A távirányítós net lehet a jövő tévéje

Vágólapra másolva!
Kényelmes YouTube-ozás a kanapéról, filmkölcsönzés a távirányítóval, képnézegetés a számítógépről - ilyen és ehhez hasonló szolgáltatásokat nyújtanak a tévé alá helyezhető apró, internetes, távirányítós médaboxok. Egyre több gyártó próbálkozik ilyen termékekkel, de még senkinek sem sikerült nagyot robbantani.
Vágólapra másolva!

A TiVo, az Apple TV, a Boxee, a Roku vagy a Google TV vagy megvalósította már, vagy tervezgeti ugyanazt a koncepciót: kell egy újabb kis doboz a televízió alá, amibe az egyik végén bemegy az internet, a másik végén pedig a YouTube, a streamelt mozifilm vagy a zene a tévére. Az ilyen internetes-távirányítós egységek piaca az elmúlt két-három évben született meg, amikor egyre több cég találta ki, hogy a számítógépezők kanapéra való átcsábításával még több prémiumszolgáltatást vagy hirdetést lehetne eladni, illetve több hagyományos tévézőt lehetne megnyerni az on-demand szolgáltatásoknak.

Az első hullám természetesen csak az USA-ra koncentrál, ahol egy jó nagy piacon, kényelmesen, belföldre licencelt tartalmak garmadával lehet jó nagyot fogni, ha bejön az üzlet. A net és a tévé közötti hiányzó láncszemnek megfelelő, magyar fejlesztésű készüléket viszont már itthon is lehet kapni - bár ezzel, a földrajzi alapon korlátozott tartalmak miatt, csak az amerikai nézők asztaláról lepergett morzsákat csipegethetjük, de erről egy kicsit később.

Winchester már nem kell

Először ugyanis azt érdemes áttekinteni, miben látják jelenleg az amerikai gyártók a jövőt. A hét legnagyobb híre az Apple új eszközének, a megújult Apple TV-nek a bejelentése volt. A készüléket a gyártó eredetileg arra találta ki, hogy a felhasználók iTunes-on megvásárolt tartalmait az otthoni tévékészüléken is kényelmesen elérhetővé tegye, akár mobil eszközökről is. A koncepció lényege, hogy az iPoddal/iPhone-nal a kezében hazaérő felhasználó egy gombnyomással a tévé képernyőjére tudja küldeni az éppen nézett műsort. A doboz már nem is tárolja a letöltéseket, vagyis nem kell azokat átszinkronizálni rá. Ami már lent van a felhasználó gépén, azt a kis fekete doboz vezeték nélküli kapcsolaton keresztül jeleníti meg, az új videotéka-szolgáltatásból kikölcsönzött filmeket, sorozatokat pedig streameli a netről.

A 2010 végén kijelölt irányvonal, úgy tűnik, ez: a készülékekből lassan eltűnik a korábban kötelezőnek számító merevlemez, hiszen a mindenhol meglévő szélessávú netkapcsolaton át kényelmesen ki lehet szolgálni a kéréseket. Ez a felhasználónak valóban kevesebb gondot jelent, de egyben azt is, hogy ha elmegy a net, akkor azonnal kevesebb funkciója marad meg: nincs például videotékás filmnézés.

Forrás: Apple
Az új Apple TV már csak streamel

Egy másik, látványosnak szánt újítás, hogy a dobozokat online közösségi funkciókkal ruházzák fel. A felhasználók így megoszthatják az ismerőseikkel, hogy ki milyen filmet néz éppen, milyen zenét töltött le, és így tovább. Az Apple készüléke ezt a funkciót a szintén a héten bemutatott Ping nevű közösségi szolgáltatásával valósítja meg, a Boxee-ról pedig a Facebook felé van közvetlen átjárás. Van egy olyan érzésünk, hogy ezekre a szolgáltatásokra nem lesz tömeges igény, viszont jó reklámot biztosítanak a gyártóknak.

