A kormány elvben már támogatja szabad szoftvereket

A Fidesz-kormány szeretné bevezetni a szabad szoftvereket is az államigazgatásban - mondta el az OpenOffice fejlesztőinek budapesti konferenciáját megnyitó beszédében Nyitrai Zsolt szakállamtitkár. A politikus egyben együttműködésre is felkérte a szabad szoftveres fejlesztőket, de a tervezett konkrét intézkedésekről még semmit nem árult el.

Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációs államtitkára a szervezők meghívott vendégeként tartott nyitóbeszédet szeptember elsején a Budapesten zajló négynapos OpenOffice.org konferencián, ahol a nyílt forráskódú irodai szoftvercsomag fejlesztői huszadik alkalommal gyűltek össze tanácskozásra, és egyben annak 10. születésnapját is ünnepelik.

A szabad szoftver a spórolás és a függetlenség eszköze

Az infokommunikációs szakállamtitkár beszédében részletesen taglalta, milyen sok területen értek el elismerésre méltó eredményeket a szabad szoftveres mozgalom tagjai. Példaként említette az Open Document Formatot (ODF), vagyis a nyílt dokumentumformátumot, amelyről az Európai Unió irányelvbe foglalta a hozzá való kötelező igazodást a közbeszerzési eljárásokban, s ezt eddig 9 tagállam be is építette saját jogrendszerébe.

Nyitrai Zsolt beszédében az is elhangzott, hogy a kormány a szabad szoftvereket és a nyílt dokumentumformátumot egy lehetséges eszközként tartja számon az ország kiszolgáltatott helyzetből való kimozdítására, "önrendelkezésének visszaállítására", és szeretné csökkenteni az informatikai piacon kialakult versenytorzító helyzetet, amit - bár ezt ő maga nem mondta ki - a Microsoft piaci fölénye idézett elő. A szakállamtitkár szerint az állami szektorban és a közigazgatásban a kormány szeretné bevezetni a szabad szoftvereket és a nyílt dokumentumformátumokat is a meglévő megoldások mellett.

A szabad szoftveresek örülnek a hallottaknak

Nyitrai a beszédében arra is felkérte az OpenOffice konferencia résztvevőit, vegyenek részt ebben a munkában észrevételeikkel és javaslataikkal, de arra konkrét utalásokat nem tett, milyen formában tehetik ezt meg. Szakál Péter, a hazai Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség, vagy ODFA (Open Document Format Alliance) kommunikációs tanácsadója, a rendezvény szervezője ennek kapcsán elmondta: még maguk a szabad szoftveresek sem ismerik a kormány informatikai stratégiájának rájuk vonatkozó részleteit, és mindeddig nem kaptak meghívást az annak kidolgozásában való részvételre vagy a véleményezésére. A szakállamtitkárt mi sem tudtuk megkérdezni a kormány konkrét szabadszoftveres terveiről, mivel előadása után nem sokkal elhagyta a Parlament plenáris üléstermét, ami a konferencia nyitóeseményének helyt adott, az NFM pedig cikkünk írásáig nem reagált az e-mailben elküldött kérdéseinkre.

A nyílt formátumot támogató szövetség számára viszont egyelőre egyértelműen pozitív, hogy a konferencián elhangzottak tanúsága szerint a kormány a legmagasabb szinten támogatja az ügyüket, vagyis visszhangozza mindazokat az elveket, amelyeket az elmúlt években ők hangoztattak. Ennek része az is, amit a szakállamtitkár szintén kiemelt: a (jórészt ingyenes) szabad szoftverek és nyílt formátumok használata nem csak költségtakarékosságot jelentene, hanem arra is lehetőséget adna, hogy a hozzájuk kapcsolódó fejlesztésekre idehaza kerüljön sor.

A szakállamtitkár beszédének egy kissé homályos részlete az volt, amelyben Nyitrai arról beszélt: a nyílt szoftverek használata tudatosabb számítógéphasználatra ösztönözheti a felhasználókat, kimozdítva őket az "internetezés, e-mailezés, chatelés és játék" négyszögéből.

Bizonytalanságot is hozott az Oracle

A konferencia nyitóbeszédét követően Michael Bemmer, az Oracle irodai szoftverekért felelős alelnöke tartott előadást a rendezvényen, aki arról beszélt, hogyan épül be a szoftvercsomag cége termék- és szolgáltatásportfoliójába. Bemmer külön nem nyilatkozhatott a cég részletes terveiről, mivel az Oracle pénzügyi helyzete miatt jelenleg le van tiltva a vállalatnál a sajtóval való érintkezés, de az előadásában elhangzottak megnyugtathatták a szabad szoftveres közönséget afelől, hogy az OpenOffice új tulajdonosa nem hagyja veszendőbe menni a terméket.

Az Oracle ugyanis nemrégiben vásárolta fel az OpenOffice-t az azt mindeddig birtokló Sunnal együtt, és ezzel Oracle OpenOffice-ra keresztelte át annak fizetős, vállalatoknak szánt változatát. Augusztus végén a holland Software Improvement Group nevű tanácsadó cég még óva intette a kormányzati szektort attól, hogy az OpenOffice-ra álljon át. A cég elemzői ugyanis komoly esélyt láttak arra, hogy az Oracle leépíti az ingyenes változat támogatását, és a StarOffice-ból próbál meg kisajtolni több bevételt. Ebben az esetben az ingyenes OpenOffice-t fejlesztő közösség magára maradt volna, igaz, sokak szerint ez már olyan nagy szervezet, hogy ez sem vetett volna gátat a további munkának, maximum más néven kellett volna újraindítani a terméket.

Ez még csak a kezdet a fejlesztők szerint

Az ingyenes, nyílt forráskódú OpenOffice irodai szoftvercsomagot a konferencián elhangzott adatok alapján legalább félmilliárd felhasználó használja világszerte, és körülbelül 10 százalékosra becsülik a piaci részesedését, de maguknak a fejlesztőknek sincs pontos adatuk arról, mennyien lehetnek. Louis R. Suárez-Potts, a szoftvercsomagot birtokló Oracle fejlesztői közösséget összefogó vezetője szerint maguk sem tudják követni, hol és mikor térnek át önkormányzatok, szervezetek az OpenOffice-ra, mert erről nem kapnak folyamatos visszajelzéseket.

A szakember szerint az elmúlt tíz év csupán a kezdet volt a fejlesztések történetében. Az OpenOffice szerinte a jövőben nem egy komplett, egyben telepíthető irodai csomag lesz, hanem ad-hoc, igény és szükség szerint elérhető összetevők gyűjteménye. Arra a kérdésünkre, hogy a fejlesztők a Microsoft mellett látnak-e konkurenciát a Google Docsban, a Google webes irodai csomagjában, Suárez-Potts azt válaszolta, hogy az Oracle megoldását nem egy Docs-konkurrens webes eszköz kifejlesztése jelenti majd, hanem a közösség által létrehozott technológia, ami bármennyi ilyen fejlesztést lehetővé tesz.

A szakember szerint már létezik a nyílt dokumentumformátumra épülő webes szövegszerkesztő, és fontosnak tartja a manapság egyre jobban terjedő mobileszközökre készült, ODF-re épülő alkalmazásokat.