Szimulátorok V: bemutató a bíróságon

Vágólapra másolva!
Mit tippel, melyik az a szakterület, ahol az embert többtömegű testnek hívják? Megtudtuk: a súlyos közlekedési balesetek után vizsgálódó igazságügyi szakértőknek is van szimulátoruk, ahol a fizikai adatok betáplálása után repül, borul, csúszik, farol ember és autó egyaránt.
Vágólapra másolva!

A súlyosabb közlekedési balesetek zömével - a halálos kimenetelűek mindegyikével - kapcsolatos eljárások a bíróságon végződnek. Legtöbbször igazságügyi szakértőt is bevonnak a munkába (nemritkán már az első pillanatban: a baleset helyszínén adhat instrukciókat a helyszínelőknek, hogy mely nyomokat rögzítsék). Ezután a szakértőnek kell egy olyan véleményt összeállítania, amelyből pontosan rekonstruálhatók a történtek. Bárki bármit is állít később a vallomásában, a szakértői vélemény alapján megfelelő nyomrögzítés esetében eldönthető: úgy történt-e, vagy sem.

Nem a 3D a lényeg

Ehhez nyújtanak segítséget azok a szoftverek, amelyek a baleseteket modellezik. Dr. Melegh Gábor igazságügyi gépjárműszakértő, a Műegyetem gépjárművek tanszékének vezetője a Virtual Crash (VCrash) nevű magyar-szlovák fejlesztésű program egyik fejlesztő-tulajdonosa elmondta: az alkalmazás alapjait még 1979-ben rakták le, de a 3D-s grafikus megjelenés csak az utóbbi időben lett része. A szakértőknek kevésbé a baleset láttatása fontos, mint inkább az, hogy azoknak a fizikai törvényszerűségeknek a hatásait minél gyorsabban kiszámolják, amelyek befolyásolták az adott balesetet. A jogalkalmazók munkáját azonban a térbeli filmszerű ábrázolás segíti a legnagyobb mértékben. A szakértői anyag mégsem elektronikus formában kerül a periratok közé, hanem a program által kiszámolt adatokból nyomtatott táblázatok, diagramok, képek, mozzanatok - no és persze a szakvélemény.

A hasonló programok korai változatában kezdetben csak táblázatok látszottak, s komoly előrelépés volt, amikor már diagramot is képes volt készíteni a szoftver. Ahogy a számítógépek fejlődtek, úgy fejlődtek az alkalmazások is. A programok a kilencvenes évek végére egészültek ki a háromdimenziós grafikus megjelenés lehetőségével is. Ezek a szoftverek is Newton axiómáira épülnek: valamennyi olyan lényeges fizikai törvényszerűséget figyelembe vesznek, amelyek a közlekedés résztvevőire hathatnak. A VCrashnek része továbbá egy olyan járműadatbázis, amelyben az ismert járműtípusok mindegyike megtalálható - súlyukkal, tengelyeik számával, méreteikkel és valamennyi releváns adattal.

Visszakövetkeztetés

Az igazságügyi gépjárműszakértők munkája - vázlatosan összefoglalva - abból áll, hogy egy baleset utáni helyzetből rekonstruálják az esemény előzményeitt. Megvan a járművek, emberek balesetkori helyzete (feltételezve, hogy senki nem mozdította el őket, vagy ha igen, akkor a tanúvallomásokból tudni lehet, hogy hol voltak eredetileg), rendelkezésre állnak a féknyomok, a baleset során összetört vagy sérült, "érintett" egyéb műtárgyak, adatai, a szakértőnek "csak" annyi a dolguk, hogy a szoftver segítségével kiszámolják, hogy az adott napszak, út- és időjárási viszonyai, valamint a járművek, emberek tulajdonságai alapján hogy történhetett a baleset.

Forrás: [origo]
Kerékpárosbaleset rekonstruálása a Vcrashsel

Lényeges szakértői feladat az is, hogy megállapítsa: a baleset melyik résztvevőjének mit kellett volna tennie, hogy elhárítsa a történteket. Az viszont már a jogászok reszortja, hogy a szakértő által megállapítottakból levonja a jogi következtetéseket. Melegh hangsúlyozta, hogy egy alig 4-6 másodperc alatt megtörtént esemény utáni vizsgálat a bíróságon utóbb akár évekig is eltarthat. Míg a tanúk emlékezete folyamatosan fakul, az érintettek memóriája pedig a maguk számára kedvezőbb változatot erősítik fel az évek során, a szakértői anyagnak objektívnek és helytállónak kell lennie hosszú idő múltán is.

