Csalással vádolják az egyik magyar webkeresőt

Csalással, vagyis a keresési találatok egy részének más webkeresőkből való átvételével vádolja egy hazai szakember a Szörcs.hu-t, az egyik új magyar webkeresőt. A szájtot üzemeltető Sajtos István belátja, hogy hibázott, amikor ezzel a módszerrel akart könnyíteni a saját dolgán, és független szakértők segítségével tisztázná magát. A fiatalembert továbbra is vehemensen támadja a webes szakma egy része, miközben leleplezője már inkább időt adna neki, és elítéli a személyeskedésbe átment vitát.

A január közepén a nagyközönség számára is elérhetővé vált magyar fejlesztésű webkeresővel, a Szörcs.hu-val kapcsolatos botrányt Türk István, vagy ahogy sokan az interneten ismerik, Mosquito robbantotta ki május 27-én pénteken egy, a blogjában - Invalid click, http://seoblog.hu - közzétett bejegyzésével (Szörcs with Google - levél a Szörcs.hu fejlesztőinek, 2010. május 27.) Türk ebben a bejegyzésben nyílt levélként közölte le azt az üzenetet, amit a Szörcs.hu-hoz is eljuttatott. A levélben a kereső-optimalizálással foglalkozó szakember azért vonta kérdőre a magyar startup üzemeltetőit, mert a Szörcs jól láthatóan a Google-tól és más nagy keresőktől (Yahoo, Bing) átvett keresési találatokat jelenített meg a saját találatai között.

A Szörcs.hu-t, mint új magyar wekberesőt az alapító Sajtos István (Zerking) és fejlesztőtársa, Tóth Benedek a nyilvános indulást követően úgy mutatták be (többek között az [origo] Techbázisnak is, lásd a velük készült interjúnkat: "Nem voltam megelégedve a webkeresőkkel", 2010. január 15.), mint egy egyedi, a magyar igényeknek megfelelően működő, a kereséseket saját nyelvi algoritmussal értelmező szolgáltatást. Sajtos maga a hazai web egyik, talán nem túlzás azt állítani, sztárja, de legalábbis feltűnő személyisége lett a váratlanul elindított új webkereső-projekktel. Ezek után különösen nagy visszhangot váltott ki a hazai webes szakmában a gyanú, hogy a szájt valójában a nagy webkeresőktől lopja a találatokat.

Május végén derült fény a trükközésre

A Szörcs turpisságát Türk egy május 25-én végrehajtott vizsgálódás során azonosította, amikor arra lett figyelmes, hogy a magyar kereső pontosan ugyanazokat a találatokat adja vissza a saját blogjáról, mint a Google, és a weboldalán nem is látszanak Szörcs indexelő robotja látogatásának nyomai. Anélkül, hogy a szakmai részletekbe belemennénk: a webkeresők saját, úgynevezett crawler robotokkal, vagy pókokkal, vagyis automatikusan működő programokkal térképezik fel az internetet, azaz kérdezik le az általuk befogott tartományba tartozó weboldalakat.

Az indexelés eredményeként a keresők egy saját adatbázist hoznak létre (index), és amikor a felhasználó valamire kíváncsi, a kereső ebből a kész adatbázisból ad neki vissza találatokat. Türk viszont a saját elemzése során arra jutott, hogy a Szörcs saját robot és index helyett egy az egyben Google-találatokat ad vissza. Sajtos István még aznap hozzászólásban válaszolt a vádakra. Ekkor lényegében elismerte, hogy a Szörcs működtetése során tapasztalt sávszélesség-problémák miatt valóban elkezdték megjeleníteni a Google és más keresők által előre eltárolt keresési listákat, de cáfolta azokat a vádakat, hogy a Szörcsnek ne lenne saját kereső algoritmusa és adatbázisa.

