Wifizésért kapták el az utcán

Vágólapra másolva!
Utcán internetezett egy nyitott, szabadon elérhető hálózaton, ezért elkapták -állítja egy fiatalember. Előbb a rendőrség nyomozott ügyében, most az önkormányzat szabálysértési eljárást folytat ellene: hamarosan megszületik az első hazai wardriving-ítélet.
Vágólapra másolva!

Precedensértékű üggyé válhat az egyik megyeszékhely önkormányzatának szabálysértési határozata: lopásnak számít-e használni egy teljesen szabadon elérhető, ámde magántulajdonú internetes hálózatot? A jelenleg még lezáratlan ügy idén februárban indult, mikor egy kisváros családi házas övezetében egy fiatalember laptopjával szabad internet-hozzáférésre lelt. Azonmód használni is kezdte, mint mondta: semmi nem utalt arra, hogy nem egy közeli hotspoté, hanem egy, a biztonságos hálózatüzemeltetés szabályaira fittyet hányó magánszemélyé a hálózat.

Pechje volt

Pechjére azonban a lakók észrevették, hogy laptopjával álldogál a ház előtt, s rendőrt hívtak (a fiatalember elmondása szerint inzultálták is, ám ezt bizonyítani nem tudta, látletet sem vetett fel). A rendőrség eljárást indított ellene lopás vétsége miatt. Mint Mihályné Bornemissza Eleonóra, a Bács-Kiskun megyei rendőrségi szóviő érdeklődésünkre elmondta: bűncselekmény hiánya miatt szüntették meg az eljárást, s továbbították az ügyet a lakhely szerinti önkormányzatra, hogy az folytasson le eljárást tulajdon elleni szabálysértés miatt. Mihályné szerint adatlopás gyanúja miatt indult meg a nyomozás, ám bebizonyosodott, hogy a fiatalember adatokat nem lopott, csak az internetet használta. A rendőrök szerint az okozott kár jelentéktelen lehet, ezért adták át az önkormányzatnak az ügyet.

A tulajdon elleni szabálysértésről

Tulajdon elleni szabálysértési eljárást - több más mellett - a tízezer forint alatti kárt okozó lopás, jogtalan elsajátítás, vagy ennek megkísérlése esetén indítanak. Az eljárásban kiszabható bírság maximuma százezer forint.

A fiatalember elmondása szerint mikor bent járt az önkormányzatnál, ott szóban azzal érveltek: ha van áramlopás, létezik internetlopás is. A vétkes attól tart, ha ebben a szellemben folytatják le a vizsgálatot, olyasmiért marasztalhatják el, amiben nem is vétkezett. A széles sávú internet-hozzáférések zöme ugyanis átalánydíjas, azaz akármekkora forgalmat is bonyolít az előfizető, a havidíj nem változik. Ezzel szemben az áramfogyasztás éppen hogy forgalomfüggő, azaz ha valaki áramot lop, tényleg mérhető, és kiszámítható a kár, ami vagy a megkárosított fogyasztónál, vagy az áramszolgáltatónál jelentkezik. Ebben a történetben nem tudni, hogy átalánydíjas volt-e az utcán talált internet-előfizetés, de a rendőrt hívó előfizető utóbb akként nyilatkozott: nem érte kár.

Jó, vagy rosszhiszemű?

Sajnos az önkormányzat illetékesével többszörös egyeztetés után sem tudtunk beszélni - igaz, arra figyelmeztettek: folyamatban lévő eljárásról nem adnak információt, sőt, mivel vélhetően precedens-ügyről van szó, ha általánosságban nyilatkoznának, akkor is lehetne következtetni adott ügyre. Az általunk megkeresett civil szervezetek ennél egyértelműbben nyilatkoztak: Kóczán Péter, a Netért ügyvezető elnöke szerint a lopás ebben az esetben nemigen állná meg a helyét, hiszen - ha átalánydíjas csomagról van szó - bizonyítható kárt nem okoz az internet többlethasználata.