Huszonéves hagyomány

Az első digitális szakértői anyag bírósági bemutatkozására már a nyolcvanas évek elején sor került - legalábbis Melegh saját praxisában. Akkor debütált egy Sharp-géppel, amellyel diagramokat tudott nyomtatni a tárgyaláson. Azóta fejlődik a szoftveres modellezés, a számítások elektronizálása. Míg kezdetben a bírák részéről meglehetős ellenállás volt a számítógépes modellezés ellen, mivel nem tudták, hogy a gép mit rejt, hogy működik a szoftver, tehát a szakértői anyag pontossága volt számukra kérdéses, ma már teljesen elfogadottá vált a digitális szimuláció.

Forrás: [origo]
Autóbaleset

A szoftverrel támogatott szakértői anyagok előnyére a szakértő egy példát említett: a bíróságra már gyakran laptoppal együtt érkeznek a szakértők, és a tárgyalás során prezentáják a baleset általuk modellezett lefolyását. Előfordul azonban, hogy valamelyik félnek még eszébe jut: volt további százkilónyi csomag a járműben, ami nyilvánvalóan befolyással bírt az autó mozgására. A számítógépek használata előtt a szakértő kettőt tehetett: vagy a tapasztalataira hivatkozva megbecsülte az új helyzetet, vagy azt kérte, napolják el a tárgyalást, és annak új időpontjára kiszámolta az új adatoknak megfelelő szituációt. Ma már a tárgyaláson kiderülő újabb információkat a programba táplálva azonnal újramodellezhető, mi történt, és az új adatokat mutató jegyzőkönyv csatolható a periratokhoz.

Többtömegű test

A szoftveres szimuláció akkor is jól jön a szakértői munka során, amikor más szakértőkkel kell együtt dolgozni. Előfordul, hogy például orvos szakértővel együtt kell megállapítani, hogy egy többszörösen gázolt sérült halálát melyik autó okozhatta. Ilyenkor az egyébként is látványos háromdimenziós modellezés adhat információt az orvosnak arról, hogy milyen mechanikájú sérülések érték az áldozatot, azaz melyik autó okozhatta a végül halálosnak bizonyult sérülést. Szintén a vizuális lehetőségek tudják bemutatni a "mi lett volna ha..." kezdetű kérdésekre adható választ: mi történt volna, ha az autóban ülők be vannak kötve? Mi lett volna, ha a motoroson lett volna bukósisak?


Bemutatóvideó a YouTube-ról

A szoftver ugyanis messze nem csak az autók, hanem az emberek "fizikáját" is ismeri. Az úgynevezett "többtömegű testek", azaz az emberek, amelyeknek a különböző testrészei önállóan mozoghatnak, szintén modellezhetők egy-egy balesetnél. A Virtual Crash szoftver érdekessége egyébként, hogy súlyosan nagy fizikai számítások, a 3D-s modellezés paraméterei helyett az egérkurzor pozícióit menti. Így az elmentett fájlok igen kis méretűek, és mutatják azt a folyamatot is, ahogy a szakértő kikövetkeztette a baleset lefolyását.

Nem mi voltunk!

Melegh kérdésünkre elmondta: a tévéhíradókban néha felbukkanó, egy-egy nagyobb balesetet grafikusan bemutató inzertek nem ezzel a programmal készültek. Egyfelől egy szakértőnek két-három hétre van szüksége ahhoz, hogy egy objektív véleményt összeállítson arról, hogyan is történhetett a baleset, az inzertek viszont már aznap este - amíg a balesetnek hírértéke van - megjelennek. Másfelől épp azért, mert előfordulhat, hogy a helyszínelés még véget sem ért, amikor a tévék már bemutatják a grafikát, bizonytalan, hogy pontosan rekonstruálták-e a tévések a történteket, hiszen a fontos adatok egy részét még nem volt idő kiszámolni sem.

A baleseti szimulációs programok - még ha tragédiákat is szimulálnak - az igazságügyi szakértői munka ma már nélkülözhetetlen segítői, és fontos eszközei a történtek megértésének, az igazságos és másokat is óvatosságra szorító ítéleteknek, továbbá a segítségével nyert tapasztalatokkal még a balesetek megelőzésében is szerepük lehet.