Szupervékony bizniszmobil acélborítással

Hűvösen elegáns, ezüstözött cigarettatárca a boldog békeidőkből - első ránézésre ez juthat az ember eszébe, ha a Nokia E51-es bizniszmobiljának hátlapjára pillant. Majd miután megfordítja, és a készülék előlapját is végigméri, arra gondol: ha csak annyit tud, amennyire szép, nem lehet nagy probléma.

Elsősorban az üzleti világban sürgő-forgó nőket és férfiakat célozta meg a Nokia az E51-es mobiljával, de a cég szerint a készülék ideális választás lehet azoknak is, akik a barátaikkal és az ismerőseikkel sokat e-maileznek, chatelnek, neteznek, de nem akarnak helyhez kötve lenni. Górcső alá vettük a készüléket, és alaposan megvizsgáltuk, mit tud.

Üzletemberhez méltó megjelenés

A Nokia tervezői helyesen gondolták, hogy egy komoly üzletemberhez - legyen az illető akár nő, akár férfi - kifogástalan megjelenés dukál, ennek a kitételnek az E51 maradéktalanul megfelel. Egyszerű, letisztult vonalak és sötét szín, így a készülék tökéletes kiegészítője a kosztümnek/öltönynek, csakúgy, mint mondjuk egy elegáns karóra. A túlzott célszerűség azonban a kezelhetőség rovására ment: a legfontosabbnak tartott funkciók mindegyikéhez külön billentyűt rendeltek, emiatt azonban az irányítópanel körül elhelyezkedő gombok kissé egymásra lettek zsúfolva. Nem is beszélve a közvetlenül a képernyő alatt lévő két választóbillentyűről, ezek egyenesen kényelmetlenül vékonyak. Eleinte még egy átlagos testalkatú férfinak is gyakorlást igényel, hogy a hüvelykujjával eltalálja azokat, ne nyomjon mellé.

Kézbe véve a telefont az kényelmesen simul a tenyérbe, és a hűvös érintése azonnal kellemes meglepetést okoz: fémesnek tűnő kerete ugyanis valóban rozsdamentes acélból van. Ennek köszönhetően a telefon egy picit nehezebb - a súlya 100 gramm -, mint egy átlagos mobil, de az N95-ösnél például 20 grammal így is könnyebb. A hosszúkás kijelző és a sok gombka miatt az E51 11 és fél centiméter hosszú, ami egy alapállapotban lévő kinyitható vagy szétcsúsztatható készüléknél jó 2 centivel több. Ennek ellenére nem zavaróan nagy, sőt, kifejezetten kényelmesen marokra fogható, így a beszélgetés is élvezetes vele. A vastagságára sem lehet panasz, a maga 1,2 centiméteres "derékbőségével" majdnem 1 centivel soványabb az N95-nél.

Kényelmetlenül apró oldalsó gombok

A telefon bal oldalán található gomb hosszú lenyomásával a diktafon kapcsolható be, illetve ez alatt található az infravörös port. A másik oldalon a hangerőszabályozók, valamint középen a mikrofon elnémítására szolgáló billentyű helyezkedik el. Ez utóbbinak köszönhetően beszélgetés közben megspórolható a telefon "szájának" letakarása, ha például egy mellettünk állóval akarunk szót váltani, de nem szeretnénk, ha a vonal másik végén lévő mindezt hallaná. Alapállapotban emellett lenyomva tartva ezzel kapcsolható be a hangtárcsázás funkció is. Az oldalsó billenytűk egyébként - főleg a mikrofonnémító/hangtárcsázó - túlzottan aprók, kellemetlen tapintásúak, ráadásul túl mélyen ülnek, így ember legyen a talpán, aki probléma nélkül képes használni azokat.

A mobil alján 3 nyílás tátong: egy mini-USB-, a töltő csatlakozására szolgáló, valamint a fülhallgatóhoz szükséges 2,5 milliméteres jack-aljzat. A két első együttes megléte azt jelzi, hogy a modell fejlesztői továbbra sem tartották fontosnak azt, ami például a Motorola készülékeknél már természetes: a telefon akkumulátorát az USB-csatlakozón keresztül lehet feltölteni. A képernyő felett, a telefon hallgató részétől balra egy, a régi Ericsson telefonokból ismerősnek tűnő apró világító dióda is helyet kapott. Ez a beállításnak megfelelő időn át villog, miután új SMS, MMS vagy e-mail érkezik, így ha a meeting miatt le is kell némítani a telefont, a fényjelzés tudatja velünk, hogy üzenetünk érkezett.

