Ismeretlen magyar sikerek a weben

Nem sokan tudják, de a világ élvonalába tartozó weboldalak, webes szolgáltatások némelyike valójában magyar termék. Bemutatunk két, eddig szinte ismeretlen hazai sikersztorit.

Jogosan vetődik fel persze a kérdés a Joobilivel kapcsolatban is: szép, hogy ennyit sikerült összehozni, de hogyan lesz ez után? A gazdasági válság a turizmust sem kíméli, ami nem feltétlenül jó hír egy utazási portálnak. Jared Salter azonban nem mutatja, hogy emiatt aggódna, az amerikaiakra jellemző magabiztossággal vágja ki magát.

"Akár még profitálhatunk is a válságból. A Joobili.com fő piaca nem Magyarország: Európában az Egyesült Királyság és Németország adja a külföldre irányuló turizmus 65 százalékát. Őket is érinti a krízis, de talán nem annyira, mint Magyarországot - arról nem is beszélve, hogy ezek a turisták lehet, hogy egy egzotikus utazás helyett most inkább valami közelebbi célpontot választanak maguknak. Valójában nem tudom, de az a lényeg, hogy optimista vagyok. Az emberek mindig arra vágynak, hogy valami igazán menő dolgot csináljanak, és ha nincs pénzük messze utazni, de mondjuk szeretik a bort, akkor lehet, hogy pont nálunk találnak egy jó borfesztivált, és akkor oda mennek el."

Emiatt az oldalt, ha több nyelvre is lefordítják, valószínűleg német és francia változatban készítik majd el először. Ami viszont a programajánlatokat illeti, azokat nem csak Nyugat-Európából gyűjtik, hanem az egész kontinensről, a lényeg csak az: megérje miatta elutazni. Mint Salter elmondta, a keleti régióban például már Ukrajnában is vannak partnereik.

Van ott még pénz, ahonnan erre jött

A fiatal vállalkozó azokat is csak bíztatni tudja, akik most, a válság idején vágnak bele egy új webes projektbe. Ez persze téma volt a Seedcampen is, tudtuk meg tőle, és a nemzetközi megmérettetésen három fontos dologra hívták fel a figyelmüket. "A tanácsadóink azt mondták: először is, még mindig van a dologban pénz. Ha van egy jó ötleted és egy jó csapatod, akkor még mindig juthatsz pénzhez. Nem érdekes, ki mit mond, az esély megvan rá - most csak az a különbség, hogy kevesebb kockázatot vállalnak a befektetők.

Másodszor: legyél költséghatékony. Ebben a környezetben nagyon fontos, hogy a lehető legtöbbet hozd ki a lehető legkevesebb pénzből. Ami a Joobilit illeti, amikor a munkánkról beszámoltam a befektetőknek, le voltak nyűgözve, mert sokkal kevesebből hoztuk össze az oldalt, mint amire eddig számítottak." Egy startupnál ugyanis a befektetők által adományozott, esetenként tekintélyes kezdőtőke legnagyobb része a működés finanszírozására szolgál - akár évekig ebből él meg egy vállalkozás.

A Seedcamp egyik előadása

Már csak azért is így van ez, mert a webes szolgáltatások legnagyobb része ingyenes a felhasználók számára. Szintén fontos szempont azonban, hogy legyen miért pénzt kérni: ez a harmadik szabály. "A Seedcampen elmondták nekünk: nem kell, hogy legyen belőle profit, de mindenképpen kell, hogy az oldalnak legyen valamennyi bevétele. Saul Klein, a rendezvény egyik fő szervezője (aki a Skype-ba fektetett be annak idején) például szó szerint azt mondta: ne féljetek pénzt kérni! Nem kell sokat kérni, de ha valaki már hajlandó akár csak egy eurót is adni a szolgáltatásodért, akkor az azt jelenti: hisz az ötletben." Egy euróról aztán sokkal könnyebb kettőre továbblépni, mint a nulláról egyre - elevenítette fel a mentor tanácsát Salter.

