Európa visszavágna a kiberterroristáknak

Az Európai Bizottság a jövőben egységesen bűncselekménnyé tenné a számítógépes kártevők, jelszólopó szoftverek készítését és használat az EU-tagállamokban, és a korábban szigorúbban büntetné a kibertérben való visszaéléseket, a jelenlegi törvényeket ugyanis túl enyhének találja.

A bizottság csütörtökön benyújtott törvényjavaslatai az EU huszonhét tagországában egységesen bűncselekménnyé tenné a különböző számítógépekkel történő manipulációt, például hálózatok feltörését, vagy rosszindulatú szoftverek készítését vagy egy másik fél által készített ilyen alkalmazás használatát - adta hírül a Reuters. A bizottság belügyi biztosa, Cecilia Malmstrom úgy véli, Európának egységes stratégiát kell kialakítani a kiberbűnözéssel szemben való hatékony fellépés érdekében. Az egyes tagállamok saját jogszabályai ugyanis sokszor nem alkalmasak a high-tech korszak problémáinak megítélésére, és nem büntetik kellő szigorral az ilyen jellegű tevékenységet.

Egyre több a kibertámadás

Az utóbbi két év során ugyanis a kontinensen egyre súlyosabb kibertámadásokat hajtottak végre: például illetéktelenek behatoltak a német hadsereg számítógépes rendszereibe, a brit védelmi minisztérium belső levelezését is megbénították, illetve francia vadászgépek működését zavarták meg. Emellett számos más tagállam, például Ciprus, Málta, Portugália és Románia is kibertámadások áldozatául esett az elmúlt két év során.

Azt, hogy a számítógépes vírusokat akár fegyverként is lehet használni, az is jól jelzi, hogy nemrég felbukkant egy Stuxnet nevű kártevő, amelyet kifejezetten ipari környezetben, például erőművekben használatos rendszerek támadására programoztak. Egyes feltételezések szerint ezzel Irán első atomerőművének működését akarták megzavarni az egyelőre ismeretlen készítők. Az EU-s tervek szerint a jövőben a tagállamok a kiberterrorizmussal kapcsolatos információk megosztását is hatékonyabban osztanák meg egymással, mint napjainkban, ha az új törvényjavaslatokat az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyják.

Malmstrom szerint hosszú távú védelmi stratégia kidolgozására is szükség van a kritikus infrastruktúrák, például erőművek és gyárak komputeres rendszereinek megvédéséhez. A biztos fogalmazása szerint "nem vagyunk teljesen védtelenek, vannak eszközeink". Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egy összetett védelmi stratégia kidolgozása nem egyik napról a másikra megy végbe. Míg az Egyesült Államokban a kibertér problémáinak kezelése a hadsereg megfelelő részlegének feladata, Európában valószínűleg nem a katonai szervekhez fog tartozni ez.