Gazdátlanok a netes tévéműsorok

Vágólapra másolva!
Számtalan olyan videó terjed az interneten, amelyet tévéműsorokból digitalizáltak lelkes rajongók: archív kabaréfelvételtől kezdve a tegnap reggeli beszélgetős műsorig szinte mindent megtalálni - nem éppen a műsorkészítők jóvoltából.
Vágólapra másolva!

Elsősorban fájlcserélő oldalakon, de gyakran warezszervereken is felbukkannak azok a - nemritkán igen jó minőségű - videók, amelyeket tévéműsorokból digitalizáltak lelkes rajongók. A "műsorközvetítők" vagy az élő adást veszik fel számítógépük segítségével, vagy régi felvételeket digitalizálnak VHS kazettáról, s teszik közkinccsé videómegosztókon. Körülnéztünk warezszervereken is, az egyik helyen például közel félezer bedigitalizált műsorra bukkantunk: sportközvetítésektől kezdve National Geographic természetfilmjein át kereskedelmi tévék showműsoráig mindenféle friss videót találtunk.

Pepecselős munka


A digitalizálás és közzététel ugyan kevesek szórakozása - ennek oka lehet, hogy az átlagosnál erősebb vas, és több olyan hardver és szoftver beszerzése is szükséges, ami az átlagfelhasználóknak nem áll rendelkezésre, ráadásul a digitalizás igencsak időigényes elfoglaltság -, a videók közönsége ugyanakkor igen nagy. A híresebb, vagy hírhedtebb felvételeket akár több tízezren is megnézik, hatásukra akár netes hírességekké is válhatnak egyesek.

Forrás: [origo]
Videók a coolspace-en


Nem ritka persze az is, hogy a felvételek a műsorok készítőjének a köréből szivárog ki: ilyenek az adásba nem került botrányosra sikerült jelenetek, vagy a bakiparádék. A műsorkészítők állításuk szerint nem örülnek a jelenségnek, bár kétségtelen: sokat nem tesznek azért, hogy elejét vegyék a videók terjedésének. Ezek a filmecskék sokáig háborítatlanul terjednek a neten, ám ha annak egyik szereplője, vagy maga a műsor valamiért hirtelen exponálttá válik, váratlanul megtalálják őket a videómegosztókon, és eltávolíttatják őket onnan. A közelmúlt szomorú példái voltak Antal Imre videói, amelyek a tévés személyiség halála után egyetlen nap alatt tűntek el az internet legális szférájából - bár persze azóta újra feltöltötték ezeket - úgy tűnik, az érdekeltek számára észrevétlenül.

Kétséges bevételek


A videókhoz a készítők többféle joga fűződik: egyfelől a hagyományos szerzői jog, másfelől az ehhez kapcsolódó vagyoni jogok: azaz a műsor értékesítéséből származó bevételek. A műsorkészítők - azaz a tévécsatornák, gyártók - részben a bevételeiket féltik, mikor az internetes terjesztéssel kapcsolatos aggodalmaikról beszélnek. Ugyanakkor tény: közvetlenül a műsorok internetes közzétételéből túl nagy bevételek nem folyhatnak be. Hiányzik ugyanis belőlük a reklám - a tévéből digitalizált műsorokból eleve kivágják a reklámot, de ha benne is maradna, az sem hozna bevételt, hiszen a reklámért fizetők külön nem perkálnának azért, mert a műsort valaki feltette a netre.


Egyesek szerint a bevételorientált internetes videóterjesztésnek eleve kevés sansza van arra, hogy megszerettesse magát a netezőkkel. Egy elmélet szerint azok, akik mindenféle multimédiás anyagokat a netről fogyasztanak, eleve azért teszik ezt, mert a kereskedelmi tévék agresszív reklámjait kikerülhetik a neten. Abban a pillanatban, hogy a videókba - legyenek azok bármilyenek - reklám kerül, tömegek fognak átpártolni a reklámmentes videómegosztók, vagy az internet sötét oldalának mondott warez-megosztók felé. Elgondolkodtató, hogy a Youtube is igen finom mozdulatokkal nyúl a témához: tavaly kezdtek a kérdéssel foglalkozni, de még ma sem látni hirdetést a filmekben - legalábbis Magyarországról.

Tűrik is meg nem is


Az általunk megkeresett tévécsatornák - a Magyar Televízió, az RTL és a TV2 - mindegyike gondoskodik arról, hogy műsoraik legtöbbje elérhetővé váljék honlapjukon. Az MTV ezt kiegészíti azzal, hogy archív felvételeiből - elsősorban saját gyártású tévéjátékaiból - egyre többet tesz fel saját szájtjára. Ugyanitt - azaz a közszolgálati adó honlapján - arra is van lehetőség, hogy a tévé honlapjáról egy kód átmásolásával legálisan beillesszenek filmeket, műsorokat más honlapokra. Ugyanakkor egy-egy műsorrészlet - ha úgy tetszik szaftosabb, vagy éppen érdekesebb jelenet, baki kiemelésére nemigen van mód, ezeket a digitalizáló internetezők teszik hozzáférhetővé. Szintén nem kerülnek fel a hivatalos honlapokra azok a műsorok - elsősorban filmek -, amelyek nem a televízió saját gyártásában készültek. Nem csak mozi-, de tévéfilmek, ismeretterjesztő, tudományos művek is hiányoznak a tévék honlapjainak palettájáról.

Forrás: [origo]
Kántor az MTV honlapján

A kéretlenül digitalizált műsorok felderítésére az általunk megkérdezett szakemberek szerint nincs kapacitásuk a tévéknek (ennek némileg ellentmond, hogy adott helyzetben képesek egy nap alatt intézkedni). Ugyanakkor valamennyi médium érzékeli, hogy az internetezők igényei egyre inkább multimédiás tartalmakat kívánnak, és a maguk eszközeivel, jó-rossz koncepciójával próbálnak is megfelelni ennek az igénynek.

Béna megoldások, tétova lépések


A kereskedelmi csatornák közül az RTL egy külsős videómegosztó oldalt favorizál, mondván: az oda feltöltött filmekért nem haragszanak. A coolspace.hu-n azonban a szegényes választékon túl (a Youtube-on is több RTL-es videót találni, mint a tévé favoritján) semmi nem utal a kapcsolatra, sőt, a felhasználási feltételek alapján nem is igen lehetne máshonnan felvett filmet megjeleníteni. A TV2 nem bízza a nézőkre a műsorterjesztést, állításuk szerint a webcast-oldalukon közzétett videók beilleszthetők máshova - ennek a technikai megvalósításáról azonban nem gondoskodtak. Az MTV honlapján fellelt filmek ugyan valóban beilleszthetők, de a Windows Media Playert igénylő megoldás érzékenyebb a különböző böngészők, illetve a lejátszó kompatibilitási problémáira: több a hibalehetőség, és a minőség is hagy néha kívánnivalót maga után.


A tévéműsorokból bedigitalizált videókkal kapcsolatos bizonytalanság - az üldözzük is meg nem is, kínáljuk is meg nem is - nem csak a televíziók sajátja. Emlékezetes a 2006 októberi tankos vigéckedéssel kapcsolatos videó utóéletével kapcsolatos dohogás, amikor az Index által készített videó kezdett el terjedni a neten az alkotók nagy meglepetésére, de van pozitív példa is: Sas István, a nyolcvanas évek jellegzetes magyar reklámklipjei egy részének rendezője maga bátorította az internetes terjesztésre a lelkes nosztalgiázókat: a ma is elérhető és letölthető filmek már szinte egyedüli internetes kordokumentumai a korszak vizuális kultúrájának.