Kiszámolták, mennyit szennyez a Google

Két Google-keresés már annyi energia felhasználásával, vagyis ugyanakkora szennyezéssel jár, mintha felforralnánk egy kanna vizet - állapította meg a Harvard egyik kutatója.

Alex Wissner-Gross amerikai fizikus a "guglizás" környezeti hatásának felderítése érdekében végzett számításokat - adta hírül a BBC. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az információtechnológiai szektor ugyanannyi üvegházhatást fokozó gázt bocsát ki, mint a világ összes légitársasága együttvéve. (Ez a teljes kibocsátás nagyjából 2 százaléka.)

Wissner-Gross szerint egy tipikus Google-keresés egy asztali gépen körülbelül 7 gramm széndioxid kibocsátásával járul hozzá ehhez a felhasználó gépének és a keresést végző szerverek energiafogyasztásának köszönhetően. Két ilyen keresés kibocsátási értéke pedig már megegyezik azzal az mennyiséggel, amit egy kanna víz felforralásával idézünk elő egy elektromos vízforralóban.

A fizikus szerint ráadásul annak is ára van, hogy a Google adja vissza a leggyorsabban az eredményeket, mivel ez csak úgy lehetséges, ha több adatközpontos is bevon a folyamatba egyszerre, mivel ezzel is növeli a felhasznált energiát. Wissner-Gross tanulmánya nem csak a keresés környezeti hatására mutat rá: a szakember szerint minden egyes netezéssel töltött perc 0,02 gramm széndioxid-kibocsátást von maga után.

A pozitív hatásról nem volt szó

Mindez önmagában talán nem tűnik soknak, de a teljes környezeti terhelésre jól rávilágít, hogy nap mint nap körülbelül 200 millió webkeresést végeznek az emberek. "A Google komolyan veszi a számítógépek használata miatt jelentkező energiafogyasztást,", áll a cégnek a kutatásra válaszul adott közleményében a BBC szerint, és ezért "a világ legtakarékosabb" adatközpontjait tervezte meg és állította munkába. "Valójában az alatt az idő alatt, amíg egy webkeresést végre lehet hajtani, a felhasználó gépe több energiát használ fel, mint amennyit mi ráfordítunk arra, hogy választ adjunk a kérdésre" - áll a vállalat közleményében.

Ugyan nem árt tisztában lenni a webkeresés környezeti hatásával, Wissner-Gross tanulmánya nem tér ki arra, mennyi szennyezéstől kímél meg minket a kereső, vagy akár csak a világháló használata. Gondoljunk bele, a neten szinte azonnal, a számítógépből való felállás nélkül hozzájuthatunk olyan információkhoz, amelyekért korábban el kellett menni (autóval, tömegközlekedéssel) a könyvtárba - hogy szintén nem csekély (átlagosan 2500 gramm, a Washington Post cikke szerint) széndioxid-kibocsátás árán kinyomtatott könyveket, vagy folyóiratokat böngésszünk hosszasan az olvasólámpa fényénél.