Más kérdés viszont a fiatalember jó- vagy rosszhiszeműségének megítélése. Kóczán szerint ugyanis egy magánhálózat felismerhető, annak tehát, aki nyitott hálózatot keres, van lehetősége tájékozódni. Kóczán jelezte: wifihasználatnak ma Magyarországon már van kultúrája, sőt, mint emlékeztetett, hazánkban is van hackertörvény, ami bünteti a számítástechnikai rendszerbe való jogosulatlan belépést. A törvény tehát nem veszi figyelembe, hogy a rendszerbe belépő okozott-e kárt, lopott-e adatot vagy sem, magát a jogosulatlan belépést is bünteti - egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel.

Megvédenék, ha ártatlan

Wardriving

Egy wifi-képes laptoppal néztük végig nemrég a főváros több pontját, találni-e szabad hálózatot. Térképünkön ránézésre is látható: a hotspotok negyede nyitott. Ebben vannak internetkávézók, szórakozóhelyek szolgáltatásként nyújtott hozzáférési pontjai éppúgy, mint magánszemélyek, sőt, hivatalok nyitvafelejtett hálózatai.

Hasonlóképpen vélekedik Türk István, a vezetéknélküli hálózatok, technológiák terjesztésére és népszerűsítésére alakult HuWiCo egyesület korábbi elnöke. Bár, mint mondta, az eset részleteinek ismerete nélkül határozott álláspontja nem lehet, az azonban ismert, hogy a kérdés meglehetősen szabályozatlan. Néhány éve egy konferencián az internetrendőrség akkori vezetője is elismerte, hogy némi bizonytalanság érzékelhető, hogy milyen eljárást is kell lefolytatni abban az esetben, ha valaki egy védtelen hálózatot használ. Eddig mind a rendőrséget, mind más hatóságokat megkíméltek a netezők a határozott választól, ugyanis nem bukott le senki.

Türk jelezte, hogy már magyar nyelven is számos ismeretterjesztő leírás érhető el arról, hogy kell biztonságosan beállítani a wifis netet, tehát a nemtörődöm felhasználók felelőssége is felvetődhet. Ugyanakkor elismerte ő is: ha valaki talál egy nyitott lakásajtót, az nem jelenti azt, hogy be is költözhet oda - azaz nem feltétlenül kell kihasználni a védtelenül maradt netes hálózatokat. A szakember egyébként jelezte: szívesen felvállalnák, hogy az első ilyen eljárásban segítsék a pórul járt netezőt, hiszen számukra is fontos, hogy kiderüljön milyen megítélés alá esik a védtelen hálózatok használata.

Forrás: [origo]
Budapesti wifitérkép (zöld pötty mutatja a nyitott hálózatokat)

Szakemberek szerint a szabadon hagyott hálózatok nem is abból szempontból veszélyesek, hogy a rácsatlakozó potyautasok többletforgalmat generálnak, hanem amiatt, hogy szinte észrevétlenül lehet használni ezeket a hozzáférési lehetőségeket keményebb illegális tevékenységre. Ha valakinek a védtelenül hagyott hálózatáról egy, a háza előtt megálló autóból elkezdenek pedofil képeket letölteni, vagy egy bank rendszerét törik fel onnan, sosem fogja tudni megértetni a hatóságokkal, hogy az elkövető nem ő volt, hanem egy ismeretlen. Ugyanez persze áll a tudatosan, szolgáltatásként nyitvahagyott hálózatok üzemeltetőire is: a rosszhiszemű felhasználók a tulajdonos kontójára garázdálkodhatnak. Ez utóbbi esetben azonban legalább azzal lehet védekezni, hogy meghirdetett, nyilvános szolgáltatásról van szó, melyet bárki igénybe vehetett.

Kiegészítés: Olvasóink hozzászólásaiban is felvetődött a kérdés, honnan lehet megállapítani, hogy az ember privát hálózatra bukkant, vagy nyilvános hotspot van a közelben - akár a hasonló esetek elkerülése végett? Amikor mi ismeretlen terepen kószálunk, a Hotspotter.hu adatbázisát szoktuk segítségül hívni, amely több mint 1100 hazai hotspot adatait tartalmazza - ingyeneseket és fizetőseket egyaránt.