A micro-SD-kártya nyílása a hátlap alatt rejtőzködik, így csak az utóbbi leszedésével férhetünk hozzá. Az apró lapka cseréje más készülékeknél dühítően problémás tud lenni, az E51 fém "feneke" azonban meglepően könnyen lecsúsztatható, majd visszazárható, így a vérnyomásunk a kardiológusok legnagyobb örömére az egészséges tartományban marad a művelet során.

Még több kép az E51-ről

Új gombok új jelzéssel

A korábban megszokott Symbian-gombokon új ábrák jelentek meg, a billentyűk darabszáma pedig eggyel bővült. A jól ismert, egymás körül keringő pöttyöcskével és négyzettel jelölt menüválasztót egy házikó váltotta fel, emellett három dedikált gomb kapott helyet a kezelőfelületen. A táblázatra kattintva a naptárba, a telefonkönyvre a névjegyzékbe, a borítékra pedig az üzenetekhez jutunk. Extra piros pontot érdemel, hogy mindegyik billentyű funkciója szabadon megváltoztatható, illetve a hosszú és a rövid lenyomáshoz is más és más műveletet lehet kívánság szerint hozzárendelni. Az E50 joystickját egy, az N-sorozatnál megszokott, klasszikus, négy irányba mozgatható billentyűre cserélték vissza. Kényelmes vele a navigáció, a nagy méretű középső választógomb pedig kifejezetten jól sikerült.

A törlés billentyű jelzése is megváltozott, a korábbi C-t egy visszafelé mutató nyílra cserélték, amelyen egy X díszeleg. További újítás a korábbi Nokia modellekhez képest, hogy # gomb lenyomva tartásával azonnal ki- és bekapcsolhatjuk a néma üzemmódot, a *-ra hosszan kattintva pedig a Bluetooth-t tudjuk pillanatok alatt aktiválni/deaktiválni.

Brilliáns színek a képernyőn

A 16,7 millió színárnyalat megjelenítésére képes, 240 x 320 pixel felbontású TFT-kijelző gyönyörű képet ad, és a 3,2 centi széles és 4,2 centi magas - mintegy 5,3 centis átmérőjű - méretre sem lehet panasz. Egyetlen hátránya, hogy az aktív készenlétnél a betűméret nem változtatható, így kissé aprók a karakterek. A menübe belépve a korábbi Nokia okostelefonokból már jól ismert ábrák fogadnak minket, és minden funkció többé-kevésbé a megszokott helyén csücsül.

A hardver előtt le a kalappal, az E51-ben ugyanis a Nokiák közül az eddigi leggyorsabb, 369 megahertzes processzora dolgozik. Egyedül az operációs rendszerhez 96 megabájt memóriát bocsátottak a készülék rendelkezésre, a maradék mintegy 130 megabájt tárhelyből is gazdálkodhat a készülék gazdája - ez egyébként külön megvehető memóriakártyával 4 GB-ig bővíthető. A tekintélyes teljesítmény a menü sebességén érződik a legjobban: a készülék egy szempillantás alatt reagál a kattintásra, már nyoma sincs annak hosszabb-rövidebb ideig tartó gondolkodási fázisnak, ami például az N70-re még jellemző.

Még több kép az E51-ről

Formához a tartalom

A üzenetkezelés terén a készülék gyakorlatilag mindent igényt kielégít. Küldhetünk legfeljebb 300 kilobájtos MMS-t és elvileg korlátlan méretű e-mail-csatolmányokat. Azon keveseknek, akik képesek használni, eláruljuk, a magyar T9 beviteli szótár is aktiválható.