A fiatal vállalkozó, a Ustream.tv alapítójához, Fehér Gyulához hasonlóan, arra bíztatta a hazai webes projektek ötletgazdáit: lépjenek ki a nemzetközi porondra, keressék a lehetőségeket, és pályázzanak. Ők maguk is teljesen váratlanul, pár hét alatt jutottak el a Seedcampre onnan kezdve, hogy Salter olvasott a lehetőségről, és beadták a pályázatot - majd hihetetlen élményekkel, győztesként tértek haza.

Az amerikai fiatalember szerint egyenesen ezért jó a webkettő: szerinte ez nem más, mint egy olyan platform, amely összehozza az embereket. Ahogy a közösségi oldalak a felhasználókat, úgy a fejlesztőket a szakmai rendezvények, mint a Budapest New Technology MeetUp (ahol már ő is előadott), a StartUp konferencia vagy a Seedcamp. Azt azonban ironikusan jegyezte meg, hogy amikor idén márciusban Budapesten StartUp konferencia zajlott, akkor ők már Varsóban voltak a Seedcampen - egyedüli magyar indulóként.

Szólóban nem megy

Miután láttuk a lenyűgöző, jó példákat, úgy döntöttünk, felkeressük a másik oldalt is, és megkérdezünk egy befektetési tanácsadót: szerinte mi a siker nyitja? A jó ötlet, az aktív jelenlét és az elszánt próbálkozás önmagában még mindig kevés ahhoz, hogy egy webes startup pénzhez jusson és sikeres legyen - hűtötte le a kedélyeket Alpek István, az AD Capital pénzügyi tanácsadó kft. ügyvezetője, aki annak idején az Euronet ATM-hálózatának bevezetésén dolgozott, majd a CV Online állásportál vezetőségének tagja volt, jelenleg pedig elsősorban kis- és középvállalkozásokkal foglalkozik. Az üzletember szerint a technológiai szcénában is egyetlen dolgon áll vagy bukik minden: jó menedzsmenten.

A hazai feltalálók és webes szakemberek pedig hiába rendelkeznek jó ötletekkel, a cég vezetéséhez nem értenek. "Itthon egész egyszerűen nincs meg bennük a kisvállalkozás-fejlesztési menedzsmenttapasztalat, vagyis az, hogyan indítsunk el egy vállalkozást úgy, hogy az három év múlva legalább százmillió forintot érjen, és tíz év múlva meg aztán sokszor ennyit. De az általános cégvezetési tapasztalatok terén is komoly hiányosságok vannak" - mondta el Alpek István. A pénzügyi tanácsadó szerint egyenesen a műszaki, informatikai felsőoktatás részévé kellene tenni az alapvető vállalkozási ismereteket.

Sokan ráadásul afféle magányos farkasként próbálkoznak meg egy technológiai startup beindításával. Elsősorban a hagyományos értelemben vett feltalálókban erős az idegenkedés attól, hogy bevonjanak más szakembereket a saját ötletük fejlesztéséhez. "Ez sokszor egyszerűen az első gátjává válik, vagy meg is öli magát a projektet. Attól, hogy valaki kitalált valamit, még nem feltétlenül ő a legmegfelelőbb ember ahhoz, hogy a felfejlesztésében az összes gazdasági jellegű és menedzsmentfeladatot ellássa. A világ egyszerűen nem így működik, illetve elég abból kiindulni, hogy a menedzsment-elme és a kreatív elme tulajdonságai nagyobbrészt nem fedik át egymást" - véli a tanácsadó.

Ahogy a Seedcamp mentorai dolgoznak

"Amikor ez a kettő egybeesik, abból el tud indulni valami, de persze akkor is be kell venni másokat. Ha a 80-as, 90-es évek amerikai számítástechnikai sikersztorijait megnézzük: azokból a cégekből lett igazán a végén nagy dobás, amelyek alapítói kreatív elmék is voltak, és üzleti érzékre is szert tettek, de úgy, hogy közben folyamatosan maguk mellé vettek néhány nagyon nagy koponyát, és felépítettek egy teljes egészében hagyományos értelemben vett céget."

