűvédelmi szabályok bizonyos részeinek nem felel meg, de tulajdonosa szerint alternatív megoldása legalább ugyanolyan vagy még biztonságososabb az abban foglaltaknál.

A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint január 15-éről 16-ára virradóra a túl nagy tömeg miatt történt három halálos áldozatot követelő baleset az egykori Skála Metró területén lévő West-Balkán nevű szórakozóhelyen. A helynek 300 fő befogadására volt engedélye, és a rendőrség szerint 307 embernek tudtak biztonságos menekülési utat biztosítani, a helyen mégis több mint kétezer fős bulit rendeztek a gyanú szerint.

Pánikreakciót még senki nem szimulált

Bár rengeteg ilyen jellegű szimulációra alkalmas szoftver létezik - ingyenes és drága, fizető szoftver is -, Magyarországon ezeket egyáltalán nem használják széles körben - magyarázta el az [origo] kérdésére az ilyen szolgáltatásokat is nyújtó szolnoki Optomm mérnöki iroda tűzvédelmi mérnöke, Szilágyi Csaba. Szerinte eleve nagyon kevesen foglalkoznak ilyesmivel Magyarországon, de a West-Balkánban bekövetkezetthez hasonló tragédia, azaz egy épület pánikhelyzet miatt történő kiürítésének szimulációját a vállalkozástól még soha senki nem rendelte meg. A megrendelők inkább a tűzvédelmi engedélyek beszerzéséhez szükséges vizsgálatokat kérik a társaságtól.

Egy ilyen alkalmazás kezelése speciális szakismereteket igényel, hiszen ha nem megfelelőn paraméterezik be a szimulációt, az téves eredményeket produkál, így előfordulhat, hogy egy egyébként életveszélyes folyosót biztonságos menekülési útvonalként tüntet fel. A mérnök szerint a hatósági vizsgálatok során alaposan megvizsgálják a szimuláció összes paraméterét, így trükközésre nem nyílik mód, ráadásul a szimuláció készítőjét büntetőjogi felelősség terheli, ha kiderül, hogy bármilyen módon manipulálta az eredményeket.

Gyerek, öregember, terhes nő is van az embermodellek között

Az Optomm munkatársa szerint egy bevásárlóközpont esetében egy-két hét alatt végeznek egy tűzrendészeti szimulációval, melynek része a kiürítés vizsgálata is. Ez utóbbinak az épület mérete, rendeltetése és befogadóképessége alapján kalkulált időtartam alatt végbe kell mennie, amely jelentősen eltér például egy étterem és egy gyárcsarnok esetében. A szimuláció lefuttatásához el kell készíteni a helyiség vagy létesítmény belterének virtuális modelljét, ebben helyezik el a hivatalos befogadóképességgel megegyező számú embermodellt.

Egy svéd diszkótűz virtuális rekonstrukciója

Matematikai képletekkel meghatározott, egyedi tulajdonságokkal is rendelkeznek a számítógép által vezérelt karakterek, így nem egyformán reagálnak a vészhelyzetet jelző impulzusra. A virtuális öregember lassabban halad fiatalabb társainál, a gyerekek modellje pedig nem feltétlenül a legoptimálisabb menekülési utat választja. Mivel a szimuláció futtatásakor az embermodellek mindig máshol tartózkodnak, gyakorlatilag sosem zajlik kétszer ugyanolyan módon, teljesen azonos idő alatt a virtuális evakuálás.

Kisebb szuperszámítógépen fut

A füst és a hő, valamint a keletkező mérges gázok terjedésének szimulálása pedig nagyon komoly számítási teljesítményt igényel. Ennek megfelelően nem is egyszerű PC-t, hanem egy tizenkét számítógépből álló fürtözött rendszert használnak a szimulációk futtatásához, de egy bevásárlóközpontban zajló események kiszámításán még ez is napokig dolgozik. Egy hatalmas, többszintes épület esetében pedig egy alkalommal két hónapig zajlottak az előkészületek. Ennek tükrében érthető, hogy a megfelelő menekülési útvonalakat nem a szimulátoron való próbálgatás, hanem előzetes mérnöki munka folyamán dolgozzák ki, hiszen a megoldások sorozatos újbóli tesztelése soknapnyi várakozást igényelne.

Egy amerikai stadion virtuális kiürítése

A szimulációs szoftver táblázatszerű formában minden szükséges adatot megad a futtatás után, ez tartalmazza például a épület kiürítésének teljes idejét, az esetleges sérülések, halálesetek számát, és bejelöli a szűk keresztmetszetként funkcionáló veszélyes helyeket, ahol a menekülni próbálók feltorlódnak: ilyen lehet például egy szűk lépcső vagy nem elég szélesre nyitható ajtó is. Bár ezek a legfontosabb adatok, az emberek mozgását rekonstruáló 3D-s animáció sem csak látványcélokat szolgál, a videojátékokéhoz hasonló látvány ugyanis a menekülési útvonalak jobb kialakítását segíti elő.

Robbanás egy épületben, virtuális szimuláción

Király András tűzvédelmi szakértő szerint a szimuláció hatékonyságát jól bizonyítja, hogy amikor egy megtörtént tűzeset paramétereit programozták be egy ilyen rendszerbe, a valóságos tragédiához hasonlót mutatott a számítógépes szimuláció. Szilágyi Csaba azonban hangsúlyozta, hogy a digitális módszerrel sosem lehet felkészülni a váratlan eseményekre, ez a megoldás leginkább a biztonság növelésére jó. A jelenlegi helyzetet mindkét szakértő elég borúsan látja, azt mondták, már annak is örülnének, ha legalább azt sikerülne elérni, hogy a jogszabályi előrásokat betartanák a szórakozóhelyek működtetői, vagyis ha nem költenek is ilyen high-tech elemzésekre, legalább ne engedjék túllépni a beengedhető emberek létszámát.