Nem lehet minden mindenhol

Az Apple-nek saját tartalmai vannak a vele partnerségben álló kiadóknak, filmstúdióknak köszönhetően, és nem lesz ez másként a hasonló modellt bejelentő nagyobb cégekkel sem: a Sony most jelentette be, hogy Qriocity néven indít tartalomszolgáltatást a saját eszközeire, és az Amazon.com is on-demand tévét tervez. Ezeknek a szolgáltatásoknak az elindulása persze oda vezethet, hogy az elérhető tartalmak el lesznek osztva az egyes gyártók között aszerint, hogy kinek milyen közvetlen érdekeltségei vannak, vagy ki kivel szerződött le. Az Apple például csak a Foxtól és a Disney-hez tartozó ABC-től ad sorozatokat. A felhasználók szempontjából az lenne a legjobb, ha mindenki mindenkivel megegyezne, ami egyelőre irreális elvárásnak tűnik.

A nagyok mellett meg kell említenünk a netes médiabox-műfaj feltörekvő kisebb szereplőit is. A Boxee vagy a Roku dobozai hasonló szolgáltatást nyújtanak, azonban ők csak a hardvert és a platformot találták ki hozzá, és már meglévő online szolgáltatásokat visznek a képernyőre. Mindkettejük kínálatában ott van a legnagyobb, immár online szolgáltatást is nyújtó Netflix, az ingyenes zenehallgatást lehetővé tévő Pandora, és a YouTube, a Vimeo vagy a Hulu, de népszerű videoblogokat is közvetlenül becsatornáztak a kliensükbe.

Forrás: [origo]
Nagyon ütős formát adtak a Boxee-nak

Itt érhető tetten a médiaboxok egyik fontos előnye: gyors, közvetlen elérést adnak a legfontosabb online tartalomszolgáltatókhoz, és kereshetővé is teszik ezeket a tartalmakat. A Google tévés tervei is erre irányulnak: mindent könnyen kereshetővé tenni. Az idén májusban bejelentett Google TV-hez a cég ugyan tervezett saját dobozt, de a cél az, hogy a platform a jövő tévékészülékeibe legyen integrálva.

A cég elképzelései szerint a tévénézők a megszokott Google-kereső segítségével kényelmesen megtalálhatnak majd bármilyen, a képernyőn megjeleníthető tévés vagy webes (videomegosztóról származó) tartalmat a weben. A Google nem is habozott azzal kommentálni az Apple új tévés dobozát, hogy az övék bezzeg nyitott rendszer, amivel bármi elérhető, ami a weben van, míg az Apple csak a saját tartalmait szolgálja ki.

Árcsökkentést hozott az Apple TV

Az Apple TV bejelentését a kisebbek, így a Roku és a Boxee vezetői is üdvözölték a híradások szerint. Az ok elég furcsa: saját törekvéseik igazolását látják abban, hogy az iTunes révén a zenepiacot már uraló Apple hasonló lépéseket tervez a tévés szolgáltatások terén. A magyarázat főleg azért különös, mert ez a piaci szegmens még igen ingoványos talaj.

Forrás: [origo]
A Rokut a Netflix miatt találták ki

A netes médiaboxok terjedésének most elsősorban az áruk csökkenése adhat lendületet. Az Apple száz dollárra vitte le saját, leegyszerűsített és összezsugorított terméke árát, a Roku pedig még ez alá is ment: 60 dollárért lehet hazavinni a normál, 70-ért a HD-ready modelljüket, és csak a Full HD-s, 1080p-s filmeket lejátszó készülékük kerül 100 dollárba. Érdekes, hogy míg a hasonló készülékeknél a HD-tartalmak komoly marketingerővel bírnak, addig az Apple ezen a téren éppen visszalépett, és az Apple TV már csak 720p-s felbontásban használható a korábbi 1080p helyett. Így a Roku jobb vétel lehet azoknak, akik nem használnak iTunest, az eredetileg hardver nélkül, lejátszószoftverként indult Boxee pedig azoknak, akik a saját meglévő fájljaikat is szeretnék lejátszani a tévén, mivel a cég mutatós kis doboza ezeket is ki tudja tenni a tévére a helyi hálózaton keresztül.

