Légi felvétel házilag, minikamerával

Kíváncsi arra, mit lát egy kutya, milyen érzés lenne egy villanyvasút vagy távirányítós autó belsejében ülni? Lehet-e házilag légi felvételt készíteni? Egy vezeték nélküli minikamerával felszerelkezve a fenti kérdésekre kerestünk választ.

Amikor egy hazai bolt kínálatában akadtunk egy csöppnyi méretű, vezeték nélküli átvitelt használó kamerára, rögtön beindult a fantáziánk, be is szereztünk egyet egy nem túl ismert kínai gyártó típustól függően tizenkét- és tizennyolcezer forint közötti árú termékéből.

Többféle módon próbáltunk látványos felvételeket készíteni a kütyüvel: először felvarrtuk egy papírsárkányra, majd egy rádiótávirányítós autóra rögzítettük, ezt követően héliumos lufikkal küldtük a magasba, végül egy virgonc tacskó nyakörvén kötött ki.

A minikamera összes alkatrészét bezsúfolták egy nagyjából két centiméteres kockába, melyből egy néhány centis antenna, illetve a 9 voltos elem csatlakoztatását biztosító drót lóg ki. A kamerából rádióhullámokon keresztül érkező jeleket a jobbra látható vevőegység fogadja, ezen egy, a rádiókéhoz hasonló tekerővel lehet beállítani a kamera hangot is tartalmazó "adását". A vevőt például tévéhez, vagy videokamerához lehet csatlakoztatni, mi is ez utóbbi segítségével rögzítettük a felvételeket.

Sárkánnyal az ég felé

Elsőként egy sárkány hátoldalára varrtuk rá a kamerát, itt leginkább az elem rögzítése jelentett nehézséget, ezt végül egy kis szövetzsákocskába rejtettük. Annak ellenére, hogy a kiegyensúlyozás nem volt tökéletes, az elmúlt napok szeles időjárásának köszönhetően a sárkány ennek ellenére a levegőbe repült, gyakorlatilag ugyanúgy tudtuk használni, mintha nem kellett volna terhet cipelnie.

Bár sárkányunkat nagyjából harminc méterre tudtuk felküldeni, használható felvételt nem tudtunk rögzíteni, az erős szél által generált rázkódást nem viselte túl jól az eszköz.

A minikamera és a vevőegység

Az első siker: a távirányítós autó

Első sikeres felvételünket a doboz mélyéről előhalászott, régi rádiótávirányítós autóval sikerült elkészítenünk. Az elemes játékot mintha kifejezetten erre találták volna ki, celluxszal egyszerűen rögzítettük tetejére a kamerát, az elem pedig stabilan megállt az ütközőjén.

Ezt látná egy távirányítós autóból (lejátszás teljes ablakban)

Mint az felvételünkön is látszik, a kis kamera által továbbított kép bizony nem tökéletes, leginkább egy régi VHS-kazettához hasonlít a minőség. Elég gyakran tapasztalni sercegést, vibrálást, mivel a jeltovábbítás nem digitális, hanem analóg módon történik. Profi felvételek készítésére nem alkalmas, hobbicélokra azonban elegendő lehet.

Légi felvétel gázlufikkal

Miután a sárkánnyal kudarcot vallottunk, héliummal töltött luftballonokkal próbáltunk magasba emelni a kamerát. Az elemmel együtt az eszköz 60 grammot nyomott a mérlegen, reptetéséhez így három léggömb elegendő, a biztonság kedvéért azonban ötöt használtunk.

Ennél a kísérletnél az időjárás nem kedvezett tesztelőinknek, a nagy szél miatt ugyanis minduntalan oldalra, nem pedig felfelé szálltak a léggömbök, ezért másodszor is meg kellett ismételni - ekkor négy lufit indítottunk az ég felé. Egy darab gázzal töltött lufi három-négyszáz forintba kerül.

