Romániában mostantól fél évig tárolják a hívásadatokat

A román telefontársaságoknak mostantól fogva legalább hat hónapon keresztül tárolniuk kell előfizetőik hívásainak és üzenetküldéseinek adatait, azokat szükség esetén az igazságügyi illetékesek rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Kedden lépett ugyanis hatályba az a november közepén elfogadott törvény, amely kötelezi a román telefontársaságokat: legalább hat hónapon keresztül őrizzék meg az előfizetőkre vonatkozó adatokat, nevezetesen a hívást kezdeményező és a hívott fél címét, telefonszámát, akárcsak azt, hogy ki kivel honnan beszélt, ki kinek honnan és mikor küldött SMS-t.

A jogszabály szerint az internet-szolgáltatóknak március 15-től ugyancsak hat hónapig meg kell őrizniük az ügyfeleik által küldött elektronikus levelek adatait, a küldés és az üzenetfogadás helyszínét, időpontját. Az adatok között szerepel az előfizető lakcíme és gépének IP-címe. Elraktározzák az internetezéssel kapcsolatos összes más adatot is, például azt, hogy ki mikor és honnan kapcsolódott a világhálóra, illetve mikor lépett ki onnan.

A beszélgetések, üzenetek, levelezések tartalmára nem vonatkozik a szabály, a hozzáférést ezekhez az információkhoz csak ügyész kérheti, mégpedig az illetékes bíróság engedélyével. Erre csak akkor kerülhet sor, ha bűntett vagy terrorcselekmény előkészítésére gyanakszanak a hatóságok.

Uniós irányelvet követtek

Borbély Károly nemrég leköszönt távközlési és informatikai miniszter az erdélyi Krónika érdeklődésére válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény uniós irányelv alapján készült.

Varga Attila, a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottságának alelnöke szerint a rendkívül szigorú jogszabály elsődleges célja az, hogy segítse a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági szerveket. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) elnevezésű civil szervezet társelnöke ugyanakkor úgy véli: a törvény mindenképp sérti az emberi jogokat, korlátozza a személyi szabadságot, még akkor is, ha azt alkalmazzák az EU-ban.

Adatvédelmi szempontból aggályos

A Krónika vezércikkében kifejti: az európai uniós tagállamokra kényszerített brüsszeli direktíva egyértelműen adatvédelmi aggályokat vet fel, senki sem garantálhatja ugyanis, hogy a beszélgetések, üzenetek tartalma nem jut illetéktelenek birtokába.

A szerző szerint azonban főleg a jogszabály hatékonysága kérdéses. "Napjainkban már egy kezdő autótolvaj sem értekezik üzletről telefonon vagy interneten nyíltan, s az még nem bizonyít semmit, ha valakinek egy bűncselekmény elkövetésének a helyszínén mérték be a mobiltelefonját, amely sokszor nem ugyanott van, ahol a gazdája" - írja. Szerinte a mértéktelen adatgyűjtés még gyanakvóbbá teheti az állampolgárokat a Nagy Testvér szerepében tetszelgő hatóságokkal szemben. A kolozsvári Szabadság szerdai számában ír arról, hogy a www.petitieonline.ro internetes oldalon már meg is kezdték az aláírások gyűjtését a kormány elé terjesztendő beadványhoz, kérve a jogszabály érvénytelenítését.