Vágólapra másolva!
Manapság a szinte kizárólag LCD- és plazmatévét lehet venni a boltban. Ezek jellemzően szélesvásznú kivitelben készülnek, a hagyományos tévéadás viszont éppen ezért gyakran borzalmasan néz ki rajtuk: csupa összenyomott, duci figura mászkál az eltorzított arányú képen. A hazai tévécsatornák elkezdtek átállni a szélesvásznú formátumra, így előbb-utóbb búcsút inthetünk a nem megfelelő képarány miatt eltorzított bemondófejeknek és a zavaró fekete csíkoknak is. Az átállás azonban nem zökkenőmentes: mivel az adások nem egységesek, a tévénézőnek egyelőre gyakran kell a távirányítóhoz nyúlnia, ha a helyes képarányban akar nézni egy-egy adást. Bizonyos esetekben pedig ez sem elég.
Vágólapra másolva!

Nem mondhatni, hogy a szélesvásznú formátum világújdonság lenne, hiszen a már tíz éve kapható DVD-k jelentős része is ezt a szabványt használja, a házimozizásra szánt tévék közül pedig már a régebbi, képcsöves típusok között is volt ilyen kivitelű. A korábbi, 4:3-as képarány helyett a 16:9-eset használja csaknem az összes manapság kapható LCD- és plazmatévé, bár ezek a Nemzeti Hírközlési Hatóság statisztikái szerint még mindig csak a hazai háztartások csupán 10 százalékában találhatók meg.

Torz fejek és fekete csíkok

A nagyfelbontású (HD) tartalmak is szélesvásznú formában érkeznek, akár mondjuk a YouTube-on, akár Blu-ray lemezen vagy letöltött fájlból nézzük ezeket. Ugyanakkor aki sok pénzért vesz egy új televíziót, az tévénézéskor már nem lesz elégedett: a legtöbb csatorna lehangolóan fest lapostévén. És nem csupán a HD-felbontás hiánya miatt, hanem azért is, mert a képernyő két oldalán sokszor fekete oszlopok éktelenkednek - mivel a műsorok zömét még a régi készülékeknek megfelelő formátumban sugározzák. Bár a tévégyártók a legkülönbözőbb intelligens képátméretező eljárásokat építik be készülékeikbe, csodát ezektől nem érdemes várni: a csaknem négyzet-forma videojelből egész egyszerűen lehetetlen torzítás nélkül téglalap alakút csinálni.

Sok néző gondolja úgy, hogy ha már megvette a plazmatévét, annak teljes felületén nézni akarja a műsort, függetlenül attól, hogy ehhez el kell-e torzítani a képet: ennek köszönhető, hogy a hazai nappalikat ellepték a vízszintesen széthúzott fejű bemondók, filmsztárok és labdarúgók. Az igényesebb tévézők más megoldáshoz is folyamodnak: választhatnak 14:9-es vagy hasonló "köztes" képarányt, vagy egyszerűen - a tévékészülék zoom funkciójával - ráközelíthetnek a képre. Így nagyobb lesz a látható kép, eltűnnek vagy kisebbek lesznek a fekete oszlopok kétoldalt, viszont a kép teteje és alja levágódik, így például nagy eséllyel láthatatlanná válik a csatornalogók egy része, a híradók feliratai vagy éppen egy-egy film magasabb szereplőinek feje.

Fotó: Csanádi Márton [origo]
Így néz ki a hagyományos adás egy modern tévén: oldalt két fekete oszlop látható

Szélesvászon a megoldás

A tökéletes megoldást a szélesvásznú adások sugárzása jelenti. Ez a magyar csatornák körében egyelőre ritka, bár az M1 és M2 csatornák esetében a múlt héten megtörtént az átállás. A köztévének gyakorlatilag már minden új, saját gyártású műsorát ezzel a technológiával készítik. A Duna Tv is megkezdte az átállást, bár itt a híradó technikai okok miatt a hagyományos formátumban készül. Ez az adó egyelőre csak a UPC hálózatán és a MinDig Tv-n nyújtja a szélesvásznú műsorát, tavasztól azonban már minden platformra kiterjeszti majd. A hazai adók közül az HBO2 mozicsatorna sugároz még szélesvászonban, illetve az IPTV-n, műholdon és digitális kábeltévén kínált HD-felbontású csatornák (például az Eurosport HD és a National Geographic HD) érhetők el ebben a formátumban.

