Ontja magából az LCD-ket a magyar tévéváros

Vágólapra másolva!
Az egykori jászfényszarui Orion-tévégyárban manapság már a legmodernebb LCD-monitorokat és tévéket gyártják, méghozzá egy műszakban annyit, hogy abból Kazinbarcika minden lakójának juthatna egy példány. Körbenéztünk az üzletben a robotok, a szállítóautomaták, a nyáklapok fölé hajoló, tévéket dobozoló dolgozók között.
Vágólapra másolva!

A világ legnagyobb LCD-gyárát a Samsung működteti a dél-koreai Asan városában - a csaknem katonai objektumként védett Tangjeong Kristályvölgy üzemet korábban már bemutattuk. Részben innen, illetve Tajvanról és más ázsiai országokból származnak azok az LCD-panelek, amelyeket a Samsung jászfényszarui lapostévé-gyárában is beszerelnek a tévékbe és monitorokba. Miért pont ebben a Hatvanhoz közel eső kisvárosba települt a legjelentősebb hazai televíziógyár? Mert a hetvenes években itt állították elő az Orion tévéket, a magyar üzemet pedig a rendszerváltás táján felvásárolta a Samsung.

Egy városnak elég tévét gyártanak naponta

Bár mostanra már nem ez az üzem Európában a legnagyobb tévégyár, még mindig a jelentősebbek közé sorolható. Mint megtudtuk, 2006 óta itt már nem gyártanak hagyományos képcsöves, csak LCD-tévéket és monitorokat, az idén pedig már a ledes háttérvilágítást tartalmazó legmodernebb készülékeket is összeszerelnek. Ez utóbbiak jelenleg még prémium modelleknek számítanak, de a Samsung arra számít, hogy az áruk már az idén a jelenlegi legolcsóbb, fénycsöves háttérvilágítású fajták szintjére csökken majd.

A gyártott típusok sora nagyjából félévente változik, szerencsére az újabbak előállítása csak a gyártósorok átkonfigurálását igényli, így a szinte követhetetlen modernizáció nem jár a gépek folyamatos cseréjével együtt. Mint azt helyi kalauzunktól megtudtuk, az üzemben naponta mintegy 27 ezer tévé és monitor készül el: a hetven kamionnyi mennyiséggel egy Kazincbarcika vagy Jászberény méretű város teljes lakosságát el lehetne látni.

A tévék egy kisebb része közvetlenül hazai boltokba kerül, nagyobbik hányada azonban a cég szlovákiai logisztikai központjába utazik, ahonnan Európa minden országába szállítják tovább a televíziókat.

Robotok és emberek

Bár a koreai gyárban szerzett tapasztalatok nyomán kizárólag robotok által uralt gépsorokra számítottunk, a magyar üzemben jelentős számú ember is közreműködik, a robotok csupán a feladatok egy részét, például a tévék alaplapjának forrasztásait végzik el. A szerelési műveletek mintegy felét emberi kezek csinálják, bár például a minőségellenőrzésben fontos szerephez jut a digitális kamerával operáló automatika, a kisebb rakományokat pedig a padlóra rögzített fémszalag útját követő, az előtte lévő akadályok előtt automatikusan megálló robotkocsik viszik a terem egyik végéből a másikra.

Ebben az üzemben nem kevesebb, mint negyven-ötven különböző típus gyártása folyik, ez a magas szám annak köszönhető, hogy egyes típusokat kisebb és nagyobb képernyőméretben is árusítanak, továbbá készülnek monitorok, illetve hotelekbe szánt, dvd-lejátszós all-in-one készülékek is. Maguk az LCD-panelek minden esetben külföldről érkeznek - egy LCD-gyár létesítése ugyanis egy tévéösszeszerelő üzemnél sokkal többe kerül -, azonban a tévék számos alkatrésze, például a műanyag elő- és hátlapok magyar beszállítóktól jutnak el a Samsung hazai gyárába, ahol az összeszerelést végzik, ami egyetlen készülék esetében összesen néhány percet vesz igénybe (persze ez annak is köszönhető, hogy az LCD-panel készen érkezik).

