Projektorteszt: a könyvespolc útban van

Különböző felbontások, a jobb hangzás miatt átrendezendő lakás, mindenhol útban levő kisasztalok és állványok, az izzó állapotának mániákus ellenőrzése. Körbejártuk, megéri-e valódi házimozivá változtatni a nappalit egy megfizethető projektorral.

"Segítsen, Obi-wan Kenobi! Ön az utolsó reményem!" - ezekkel a mondatokkal zárta az első Csillagok háborúja filmben elhangzó hosszú monológját Leia hercegnő. Nem a mondanivaló a lényeg, a hercegnő mondókáját valószínűleg a legelszántabb rajongók sem tudják fejből elmondani. Arra viszont mindenki emlékszik, hogy Leiát R2D2 vetítette ki valami dohányzóasztalra. Azóta a jövő része a projektor, amivel filmet lehet varázsolni a nappaliba, harctérré, stratégiai térképpé vagy hatalmas böngészőablakká változtatva a falat.

Tesztünk során két kétszázezer forint alatti áron hazavihető projektort próbáltunk ki, hogy rájöjjünk nem az üzemórák, csatlakozótípusok és felbontások okoznak először fejfájást a vásárlónak. A kivetítő beszerzése utáni első kérdés ugyanis úgy hangzik: a kanapét toljuk arrébb, vagy a polc érezné magát jobban a másik falon?

A filmnézés első lépése: lakberendezés

Egy belakott lakásban mindennek van helye, ha egy valamit el kell mozdítani, máris azon vesszük észre magunkat, hogy a konyhaasztal mellett ülve kockás papírra skicceljük a teljesen új szobatervet. Pedig az egészen biztos, hogy elsőre nehéz lesz beilleszteni a tévéhez, hifihez beállított nappaliba a projektort. Általában a hangfalak elhelyezése, a kábelezés úgy van összerakva, hogy a szoba egyetlen képernyőjéhez képest jó irányból jöjjön a hang. A tévé akkor is uralja a teret, ha be sincsen kapcsolva, észre sem vesszük, hozzá van idomítva minden.

A nap kérdése: melyik sarokba vetítsünk?

A nappali projektorhoz alakítása már akkor is embert próbáló feladat, ha egy földszintes, zenehallgatáshoz kitalált sztereó hangfalpárnak kell új helyet keresni. Egy 5.1-es rendszer arrébb rakása, átkábelezése pedig valószínűleg olyan tervezési és logisztikai problémát jelent, amihez képest a berlini légihíd is csak vidéki repülőnapnak tűnik.

Érdemes tehát "tudományosan" nekiállni a projektorvásárlásnak. Itt a remek alkalom, hogy előkerüljön a fentebb említett kockás lap - mérnököknek: milliméterpapír - és a colstok, felmérni, pontosan hány méter is a szoba, és berajzolgatni a mozdíthatatlan bútorokat. A későbbi variálást könnyebbé teszi, ha már az alaprajz összerakását a böngészőben futó PlanningWiz alkalmazásban, vagy az ingyenesen letölthető Google SketchUpban ejtjük meg. Az előbbi komoly bútorválasztékkal, ajtókkal, ablakokkal is rendelkezik, azonban csak két dimenzióban lehet benne tervezni. A SketchUp jóval többet tud, 3D-ben is enged dolgozni, azonban a számtalan funkció és a betanulás miatt az öt perces kis skicc elkészítése könnyen igénybe veheti a teljes hétvégét.

DVD-lejátszó és kivetítő egy dobozban

Igazán ötletes választ adott az elhelyezési problémákra az általunk kipróbált olcsóbb, már 130 ezer forintért megvásárolható Epson EH-DM2 projektor. A csomag tartalmaz egy, a készülékhez nem igazán illő, eltérő színű kihajtogatható műanyag lapot, amire egy tükröt szereltek. Ha ezt a lapot bepattintjuk a lencse elé, akkor a készülék a plafonra vetíti a képet. Ezután már csak a tükrözést kell átállítani a menüben, hogy a kép se legyen fejjel lefelé.

Pár forintos remek ötlet a plafonra vetítős kiegészítő (további képek galériánkban)

Az Epson ötlete biztos megoldást jelent azoknak, akik még annyi üres helyet sem találnak a falon, amire egy diavetítő képét ki lehetne lőni. És bár háton fekve csak fészkelődve lehet végignézni egy hosszabb filmet, az elalvás közbeni tévézést képes teljesen megújítani az egyszerű tükrös műanyaglap. Csupán arra kell figyelni, hogy a film elindítása előtt megmondjuk a projektornak, hány perc múlva kapcsoljon ki.

Tesztre azonban nem a tükör miatt kértük el a DM2-t, a plusz alkatrészről csak a doboz kibontásakor szereztünk tudomást. Eredetileg az alacsony, netbooknyi ár miatt döntöttünk a kivetítő mellett, és persze azért, mert a doboz tartalmaz egy DVD-lejátszót is. A készülék önmagában házimozi, olvas DVD-lemezt, kivetíti a falra, és még beépített sztereó hangfala is van. A felbontását is az optikai lemezhez szabták, 848x480 pixelt képes megjeleníteni, ami pontosan a DVD felbontásnak felel meg.