Az Iroda mappából a már jól bevált naptár, átváltó, számológép és ébresztőóra mellett a QuickOffice sem maradt ki, amely Microsoft-dokumentumok megjelenítésére alkalmas, természetesen csak olvasható formátumban. Van benne Adobe PDF-olvasó és tömörítőprogram is, mindkettő a mobilos elvárásoknak megfelelően működik. A Keresés menüpont alatt számos dolog - például üzenetek, e-mailek, naptári események vagy fájlok - után kutakodhatunk. A hagyományos jegyzeten túl extraként megjelent az Aktív jegyzet funkció is. Ez utóbbi fő erénye, hogy nem csak szöveges, de multimédiás feljegyzéseket - képeket, videókat és hangokat - is képes tárolni. Ha pedig ezeket szeretnénk egy ismerősünknek elküldeni, a készülék automatikusan összetömöríti, és egy ZIP fájlként bocsátja útjára.

Kimondottan az üzleti felhasználók igényeire alapozva készült a Csapatok menüpont, amely alatt az egy munkacsoportba tartozó kollégákat lehet egy csokorba gyűjteni. A megfelelő beállítások után - feltételezve, hogy a munkatársaknak is hasonló képességekkel megáldott mobiltelefonjuk van - egyetlen tárcsázással hívhatjuk fel valamennyiüket. A tagokat ilyenkor a készülék automatikusan egyenként feltárcsázza, majd a vonal tartásába teszi őket, amíg a hívásokat egyetlen konferenciabeszélgetésbe nem lehet egyesíteni. Emellett küldhetünk a kollégáknak körüzeneteket, illetve ha a hálózat lehetővé teszi, adóvevőzhetünk is egymással.

Még több kép az E51-ről

3D-s hangzás minihangszóróból

Multimédia terén korrektnek mondható az E51 kínálata. Bár kimondottan üzleti telefonról van szó, a RealPlayer, a Flash player, a rádió és a zenelejátszó nem maradt ki belőle. Az utóbbit tekintve a symbianos mobilok mindegyikében ugyanaz a típus teljesít szolgálatot, így ebben is van többek között számlista, véletlen lejátszás funkció és hangszínszabályozó. A minőségre sem lehet panasz, mind a fülhallgatóból, mind a hátlapon elhelyezett hangszóróból szépen csengenek a dallamok.

A 3D-hangok menüpont egy érdekes dolog, már csak azért is, mert egyetlen hangszóróból meglehetősen nehéz térhatású hangzást elővarázsolni. Mindenesetre szerezhet néhány vidám másodpercet a próbálgatása. A Nokia dallam például az "átrepülés" hangmintázat és a "barlang" visszahang bekapcsolásával úgy hangzik, mintha az éppen csörgő telefont ledobnánk egy mély üregbe. A rögzítőről se feledkezzünk meg, amelynek fő érdeme, hogy akár 60 percnyi hanganyagot is képes felvenni.

Átlagos kamerája van

A hátlapon lévő 2 megapixeles kamera átlagosnak mondható, a multimédiás típusok öt megapixeles optikájához képest ez már gyengének tűnik, bár ez egy üzleti készülék esetén megbocsátható. Vakut nem kapott, így ha egy félhomályos helyen kívánunk vele fotózni, az éjszakai üzemmód tudására kell hagyatkoznunk. A funkciók között szerepel egyébként még az önkioldó, a sorozatmód és a fehéregyensúly. A videomód sem erőssége a kamerának, csupán 15 képkocka/másodperc sebességű, azaz kissé szaggató, QVGA-filmeket képes rögzíteni. Az E51 további hátránya ezen a téren, hogy bár videotelefonálásra is alkalmas, az előlapjába nem építettek be második kamerát, így beszélgetés közben vagy mi nézzük a partnerünket, és ő nem lát minket, vagy fordítva.

Adatátvitelben verhetetlen

A Nokia szakemberei a legnagyobb fejlesztést kétségtelenül az adatátvitel terén vitték véghez a készülékben. Míg az előd E50 még csupán GPRS/EDGE kapcsolatra volt képes, az E51 azonban azonnal két lépcsőt ugrott: nemcsak 3G-, de HSDPA-kompatibilis is, így ahol a hálózat lehetővé teszi, bár nem 7,2, hanem csak 3,6 megabit/másodperces letöltési sebességre is képes. Mindennek köszönhetően mind az internetezés, mind a levelezés élvezhető tempóra gyorsul. A HSDPA-nak hála a finn gyártó saját térképes alkalmazása, a Nokia Maps is remekül használható.