Itthon is meg lehet fogni komoly összegeket

A webes-szoftveres szcénában már kicsit más a helyzet. "A webes cégeknél általában két-három emberrel indul az egész, és ha már két-három ember megszokta egymást, hozzászokott, hogy az egyetemen, kollégiumban együtt találnak ki dolgokat, akkor más a helyzet. Könnyebb meggyőzni őket arról, hogy fiúk, nektek szükségetek lenne egy gazdsági szakemberre, egy pénzügyi szakemberre, egy marketingesre és így tovább, mert lám-lám, egyikőtök már most is inkább ehhez ért, a másik pedig ahhoz. A startupok esetében az egy és az egynél több a kritikus határvonal. Ha egynél több ember van, akkor sokkalt több a nyitottság arra, hogy bővüljön a csapat."

Alpek István is egyetértett azzal, amit a sikeres startupok képviselőitől hallottunk, vagyis hogy a válság dacára az új ötletek megvalósítására lehet szerezni pénzt, akár Magyarországon is. "Én a mai napig is azt mondom, és ebben sokan nem értenek egyet velem, hogy pénz igenis van. Ma már magánszemélyek is eléggé érettek ahhoz, hogy 50-100 millió forintot belerakjanak egy olyan induló vállalkozásba, amelyről korábban nem is hallottak, intézmények pedig akár 2-300 milliós nagyságrendben helyeznek ki pénzeket."

Akikról most nem volt szó

Magyar informatikai vállalkozások az elmúlt években szép számmal értek el jelentős sikereket itthon és külföldön egyaránt. Megemlíthetjük ennek kapcsán a Nav N Go, a Kürt Zrt., vagy a Graphisoft sikereit.

Ezek azonban "hagyományos" informatikai a cégek, az olyannyira hype-olt és irigyelet webes, webkettes szcénában - ahol, ha leegyszűsítjük a dolgot, elég egy jó weboldal a nemzetközi ismertséghez és sikerhez - már kevesebben tolonganak. Jó példáért azonban nem kell messzire menni: az utóbbi hónapokban jelentős érdeklődésre tett szert a PowerPoint helyett látványosabb prezentációs technológiát kínáló, Magyar Telekom-közeli startup, a Prezi.com. (Lásd: Magyarok nyomnák le a PowerPointot, 2009. április 9.)

Ahogy a cikkünkben bemutatott két startupot sem sokan ismerik még idehaza, valószínűleg azt sem sokan tudják, hogy az egyik legnagyobb erotikus oldal, a webkamerás peep-show-t kínáló LiveJasmin.com is hazai "találmány", és Magyarországon fejlesztik, üzemeltetik.

Az pedig, hogy mire költenek, valóban nem vagy nem csak a technológiai megoldáson múlik az AD Capital tanácsadója szerint sem. Alpek István ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: egy befektető megnyeréséhez "hitelesen kell prezentálni egy olyan ötletet, amiben van fantázia". A tanácsadó maga egyébként évente körülbelül másfélszáz startuppal, vagy az ötletével kilincselő innovátorral találkozik, amelyeknek végül csak töredékéből lesz valami. Az üzletember szerint pedig, noha ő szívesen ad tanácsot ezeknek, mindez önmagában kevés, mivel a meglévőnél és az így megszerezhetőnél az átlagos startupnak jóval több üzleti tudásra lenne szüksége. Sőt, a tanácsadó olyan példát is említett, amikor egy már sikeres, befutott céget vittek romlásba az alapítók - egyszerűen azért, mert a cégre túlzottan rányomta bélyegét az általuk képviselt mérnöki szemlélet.

Alpek István szavait igazolni látszik az általunk megismert két sikeres startup példája is. A Joobilit két profi üzletember találta ki, akik egy profi fejlesztőcéggel, profi dizájnerrel dolgoztak. A Ustream.tv-hez a magyar alapítók adták a programozói szakértelmet, az amerikai páros pedig a nyakába vette a pénzszerzés nyűgét, és azóta is azon dolgoznak, hogy minél jobban eladják a szolgáltatást a tengeren túlon. Reméljük, sokan tudják majd még utánuk csinálni ugyanezt.