Táskamozi: lemezt olvas, képet vetít (további képek galériánkban)

A készülék nem kényezteti el csatlakozási lehetőségekkel a gazdáját. Az RCA dugók mellett lehet rá csatlakoztatni számítógépet VGA-n, fogad digitális hangot és ezzel vége is a sornak. A DM2 hátulján található még egy USB kapu is, ám a pendrive-on tárolt különböző formátumú filmekkel nem mindig boldogult a kütyü, egyeseket igencsak szaggatva játszott le. Aki nem DVD-t szeretne nézni, jobban jár, ha egy laptopot köt rá a kivetítőre, az biztosan működik.

HD mozi a falon

A DVD-játszós készüléktől eltérően az eggyel drágább, már a 1280*720 pixeles HD Ready felbontásra is képes, szépen csengő nevű EH-TW420-at már a plafonra is fel lehet szerelni. A készülék alján található négy rögzítési pont segítségével fel lehet fogatni bármilyen állványra vagy fali konzolra a projektort. A nappali esetében ez a megoldás sem tökéletes, hiszen valamilyen módon így is be kell kábelezni a kivetítő környékét, de a mozizás előtt arrébb rángatott bútorok módszerénél azért sokkal kényelmesebb lehet.

Futurisztikus ionágyúnak néz ki, pedig csak kivetítő (további képek galériánkban)

A 170 ezer forint körüli áron megkapható projektor csatlakozási lehetőségekkel is jobban el van látva. A komponens és a VGA csatlakozó mellett az új idők szabványa, a titkosított-digitális átvitelt lehetővé tevő HDMI is megtalálható a készüléken. Ez különösen azoknak lehet fontos, akik rendelkeznek Blu-ray lejátszóval vagy játékkonzollal, esetleg ilyen kütyükkel tervezik bővíteni a háztartásukat. A HDMI-s átvitel mindkét berendezésnél kényelmesebben összerakható, jobb képet adó rendszert eredményez. A harmadik nagy különbség a valamivel erősebb - 1200 helyett 2000 lumenes - izzó, ám ennek behúzott függönyök mellett, vagy esti filmnézés esetén egyáltalán nincs jelentősége.

Nem csak a felbontása jobb a TW420-as projektornak, a hűtése is csendesebbnek bizonyult valamivel. A kipróbált kivetítők egyike sem alkalmas arra, hogy nyugodtan, elmélyülve végignézzük a némafilm gyűjteményünket, ez a drágább típusok sajátja. A hangosfilmek lejátszása közben viszont már nem zavaró a projektor izzóját hűtő ventilátor zúgása.

Bírni kell izzóval

Egy olyan kiegészítője van a kivetítőknek, ami viszonylag drága, és gyakran is kell cserélni: ez a nagy fényerejű izzó. A legtöbb gyártó nem csak a készülékre vállal garanciát, hanem az izzóra is. Az általunk kipróbált Epson készülékek esetében ez 2000 üzemóra vagy három év. A kivetítő egyéb egységeinek nem számít az üzemidő, azokra egységesen három év garancia jár. A garanciális idő nem mindig azonos a várható élettartammal, kímélő módban a TW420 akár négyezer órát (23 hetet) is elmegy egy lámpával.

Ott a polc van, hová vetítsünk? (további képek galériánkban)

Az izzóra adott garancia gyártónként és készülékenként eltér. Nem találunk olyan készüléket az internetes boltokat böngészve, amihez ne ígértek volna legalább 500 órás jótállást, illetve legalább 2000 órás várható üzemidőt. Az izzó azért ennyire fontos kérdés, mert pótlása elég drága. A DVD-játszós 1200 lumenes készülékhez bruttó 43 ezer forintért, a profibb, 2000 lumenes TW420-hoz pedig 78 ezer forintért lehet tartalékizzót venni.

A mozijegyekhez viszonyítva nem vészesen drága egy-egy projektorizzó ára, a drágábbik fényforrás árából is csak 52 filmet tudnánk megnézni. Óvatosan, hadvezéresdit játszva még egy kis stratégiai játék, jól bekötve magunka a fotelbe némi autózás is belefér. Csak észben kell tartani, hogy az izzó körülbelül mennyit világított már. Relatív olcsóság ide vagy oda, abban nem kételkedünk, hogy bármelyik háztartás havi költségvetését felborítja, ha végül a garanciális időn túl adja meg magát a lámpa.

Kiegészítők minden mennyiségben

Az elhelyezési, a vetítési és a tárolási gondokat mind meg lehet oldani okosan megtervezett projektoros kiegészítőkkel. Az egyetlen probléma ezzel, hogy újabb és újabb költségekbe veri magát velük az ember. A legolcsóbb rolós vetítővászon - amit még mindig fel kell valahová szerelni - valamivel drágább 30 ezer forintnál, és legalább ennyit kérnek el a plafonra csavarozható projektortartóért is.

Kiegészítőkre legalább annyira könnyű elkölteni egy kisebb vagyont, mint kivetítőre. A kedvencünk az az álmennyezetbe szerelhető motoros doboz volt, amit távirányítóval ki lehetett csalogatni a plafon szintjéből, láthatóvá téve a kivetítőt. Az egység sajnos többe került, mint a tesztünkben szereplő két projektor együtt, pedig az volna az igazi sci-fi, ha így tudnánk előhívni otthon is a "mozigépet" az ártatlannak tűnő nappaliból. Még talán a saját R2D2-nál is jobb lenne.