Mint Vigh Zoltántól, a Magyar Televízió digitális koordinátorától megtudtuk, az átállás a köztévének néhány tízmillió forintjába került, ami részben annak köszönhető, hogy már a pekingi olimpia előtt tudatos stratégiával készültek a 16:9-es, illetve a HD technológia bevezetésére. A nagyfelbontású adásoknál lényegesebben olcsóbban be lehet vezetni a szélesvásznú adásokat - tudtuk meg Vightől, bár például a Híradó vagy az időjárásjelentés esetében ehhez újra le kellett gyártani a a grafikai elemeket, a kamerák belsejében pedig új típusra kellett cserélni a képérzékelőt, a CCD-t. Általánosságban elmondható, hogy egy tévécsatornánál az új formátumra való átállás leginkább a saját gyártású műsoroknál igényli a legnagyobb befektetést (itt akár a stúdiótechnika és a kamerák cseréjére is szükség lehet), ezért egyes társaságok a HD-technológiára váltással párhuzamosan végzik a bevezetést. Bár nem minden beszállító esetében, de a filmek, sorozatok jelentős részét a csatornák be tudják szerezni szélesvásznú változatban.

Fotó: Csanádi Márton [origo]
Ugyanaz a kép teljes képernyőre széthúzva: torzulnak a fejek

Jelzik a tévének, milyen adás jön

Természetesen mindig lesznek olyan régi tévéfilmek, amelyeket hagyományos, 4:3-as képformátumban rögzítettek, ezeket továbbra is eredeti formájukban adják közre, de például a Tűzvonalban, a Kék Fény vagy a téli olimpia közvetítése már szélesvásznú, a modern tévék teljes képernyőjét kitöltő módban érkezik.

Szerencsés a helyzet az olyan régi, de eredetileg mozikba szánt alkotásoknál, mint amilyen az Egri csillagok vagy az Elfújta a szél, mivel ezeket a filmszínházakban annak idején is szélesvásznon vetítették, így különösebb gond nélkül interpretálhatók a korszerű televíziókra is, bár olyan is előfordul, hogy egy egyébként szélesvásznú alkotásból csak hagyományos kópia sugárzási jogát vásárolták meg, ilyenkor ez kerül az éterbe. Ha az eredetileg 4:3-as felvétel minősége és jellege megengedi, egy másik lehetséges megoldás, hogy kivágnak belőle egy szélesvásznú részletet, bár ezt filmek esetén nem, leginkább retró videoklipeknél alkalmazzák a köztévénél - magyarázta a digitális koordinátor.

Mivel a tartalmakat vegyes formátumban sugározzák, a tévékészülékeknek meg kell "mondani", hogy az épp sugárzott tartalom hagyományos vagy szélesvásznú módon várható. A képi üzemmód váltását az újabb készülékek automatikusan képesek elvégezni, ami szükségtelenné teszi, hogy a nézők kézzel kapcsolgasság a készüléket.

Nem lesz zökkenőmentes az átállás

Az automatikus üzemmódváltást úgynevezett kapcsolójelekkel oldják meg, ám mint az MTV digitális koordinátorától megtudtuk, ezekkel nem érdemes percenként bombázni a készülékeket, mert bizonyos tévétípusoknál ilyen esetben valamilyen menüfelirat is megjelenik a képmód váltásakor, amelynek gyakori felvillanása idegesítő lehet. Ilyesmi például gyors egymásutánban vetített, gyakran különböző formátumban érkező reklámok esetében következhet be: bár az MTV-nél már jó ideje próbálnak szélesvásznú hirdetéseket bekérni a megrendelőktől, az egységesítést egyelőre nem sikerült megvalósítani. A köztévé mellett kérdésünkre több másik csatornánál is úgy nyilatkoztak, hogy a hirdetőket egyelőre nem izgatja az átállás, pedig a legtöbb promóció célcsoportját épp az a szegmens képezi, amelynek tagjai az újfajta tévéket is megengedhetik maguknak.

Fotó: Csanádi Márton [origo]
Az intelligens zoom kitölti a képet, de levág belőle felül és alul

Szolgáltatói oldalról a szélesvászonra való átállás nem igényel jelentős befektetést, legalábbis a UPC-hez vagy a T-Kábelhez hasonló nagy operátorok esetében. Ugyanakkor a csatornák joggal számíthatnak arra, hogy a kisebb vidéki kábeltévés cégeknél nem minden zajlik majd zökkenőmentesen: ha ugyanis az operátorok nem továbbítják az ügyfelek felé az épp sugárzott műsor formátumát jelző adatot, a kép torzzá válhat.

Ha egy csatorna átáll szélesvászonra, de nem sugározza a képmód váltását biztosító kapcsolójeleket, vagy ha a műsorszóró (a kábeltévés vagy műholdas társaság) nem adja tovább azokat, sok készüléken a szélesvásznú tartalmakat felül, alul és kétoldalt fekete keret övezi - vagyis a kívánt céllal ellentétben nem is tölti ki a képernyőt, ám torz arányú is lesz a kép. Bizonyos tévék ilyen esetben felhasználói beavatkozásra képesek kivágni és kinagyítani teljes képernyős méretűre, más típusok viszont nem hajlandóak erre.