Szörcs.hu: egyelőre csak gyűlnek a felhők

A kereső alapítója szintén május 27-én kelt nyílt levelében a Szörcs.hu blogján is válaszolt a vádakra, és bocsánatot kért a felhasználóktól és az érintett webkeresőktől a hibás, etikátlan gyakorlat miatt. A webes szakmát azonban, legalábbis egyelőre, úgy tűnik, nem győzte meg a magyarázat, és, mint arról a leleplező bejegyzéshez (lásd fent) fűzött kommentárok árulkodnak, továbbra is vehemensen támadják a hibát beismerő fiatal fejlesztőt.

Türk a saját blogján ugyan leközölte, de egyelőre nem kommentálta a Sajtos által adott választ és bocsánatkérést. A szakember elmondta: a maga részéről nem feszítené tovább a húrt a Szörcs-botránnyal kapcsolatban, inkább időt adna a webkeresőnek, hogy kiderüljön, valóban megtisztulnak-e a szájton a találatok. A kereső-optimalizálással foglalkozó (Search Engine Optimization, vagyis SEO) szakmát, akik a megbízóik weboldalainak minél jobb helyre juttatásán ügyködnek a webkeresőkben, már eddig is bosszantotta, hogy a Szörcs nem kommunikálja egyértelműen, hogyan lehet befolyásolni a keresőben való megjelenést, vagy adott esetben kitiltani onnan egy oldalt.

Személyeskedésbe ment át a vita

A botrányt kirobbantó szakembernek azonban nem tetszik, ahogy az indulatok elszabadultak, és a Szörcs elleni szakmai kritika az alapító, és a szolgáltatást a kezdetektől fogva "evangelizáló", vagyis népszerűsítő Sajtos István személyes támadásába fordult át. A SEO-szakember által írt bejegyzésből sokan azt olvasták ki, és valóban érződött belőle a gyanú, hogy a Szörcs csak egy átverés, és a kereső csak a többi nagy szolgáltató találatait rendezgeti. Türk István viszont felhívta rá a figyelmet: nem állította azt, hogy a Szörcs nem valódi kereső, és ő csak azt tudja bizonyítani, amit a saját blogbejegyzésében is megírt 27-én. Azt, hogy korábban a kereső hogyan működött, és milyen találatokat adott, nem tudja visszakeresni, és visszamenőleg bizonyítani.

A vádakkal szembesítettük Sajtos Istvánt, a Szörcs.hu alapítóját is. Sajtos ezúttal is elismerte, hogy hibázott, ő tehet a Google-tól és más keresőktől származó tárolt találatok megjelenéséről a szájton. A fejlesztő, csakúgy, mint a neten is közzétett nyílt levelében, egy elhamarkodott, kényszerhelyzetben hozott, hibás döntésnek nevezte, hogy a saját találataik helyett máshonnan átvett találatokat is megjelenítettek. Ezt a gyakorlatot a Szörcs.hu május első hetében kezdte el, és a botrány kirobbanása után beszüntették. Ez azonban csak azt jelenti, hogy a továbbiakban nem vesznek át kész találati listákat, a jelenleg eltárolt adataik között viszont vannak ilyenek - monda el Sajtos, aki teljes mértékben magára vállalta a felelősséget.

A helyzetet bonyolítja, hogy - mint arra Türk is utalt - a Szörcs saját robotjai a Google crawlereinek adják ki magukat a meglátogatott szájtokon. Sajtos István erről korábban nagy nyilvánosság előtt is beszélt, amikor a Budapest NewTech Meetup nevű szakmai rendezvényen bemutatta a webkeresőt. A megoldást azzal indokolta, hogy sok weboldalnál elsőbbséget kapnak a nagy webkeresők, így a trükközés nélkül ők nem jutnának hozzá elég gyorsan a kért információkhoz.

Túl sok volt a titkolózás

A fejlesztő szerint az érintett nagy webkeresők nem szankcionálták a Szörcs.hu-nak ezt a gyakorlatát, ami bár etikátlan, Sajtos reménykedik benne, hogy jogi következménye már nem lesz. A szájt működését, és a saját munkájukat a botrány következményeként független szakértőkkel szeretnék validáltatni, amihez jelenleg is keresik a megfelelő szakembert, de heteken belül sor kerülhet rá. Mint Sajtos elmondta, a nehézséget az okozza, hogy sok fejlesztő dolgozott a szájtnál, akik szívesen igazolnák is őket, viszont lehetséges részrehajlásuk miatt nem kérhetnek fel erre a feladatra.