Házi készítésű, lufis légi felvételünk (lejátszás teljes ablakban)

A gázzal töltött léggömböket összekötő szalagra a sárkány kötelét csomóztuk rá, így valamelyest irányítani is tudtuk a mozgásukat, és persze vissza tudtuk húzni az egész felszerelést a földre. A hűvösvölgyi reptér melletti dombon derült fény arra is, hogy nem elég erős a vétel, ha a kamera, és a vevőegység is 9 voltos elemről működik, ekkor már néhány méteres távból elment a kép.

Az elfogadható minőségű vételhez a vevőnek stabil 12 voltos feszültséget kell kapnia, ezt például nagyobb teljesítményű akkumulátorról, autós szivargyújtó-adapterről, vagy a konnektorba dugott tápegységről lehet biztosítani. Mivel spéci felszerelés nem állt rendelkezésünkre, végül egy garázs tetejéről indítottuk útra lufis kameránkat. Sajnos a luftballonokat nem nagyon lehet kormányozni, ami a felvételen is meglátszik: bár többnyire igyekeztünk szélcsendes időszakokban felengedni őket, kisebb-nagyobb lökések folyamatosan érték a lufikat.

Ilyen feltételek mellett még egy képstabilizátorral szerelt kamera is bajosan készítene élvezhető képet, minikameránkkal is sokat küszködtünk, mire a valamelyest élvezhető minőségű felvételt tudtunk rögzíteni, amit a videoszerkesztő programmal utólag le is kellett kissé lassítani. A lufis megoldás nem teljesen rossz, de csak teljes szélcsendben érdemes megpróbálni, bár a kis felbontás miatt ekkor sem érdemes természetfilm-minőségre számítani.

Kamera a kutyán

A kínai minikamera kutyás kísérletünknél jól vizsgázott: ennek során Pamut, a szálkásszőrű tacskó nyakörvéhez rögzítettük, így nem zavarta a mozgásban, és egészen jó betekintést engedett a világba egy kutya szemszögéből.

Pamut kutya nyakörvén (lejátszás teljes ablakban)

Mivel a közelben tartózkodtunk, elemről is működött az adó és a vevő is, csupán néha ment el a kép, viszont utólag vettük észre, hogy valamilyen technikai malőr miatt hangot nem rögzített a kamera. Annak ellenére, hogy a kutya sokat rohangált, a kész felvétel aránylag élvezhető, bár néhány helyen szoftveres úton, utólag kellett elforgatnunk a képet.

James Bond nem ilyet használna

Összességében vegyes benyomásokat szereztünk a kínai minikameráról. Kicsi mérete, könnyű súlya miatt egy sor olyan feladatra alkalmas, amire egy hagyományos kamkorder már nem. A gyári adatok szerint az eszköz 30-100 méteres távolságot képes vezeték nélkül áthidalni

A gyakorlatban a kép- és hangátvitel csak akkor volt jó minőségű, ha a kamera, és a vevőegység között nem volt fal, vagy egyéb akadály, s zökkenőmentesen leginkább akkor működött, ha mindkét egységét bedugtuk a konnektorba - így tehát kémkedésre sem nagyon lehetne használni.

Minikamera egy modellvasúton (a MiniRC.hu felvétele)

A konnektortól távol a vevő egységhez mindenképp venni kell egy nagy kapacitású akkumulátort, a sima 9 voltos alkáli elemről szinte használhatatlan. Az eszköz nem jól tűri a nagy mértékű rázkódást, inkább fixen rögzítve nyújt normális képminőséget, hatótávolsága nem túl nagy. A kiképzést viszont jól bírta, jópárszor a földbe csapódott a sárkányról, a kutyáról és rádiótávirányítású autóról is, de nem lett semmi baja - modellezők, terepasztal-tulajdonosok számára lehet aránylag elviselhető árú választás. Esetleg babafigyelőnek lehet használni, vagy a csengő mellé felrögzíteni, hogy megmutassa a tévén, ki áll az ajtó túloldalán.