A játékkonzolok is kezdik

Az új Apple TV bemutatásának köszönhetően a verseny fokozódik, legalábbis Amerikában, aminek a gyártók örülnek, hiszen így még nagyobb figyelem irányul rájuk. A Roku saját statisztikái szerint a felhasználók egyre inkább kedvelik a tévén keresztül történő internetes tartalomfogyasztást: az elmúlt négy évben megduplázódott az időmennyiség, amit ezzel töltenek, ami minden bizonnyal az elérhető műsorkínálat növekedésének is köszönhető. Ez az, ami Magyarországon és az európai piac nagy részén még hiányzik: a lokalizált, gazdag on-demand webes tartalmak, amelyek bárki számára elérhetők.

Forrás: [origo]
Koncepció a Google TV-re

Így aztán a már említett magyar médiabox fejlesztői is kevés netes tartalomhoz nyúlhattak: a több mint négy éves fejlesztés után most bemutatott, HybridBox nevű, Intel Atom processzorra épülő multimédiás készülék abban különbözik a többiektől, hogy tévézni is lehet rajta, és fel is tudja venni a műsorokat. Ami a szoftveréből elérhető webes videókat illeti, ebben azért a lehetőségekhez képest sok hazai anyag szerepel (például az Echo TV vagy a NAVA filmarchívumának anyagai). Így egy kicsit hasonlít az amerikai TiVohoz, ami először kínált a tengerentúlon digitális műsorrögzítést és megállítható tévéadást, és már on-demand funkciói is vannak. A készülék komplett változata szoftverrel és 320 gigabájtos winchesterrel 85 ezer forintba kerül majd, ami nem kevés, viszont ezért cserébe a masina windowsos PC-ként is használható a nappaliban (és ez az ár még mindig nem sok a hasonló funkciókat nyújtó NAS-okhoz, vagyis a médialejátszásra, streamelésre képes hálózati meghajtókhoz képest).

A netes médiabox, mint látható, igazi hibrid termék, ami jelenleg egy hiányzó láncszemet jelent a tévé és az internet között. Valószínű, hogy tartósan csak valamilyen saját szolgáltatás vagy kényelmi funkció feltalálásával tehetik vonzóvá a gyártók ezeket a dobozokat, hiszen funkcióik lassan magukba a tévékészülékekbe is bekerülnek. A felhasználók kegyeiért eközben a játékkonzolok is versenyben vannak, a Netflix tartalmai például már Playstation 3-on, Wii-n és Xbox 360-on is elérhetők. Ami viszont a médiaboxok mellett szól: a Boxee-nak szép és remek szoftvere van, a Roku olcsó, az Apple TV-ben ott az iTunes-os téka, a HybridBox pedig sok mindenre jó és hazai.

A jelenleg kapható készülékek tehát inkább csak egy irányt jelölnek ki, amin a tévézés elindult. A jogtulajdonosok egyértelműen a széles sávú netre épülő streamingben látják a jövőt, amivel jobban kézben is tarthatják a tartalmaikat. Ami Európát illeti, itt, úgy tűnik, inkább a digitális kábeltévé-szolgáltatóknál van a labda, hiszen a (főleg amerikai központú) nagy tévécsatornák és kiadók csak a saját, hazai közönségükre gondolnak, amikor a YouTube-on, a Hulun vagy máshol elérhetővé teszik a műsoraikat, filmjeiket. Az itteni, feszabdalt piacon inkább a kábelcégeknek van lehetőségük műsorokat venni a saját on-demand szolgáltatásaikhoz, és kevesebb terük marad a videomegosztókra, webes szolgáltatásokra építő médiabox-gyártóknak, bár, mint a HybridBox példája mutatja, itt is lehet mivel próbálkozni.