Hőtérképen a hazai szélessáv

Hőtérképen ábrázolta a hazai széles sávú internet elterjedését egy blogger. Időközben előkerült egy két évvel ezelőtti felmérés is - igaz, szinte összehasonlíthatatlan adatokkal.

Hőtérképet készített a szélessávú internet elterjedtségéről egy hazai blogger, Körtesi Gáspár. Túl azon, hogy a térkép szép és látványos, előnye, hogy azonnal észrevehetők az ország területén belül mutatkozó különbségek az infrastruktúra - vagy éppen az érdeklődés - szempontjából elmaradottabb régiók. A hőtérkép mintegy két hét alatt készült el a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a KSH adatainak felhasználásával összeállított táblázat alapján.

Jól kivehető - bár településenként is lehetnek jelentős eltérések -, hogy az Alföldtől nagyjából Szabolcsig az ország déli, dél-keleti megyéiben a széles sáv elterjedtsége meglehetősen alacsony. Ennek lehetnek infrastrukturális okai (egyszerűen nincs széles sávú net), lehet oka az ott élők érdektelensége - de talán leginkább az anyagi források hiánya. A térképről az okokat leolvasni nem lehet, de azt igen, hogy a széles sáv nélküli települések zöme az egyébként is ismert elmaradottabb régiókban található.

Széles sávú hőtérkép 2007-ből a bergengocia.net-ről

A térkép megjelenése óta az alkotó önmagát javítva megjelentetett egy alternatív verziót, ahol a hőtérkép egymásbafolyó színei kicsit elkülönítettebben, és az egyes települések közti különbségeket észrevehetőbben mutatja. Ezen is kivehető, hogy a szélessávot leginkább kihasználók a Budapest-Balaton-Nyugat-Magyarország vonalon élnek. A hőtérkép gyengéje, hogy a sötét területekről nem derül ki, van-e egyáltalán szélessávú internethozzáférés? Az ország 450 településén ugyanis semmilyen gyors hozzáférést lehetővé tevő internetkapcsolat nincs, és ezek közt nem csak aprófalvak, hanem nagyobb települések is vannak.

Széles sávú elterjedtség 2006-ból (kattintásra nagyobb lesz)

Teljes körű összevetésre ugyan nem alkalmas, de előkerült egy két évvel ezelőtti dokumentum, ami szintén a szélessáv elterjedtéségét vizsgálta. A 2006 júliusi állapotokat bemutató prezentációból származó térkép kistérségenként mutatja a lefedettséget, ám konkrét adatokat nem tartalmaz, csak határérték szerinti kategóriákat. Emiatt a 2006-ról 2007-re terjedő időszak változásai legfeljebb csak a két térkép szemrevételezésével becsülhetők meg. Mindenesetre - nem meglepő - a 2006-os NHH-s térkép szürke zónái és a 2007-es, magánszemély készítette hőtérkép sötétebb foltjai nagyjából ugyanazokon a területeken láthatók, mint ahogy az ellátottság tekintetében legjobbnak számító fővárosi körzet is mindkét térképen hasonlóan erős színt kapott.