Civilek spamelnek az egy százalékért

Néhány civil szervezet igen egyedi megoldással kampányol az adók egy százalékáért folytatott küzdelemben: kéretlen levelekkel bombázzák az internetezőket.

Akinek nem futja hirdetésekre, az honlapja vagy egyéb megjelenési felületén kérheti adónk egy százalékát. Ám élelmesek újabban spamekkel bombázzák a lakosságot, amelyben négy, "közkedvelt" területen (gyermek-, környezet-, állat- és egészségvédelmi) működő civil szervezeteket ajánlanak az adóbevallásukat kitöltők figyelmébe. A csatolt honlapcímen egy olyan portál található, amely mind a négy szervezet tevékenységét bemutatja, illetve azonnal rendelkező nyilatkozat is letölthető, ezzel is megkönnyítve az adóforintok eljutását a címzettekhez.

"Az új eszköz, amellyel felajánlásra buzdítanak olcsó és hatékony, viszont nem törvényes." - mondja Bódis Ákos, a spamszűrőket készítő Sunbelt Software hazai képviseletének ügyvezetője. Magyarországon ugyanis az Európai Uniós szabályozás él, vagyis ismeretlentől csak akkor kaphatunk levelet, ha erre előzetesen engedélyt kért, és mi azt írásban megadtuk. "Problémás a levélvégi mondat is: /e-mail címét webes ismerősétől kaptuk/: a webes ismerős alatt legfeljebb a közösségi portálok tagjait érthetnénk, ettől függetlenül bárki is adta meg e-mail címünket a spam kiküldőjének, az még nem jogosítja fel arra, hogy levelet küldjön nekünk." - teszi hozzá a szakember. A kiküldők valószínűleg abban bíznak, hogy a nemes ügyre való tekintettel senki sem veszi majd zavarásnak a tevékenységüket, és nem tesz feljelentést.

A Sunbelt Software szakembere szerint más oka is lehet az egy százalékos adót kérő levél kiküldésének. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján fejlődőben van a magyar spammelési "kultúra" is. Egyre több az úgynevezett tapogatózó spam, amely ártatlan, vagyis nem kereskedelmi célú levélként teszteli azt, hogy hány felhasználó kattint rá a kiküldött linkre - ilyen lehet a szóban forgó e-mail is. A spammelők a legtöbb felhasználó által alkalmazott spamszűrő működését valamint hatékonyságát mérik le, majd a begyűjtött tapasztalatok és kattintási statisztikák alapján ajánlatot tesznek megrendelőiknek, illetve készítik el az "igazi", már fizetett hirdetéseket tartalmazó kéretlen levelüket.

(Computerworld)