Forrás: Samsung
Jászfényszarun naponta közel 30 ezer tévét gyártanak le

Nem álommeló

Noha kezeik közül sokszor csúcskategóriás, extra lapos tévék kerülnek ki, sokan nem cserélnének az itt dolgozókkal: a műszak reggel 6 órától délután 14 óra 40 percig tart, mivel a munkaidő alatti egyszer húsz, és kétszer tíz perces szünetet is le kell dolgozniuk az alkalmazottaknak. Bár nem japán cégről van szó, sok helyütt láthattunk lelkesítő feliratokat, melyek némelyike a kommunista propagandát idézi, például a selejtek visszaszorítására szólít fel. A high-tech korszak beköszönte azonban már itt is jelen van: az üzem dolgozóinak listáját jókora LCD-képernyőn lehetett átlapozni.

Mint megtudtuk, a gyártás minden részén léteznek kísérleti sorok, amelyekben a még hatékonyabb előállítással kísérleteznek, egy-egy minimálisnak tűnő módosítással gyakran hatalmas összegeket spórolhat meg a vállalat. A cég jutalmazta azt a munkatársát, aki rájött, hogy a korábbinál egy centiméterrel kisebb dobozba is elfér egy tévé, így abból egy kamionba sokkal többet bele lehetett rakni, egy másik szaki pedig a monitortalp fémnehezékének kiváltására alkalmazott egyszerű homokot ellensúlynak.

Mitől jobb a drágább tévé?

Egy autó esetében egy átlagember többnyire tudja, miért kerül egyik vagy másik típus többe a másiknál: például erősebb a motorja, van benne klíma, szervókormány. Egy LCD-tévé esetében ilyen extra, ha a készülék Full HD-felbontást támogat. Hasonló árnövelő extra, ha az LCD-panel az alap 60 hertznél nagyobb, például 100 hertzes vagy magasabb képfrissítést támogat, ekkor ugyanis a gyors mozgások is tisztán, elmosódás vagy szaggatás nélkül láthatók, ami például sportközvetítések, videojátékok esetében jön jól.

Noha a HDMI-csatlakozó már minden új tévén alap, az extra bemenetek, például USB-csatlakozó, a digitalizált filmek lejátszásának képessége, a földi sugárzású digitális adás vétele (DVB-T), vagy az otthoni hálózathoz való kapcsolódás lehetősége ugyancsak növelik az árat. Ezen kívül egy drágább tévében fejlettebb képfeldolgozó motor van, ami jobb kép- és hangminőséget tesz lehetővé, emellett a drágább modelleket jobb minőségű hangfalakkal szerelik fel, egyes típusokban még integrált mélysugárzó is dolgozik.

Forrás: Samsung
A 3D-s tévéről ebben a cikkünkben olvashat részletesen

Nem mindegy az sem, milyen technológia szolgáltatja a háttérvilágítást: a régi fénycsöves megoldást lassan felváltják a világító diódás megoldások. A legújabb LED tévéken a fényforrás a képernyő mellett van, és fényüket prizmákon keresztül juttatják az LCD-panel mögé. E megoldás előnye, hogy még vékonyabb kivitelt tesz lehetővé, kevesebbet fogyaszt, egy-egy területen lekapcsolható a fénye, ami a sötét jelenetek esetében megszünteti a fény kiszivárgását, és jóval egyenletesebben is világítja meg a képet a ledes fényforrás.

A térhatásé a jövő

A legújabb fejlesztés a 3D tévé: ezek a készülékek fémillió forintnál magasabb összegért debütálnak a nyáron, ráadásul a térhatású látványhoz a tévével kommunikáló speciális szemüveget is viselni kell, amelynek darabja harmincezer forint körül lesz megvásárolható. Egy példányt többnyire azért mellékelnek a készülékekhez, amit 3D-s módba kapcsolva kizárólag ezen keresztül élvezhető a kép. Egyelőre azonban még filmet sem igen kapni a háromdimenziós tévékhez, bár például a Samsung modelljei egyes kétdimenziós adásokat is képesek átkonvertálni térhatásúvá, ez azonban nem minden tartalom esetében működik tökéletesen.