A Szörcs.hu-t sokan azért is kritizálták a Türk blogján írt hozzászólásokban, mert bár az alapító rendszeresen elismert szakembereket emleget a projekt kapcsán, az sosem derült ki, hogy pontosan kik, mikor és mit dolgoztak az oldalon. Januárban az [origo]-nak az alapító Sajtos István mellett Tóth Benedek, a leginkább a Csirip és a Turulcsirip.hu nevű twitteroldalról ismert fejlesztő nyilatkozott a Szörcsről, akik akkor 11 fős fejlesztői csapatról beszéltek. Sajtos Istvántól most megtudtuk, valójában három állandó fejlesztője van a Szörcsnek, de a harmadik embert nem akarta megnevezni (ő mindeddig a háttérben maradt), a csapat többi részét pedig megbízott munkatársak, egyetemisták, nyelvészek, designerek, illetve más tanácsadók alkották.

Egy kompromittáló chatlok - még a korai Szörcs idejéből

Miután a hazai informatikai sajtó felkapta a Szörcs.hu ügyét, a Türk István által összeállított bizonyítékok mellett egy másik dokumentum is előkerült, ami a kereső korábbi trükközéseit próbálja bizonyítani. Ez nem más, mint egy magát megnevezni nem kívánó felhasználó és Sajtos István által 2009. június 10-én kelt, a Google csevegőszolgáltatásán (Google Talk) keresztül lefolytatott párbeszéd. A párbeszéd anonim résztvevője a PC Worldnek a Szörcs-botrányról szóló cikke alatt, hozzászólásként tette közzé a csevegésről készült képernyőmentést (ennek részlete látható feljebb), amiben Sajtos elárulja, hogy kezdetben valóban nem saját forrásból adtak vissza minden találatot a felhasználóknak.

Ez a beszélgetés azonban még az előtt zajlott le, hogy a Szörcs.hu mint önálló kereső, elindult volna. A szájt hosszú zártkörű próbaüzem után 2010 januárjában vált nyilvánosan elérhetővé.

A webkeresőre eddig a januári interjú alapján pár tízmillió forintos összeget költöttek fejlesztői, és Sajtos úgy nyilatkozott, hogy a befektetőik körében nem okozott problémát a mostani botrány, ők megbíznak a fejlesztők munkájában. Azt viszont, hogy kik állnak befektetőként az új magyar webkereső mögött, az alapítók sohasem árulták el, csak annyit, hogy hazai pénz van benne.

Tisztázhatják magukat, de a blama már blama marad

Akár igaz, akár nem, amivel a Szörcs alapítója most védeni szeretné magát, a fejlesztő meggondolatlan lépése és annak elégtelen, utólagos kommunikációja nagyon sokat ártott az új magyar webkereső ügyének. A botránnyal kapcsolatban az egyetlen szerencsés tényező az, hogy mivel a szolgáltatás a hazai netezőket célozza, és - amennyire azt tudni lehet - a Szörcs.hu befektetői is hazaiak, az esetnek nem lesz jelentős nemzetközi visszhangja.

A SEO-szakma hazai képviselőit azonban, úgy tűnik, nehéz lesz meggyőzni a Szörcs.hu ártatlanságáról. Májusban a Google egyik fórumán már többen tapogatóztak azzal kapcsolatban, hogy tervez-e a webkereső szankciókat a találatait "lopkodó" kereső ellen. A bejegyzések tanúsága szerint az első gyanakvó IT-szakemberek május közepén figyeltek fel a Szörcs.hu gyakorlatára. A Google dublini magyar munkatársa, Nebehaj Viktor akkor csak annyi választ adott a panaszokra, hogy az ilyen visszaéléseket a cég nagyon könnyen ki tudja szűrni, és odafigyelnek az ilyesmire. A Szörcs ügyével kapcsolatban a szakember egyelőre nem tudott válaszolni a kérdéseinkre.