A régi tévék tulajdonosai valószínűleg csak annyit tapasztalnak majd, hogy egyre több műsor esetében jelennnek meg a DVD-ről ismert fekete csíkok a képernyő tetején és alján. Ezt leszámítva a műsorszórók olyan megoldást akarnak alkalmazni, amely például egy régi Orion és Videoton készülékkel is használható - a kábeltévés cégek statisztikái alapján ugyanis még elég magas az ilyen ősi modellek aránya idehaza . Nem biztos azonban, hogy a vadonatúj készülékekkel rendelkezőknél minden tökéletesen működik majd, az egyik gyártó készülékeihez például új szoftvert kell kiadni, hogy készülékei helyesen kezeljék majd az eltérő képmódokat - alapesetben ugyanis hibásan jelenítik meg az adást.

Szép lassan mindenki váltani fog

Úgy tűnik, a köztévék átállása egyfajta dominó-effektust idézett elő: körkérdésünkből az derült ki, hogy számos hazai tévécsatornánál tervezik a szélesvászonra való átállást. Az RTL Klub még az idén bevezeti a 16:9-es formátumot, a Tv2-nél is hasonlókra készülnek, de időpontot ennél a csatornánál nem mondtak, míg a Duna II Autonómia várhatóan már márciusban fog átváltani az új formátumra.

A Viasat egyelőre marad a régi szabvány mellett, ennél a csatornánál ugyanis a számos adót üzemeltető külföldi központ átkapcsolását igényli az átállás. A közeljövőben tervezik a szélesvásznú formátumra váltást a Chello Central Europe-nál is a sport és a természetfilmes adók esetében, e társaság működteti többek közt a Spektrum, illetve a Sport1-2, és a Minimax csatornákat. A hírcsatornák közül az ATV már szélesvásznon közvetíti a műsorát (de nem sugározza az automatikus váltáshoz szükséges kapcsolójelet), a Hír TV-nél viszont úgy nyilatkoztak, egyelőre nem akarnak váltani. Az Origo Zrt. tavaly indult tévécsatornái, az Ozone Network és a Life Network esetében várhatóan egy-két héten belül megkezdik a teljes szélesvásznú élményt biztosító technológia bevezetését.

Fotó: Csanádi Márton [origo]
Ez a film már szélesvásznú, de nem ad a csatorna kapcsolójelet, ezért nem nagyítja ki a képet a tévé magától

Természetesen a régi, 4:3-as felvételek sem kopnak ki teljesen a tévézésből, ahogy a színes tévé eljövetele ellenére is nézünk még fekete-fehér filmeket nézni mind a mai napig. Annak ellenére, hogy sokan tervezik az új technológiára váltást, a korábban megvásárolt licencek, műsorismétlések miatt valószínűleg még sokáig láthatunk majd a régi képarányban olyan alkotásokat, amelyek egyébként 16:9-es formátumban is hozzáférhetők. Az biztos, hogy a szélesvásznú tartalmak hamarabb elterjednek majd a HD-minőségűeknél, ezek bevezetése ugyanis sokkal kevesebbe kerül és egyszerűbb a nagyfelbontásnál, mégis látványosan javítják a tévézés élményét, már csak arra van szükség, hogy a csatornák kezdjék el sugározni azokat a jeleket, amelyek automatikusan megfelelő állásba kapcsolják a készülékeket.

Mit tegyünk, ha torz a kép?

Régi, képcsöves tévékészülék esetében a hagyományos műsorok töltik ki a teljes képmezőt, a szélesvásznú műsorok esetében viszont felül és alul fekete csík lesz látható. Később készültek szélesvásznú katódsugárcsöves házimozi-tévék, ezekkel ugyanúgy lehet nézni a 16:9-es tévéműsort, ahogy mondjuk a hagyományos DVD-t.

LCD- vagy plazmakészülék esetében mindig van a távirányítón egy olyan gomb, amellyel a képet lehet szabályozni, ezt nyomkodva lehet aktiválni a különböző intelligens zoomfunkciókat, amelyek segítségével teljes képernyőssé alakítható a 4:3-as adás. Csodára ne számítsunk, de némi kompromisszum - például a csatornalogó levágása - árán el lehet érni, hogy kitöltse a képernyőt a film.

Sok esetben a filmeket úgynevezett letterbox formátumban adják, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 4:3-as arányú képben helyeznek el egy kisebb, 16:9-es arányút (felül és alul ekkor persze fekete csíkok láthatók). Optimális esetben a tévékészülék képes kivágni a fekete keretből ezt a képet, és kinagyítani teljes méretre, ezáltal biztosítva a jobb látványt - sajnos az esetek többségében most még nem automatikusan, hanem manuálisan kell elvégezni a váltást.