Itt kell megemlítenünk, hogy a Nokia Maps önmagában csak digitális térképként, illetve útvonalajánlóként használható, navigációra csak akkor, ha egy GPS-vevőt is csatlakoztatunk Bluetooth-on keresztül a készülékhez. Magyarán: a Nokia E90 kommunikátorral és a 6110 Navigatorral ellentétben az E51 önállóan nem alkalmas GPS-navigációra.

A helyi adatátvitellel kapcsolatban már szóba került az infra, a 2.0-s USB-, valamint Bluetooth-kapcsolat, ez utóbbi sztereó hangátvitelre is képes. A legnagyobb erénye azonban mind közül a wifi-támogatás, amely a készülék kategóriáját tekintve nagy extrának számít. Egy hotspot közelében néhány kattintás után fenn is lehetünk a weben, ezzel pedig jelentős összegeket faraghatunk le a mobilinternetes számlánkból. A WLAN-támogatásból szinte egyenesen következik, hogy az E51-gyel az internetes telefonálás is lehetséges. A Nokia a szolgáltatás igénybevételéhez a Gizmo szofvert ajánlja, amely regisztráció után díjmentesen letölthető közvetlenül a Letöltés menüpont alól. Innen egyébként még számos egyéb, hasznos alkalmazás és játék is elérhető, többségében ingyenesen.

A telefon saját böngészője kifogástalan, szinte ugyanazokra a funkciókra képes, mint az Opera Mini 4-es verziója így az utóbbit csak akkor érdemes letölteni, ha valakinek a szívéhez nőtt, és a jól megszokott felület látványára vágyik szörfölés közben. De hogy konkrétan mit is tud? A megnyitott oldalon az egérhez hasonló kurzorra mozoghatunk, a könnyebb és látványosabb böngészés érdekében a képernyő 90 fokban elforgatható, az oldaláttekintés funkció bekapcsolásával pedig "madártávlatból" tekinthetjük meg a felületet, így gyorsabban megtalálható a keresett rész. Az Opera Mini 4-gyel összehasonlítva talán csak egyetlen hiányosság róható fel neki, mégpedig a gyorshívók hiánya.

Még több kép az E51-ről

Halandzsázó felolvasó, strapabíró akkumulátor

Nem ejtettünk szót még egy beépített hasznos funkcióról, a Felolvasó-ról. Ezzel a Nokia elsősorban a látássérült felhasználóknak szeretne segíteni, ami dicséretre méltó dolog, a magyar változaton azonban még kellett volna dolgozni. A kellemes női hang szépen és érthetően olvassa fel a menüpontok nevét, amikor azonban belépünk például a névjegyézkbe, a felolvasó egy rejtélyes halandzsa dialketusra vált, amely nagyjából az indiai angol és a svájci német között helyezkedhet el félúton.

Végül arról, hogy mennyit bír a készülék akkumulátora. A gyár hivatalos tájékoztatója szerint az E51 13 nap készenléti vagy 4 és fél óra beszélgetési idővel örvendezteti meg a használóját. Tesztünk során ezek az adatok némiképp módosultak: ritkán használva a telefon 4-5 napig bírja, aktív igénybevétel - rendszeres beszélgetés, e-mailezés és internetezés - mellett azonban alig 2-2 és fél napig húzza, utána ismét tölteni kell.

Megéri az árát

Mindent összegezve az E51 egy remekül sikerült mobiltelefon. Mind a megjelenésében, mind a tudásában teljesíti a gyártó ígéretét, a készülék kiválóan illeszkedik egy elfoglalt üzletember eszköztárába. Az ár/érték arányt tekintve - a modell szeptemberi beharangozásakor 350 eurós árat jósolt a Nokia, a hazai boltokban jelenleg 70-75 ezer forintért kapható - is magas osztályzat illeti. Már csak azért is, mert tudásban megközelíti az E90-et - eltekintve természetesen a másodlagos, nagy képernyő és a teljes QWERTY-billentyűzet hiányától -, miközben feleannyiba sem kerül, mint a kommunikátor.

Az E51 főbb erényei közül a HSDPA-kompatibilitást, a wifi-támogatást és a céges telefonrendszerbe való integrálhatóságát emelnénk ki. A sok pozitívumot csak csekély mértékben árnyékolja be a billentyűzet felső részének zsúfoltsága, a videotelefonáláshoz szükséges másodlagos kamera hiánya, illetve az aktív készenléti menü megváltoztathatatlan méretű, hangyányi karakterei.