Tíz éve született a Google

A legnépszerűbb webes keresőt működtető cég bejegyzését tíz évvel ezelőtt kezdeményezte a Stanford Egyetem két végzőse, Larry Page és Sergey Brin, akik azóta dollármilliárdosok lettek.

A Google mint cég hivatalosan 1998 szeptember 7. óta létezik, a google.com domaint pedig szeptember 15-én jegyeztették be, noha a kereső alapjául szolgáló BackRub keresőmotoron még 1996-ban kezdtek dolgozni az alapítók, az első ezt futtató szervert még Page kollégiumi szobájában építették meg, szabadidejében Larry Page pedig egy tintasugaras nyomtatót is összeállított legókockákból.

Újfajta megközelítés hozta a sikert

Keresőjük legfontosabb újítása az, hogy a korábban széles körben elterjedt keresési algoritmusokkal ellentétben nem azt veszi figyelembe, hogy a keresett kifejezés hányszor szerepel egy dokumentumban, hanem azt, hogy az oldal mennyire kapcsolódik a keresett témához, így szolgáltatva a lehető legrelevánsabb találatokat. Ehhez a Google osztályozza is a weboldalakat: amelyikre többen linkelnek, az többet ér, az értékesebb lapok linkjei pedig jobban számítanak (persze a teljes képlet ennél jóval bonyolultabb).

Page és Grin 1998-ban - mialatt a Google tökéletesítésén dolgoztak - már számos nagy keresőoldal vezetőségét megkeresték saját technológiájukkal, ám mivel semelyikük sem kívánta azt licencelni, végül úgy döntöttek, saját webkeresőt indítanak. A Google Inc. 1998 szeptemberében az alapítópáros egyik barátjának garázsában kezde meg működését négy fővel, a béta állapotban futó Google.com-on pedig már napi tízezer keresést bonyolítottak le a felhasználók, s a szájtról a szaksajtó is cikkezni kezdett.

Garázsból az irodába

A rákövetkező évben már nyolc fő dolgozott a Google-nál, így a társaság egy rendes irodába költözött Palo Altóban, a lekérések száma pedig napi félmilliósra emelkedett. Még 1999-ben befutott az első üzleti ügyfél, a Red Hat, a Google az AOL és a Netscape alapértelmezett keresője lett, és napi 3 millió lekérést kezelt le. Szeptember 21-én a "beta" felirat is lekerült a nyitólapról, a cég pedig jelenlegi központjába, a Mountain View-ban lévő Googleplexbe költözött. 2001-ben csatlakozott a vállalathoz a Google harmadik ismert arca: Eric Schmidt, az elnök-vezérigazgató. A Novelltől átcsábított iparági veterán feladata az volt, hogy kidolgozza a cég rendkívül dinamikus növekedését kezelni képes struktúrát. A triumvirátus idén úgy nyilatkozott a Fortune-nek: a Google tőzsdei bevezetése előtt megegyeztek abban, hogy legalább húsz éven át együtt maradnak. Brin a technológiai fejlesztésekért, Page a termékekért felelős, Schmidt pedig a cég pénzügyi és üzleti ügyeit igazgatja jelenleg is.

A felhasználók körében az egyik legnépszerűbb szolgáltatásnak számít a 2004-ben indított Gmail, amely óriási méretű postafiókjával hódított, indulásakor pedig az iWiW-hez hasonlóan csak meghívóval lehetett regisztrálni rá. A műholdképekkel lefedett 3D-s földgömb, a Google Earth 2005-ben debütált, a böngészőből elérhető látványos térképet, a Maps-t egy évvel később vehették használatba a felhasználók.

Így festett a Google nyitólapja 1998-ban

Hirdetésből jön a pénz

A két fiatal által életre keltett cég már közel húszezer embert foglalkoztat világszerte, a BBC szerint dolgozóinak száma durván heti százzal bővül. A New York Times összeállításából kiderül, hogy a társaság az utóbbi egy évben 19,6 milliárd dolláros bevételre tett szert, míg az idén 33 éves rivális, a Microsoft 60,4 milliárd dollárt kasszírozott. A vállalat bevételeinek 99 százaléka hirdetésekből származik, ezen belül legnépszerűbb szolgáltatása az AdWords, amely a keresőtalálatok mellett megjelenő hirdetéseket tartalmaz, a 2003-ban indított AdSense-szel pedig a partnerül jelentkező kisebb szájtok felületeit értékesíti a cég.

Böngészővel támadnak

A hét legnagyobb újdonsága volt a Google saját, Chrome nevű webböngészőjének megjelenése, melyről már évek óta terjednek pletykák. A béta verzióban magyar nyelven is letölthető alkalmazást alaposan kiveséztük. Elég gyors, számos hasznos újítása van, de még nagyon sok funkció hiányzik belőle - ami nem is csoda, hiszen csupán 0.2-es verziószámot visel.

Figyelemre méltó ugyanakkor az, hogy a Google saját böngészője igencsak felkeltette az emberek kíváncsiságát: két nappal megjelenése után többen használják, mint az évek óta ingyenes és egyébiránt nem is rossz Opera böngészőt, webstatisztikák szerint kevesebb mint egy hét alatt már egyszázalékos részesedéssel bír. Az [origo] látogatóiról készült statisztikák alapján a Chrome a hatodik helyen áll 0,07 százalékos részesedéssel, egyelőre lemaradva az Internet Explorer, a Firefox, az Opera és a Safari mögött. Mivel néhány napja megjelent szoftverről van szó, ez sem rossz eredmény.

A Chrome későbbi verzióját majd mindenféle kiegészítőkkel lehet bővíteni, s mivel a böngésző nyílt forráskódú, bárki módosíthatja, kibővítheti, így versenytársainak érdemes lesz odafigyelnie rá. Saját böngészőjével a társaság az olyan szolgáltatások előtt kövezi ki az utat, amelyek felválthatják a hagyományos, PC-re telepítendő szoftvereket - ilyen például a cég online szövegszerkesztője, a Dokumentumok (Docs).