Megszállott fotósok, érdekes honlapok

Szereti idejét érdekes fotók nézegetésével tölteni? Akkor találtunk Önnek pár órányi elfoglaltságot: fanatikus fotósok honlapjait gyűjtöttük csokorba, akik rég megszűnt villamosvonalak maradványait, a Twin Peaks helyszíneinek mai állapotát, közismert emberek sírhelyeit fotózzák fáradhatatlanul, vagy éppen azt tűzték ki célul, hogy lencsevégre kapják az ország összes víztornyát és vasútállomását.

Az élet Twin Peaksben

Nemrég bukkantunk rá egy érdekes amerikai fotóblogra, melynek készítője a Twin Peaks című ismert tévéfilm-sorozat helyszíneit járja be fényképezőgépével. Az 1989-ben forgatott David Lynch-alkotás helyszínei közül sokra alig lehet ráismerni, ám sokuk ma is hasonlóképp fest, mint ahogy azt tévé képernyőjén láthattuk.

Alig változott valamit 18 év alatt (InTwinPeaks.com)

A sorozat-rajongó amerikai bloggerhez hasonlóan fanatikus fotósokért azonban nem is kell messzire mennünk, a hazai web kínálatában is találtunk kapásból négy remek oldalt.

Elveszett villamosvonalak nyomában

Furcsa kampók egy ház oldalán, funkció nélkül álló oszlopok, az aszfalt széléből kikandikáló síndarabok egy olyan úton, ahol csak autóbusz jár - hét éve járja az utcákat, és fotózza rég elfeledett villamosvonalak maradványait a netes körökben Hamster néven ismert Varga Ákos Endre. Hampage.hu címen elérhető, jelentős részben tömegközlekedéssel foglalkozó honlapjának leglátogatottabb része az Elveszett sínek, melyen egykori villamosvonalak archív felvételekről beszkennelt fotóit lehet összehasonlítani jelenkori állapotukkal.

Munkájának inspirálói hasonló témájú külföldi honlapok és könyvek voltak, s kezdetben még egy filmes Zenittel kezdett dolgozni, amelyet később egy Casio QV-3500EX digitális masina követett. Ezzel már jóval gazdaságosabban lehetett dolgozni, a gyűjtőmunka során ugyanis rengeteg "selejt" felvétel is készül. Ezt a gépet sok éves használat után, csaknem a fizikai megsemmisülés határán cserélte le egy Canon PowerShot Pro 1-esre, amelyet jelenleg is használ. Időnként állványt is bevet, de sok esetben például egy kuka, vagy trafódoboz szolgáltat stabil támasztékot a fényképezőgépnek.

Az Erzsébet híd pesti hídfője régen és most (több fotó a Hampage-en)

Hamster az archív felvételeket eleinte főként gyűjtő barátaitól és antikváriumokból szerezte, a gyűjtemény ismertté válását követően azonban sok fotót küldtek az olvasók is. Kérdésünkre elárulta, azt, hogy az eredeti képeket vajon honnan készíthették "háromszögeléssel" állapítja meg, memorizál pár egyedi pontot az archív fotón, majd ezeket megkeresi a valóságban: három léc látszik a kerítésből, ott a két lámpaoszlop kitakarja egymást, amott belóg a templomtorony.

Tökéletesen reprodukálni egy ősrégi felvételt aligha lehet, azok készítői ugyanis ezerféle különböző fényképezőgépet és objektívet használtak. A reprodukálás során a legnagyobb nehézséget egyébként az utcán parkoló sok autó jelenti. Sokszor még ha sikerül megtalálni a korai felvétel készítésének helyét, sem lehetséges pont ugyanonnan exponálni, mert épp ott áll egy gépjármű. Az is előfordul - például a Rákóczi út esetében -, hogy a régi felvétel egy azóta megszűnt járdaszigetről készült, így az elszáguldó autók között ácsorogva kellene megtalálni a pontos pozíciót. Rengetegszer nagyon nehéz megállapítani, egy régi villamos fotóját vajon hol is rögzíthették, de az is előfordul, hogy az utcakép szinte teljesen megváltozott - erre példa a Közvágóhíd környéke, ahol nem is sikerült megállapítani a fekete-fehér papírfotók készítésének helyét.

Mégsem maga a fotózás, hanem a fotókkal kapcsolatos információgyűjtés a legnehezebb: régi térképek, tankönyvek, szakkönyvek segíthetnek kideríteni azt, mi mikor épült, vagy mondjuk hányban építették át. "Aztán amikor azt hiszed, hogy kész vagy, érkezik hirtelen három új archív kép. Mehetsz azokat is lefotózni, majd az új felvétel képkivágását a régi alapján módosítani. Ekkor az ember rendszerint rájön, hogy a fotóhoz kapcsolódó szövegben is át kell írni valamit, esetleg a képen bukkan rá valamilyen érdekességre" - avat be zárásképpen munkájának végeláthatatlanságába Hamster.

Virtuális séta budapesti temetőkben

Hírességek síremlékeit fotózza Dr. Varga József, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa. Saját bevallása szerint az ötletet egy 1963-as osztálykirándulás adta, amikor gimnáziumi magyar tanárával látogattak el a Kerepesi temetőbe. Amikor 2003-ban elkezdett fotózni, eszébe jutott, mennyi szépség van ott felhalmozva.

Azóta rendszeresen készít felvételeket Magyarországon és külföldön egyaránt, bár a mintegy kétezer képből álló archívum nagy része Budapesten készült, a Kerepesi és Farkasréti temetőben, az Új Köztemetőben, illetve a Kozma utcai zsidó temetőben.

Jókai Mór síremléke a Kerepesi temetőben (további fotók)

A gyűjteménybe most már kizárólag olyan síremlékekről készült fényképek kerülnek be, amelyiknél olyan közismert személyiségről van szó, akiről legalább egy magyar nyelvű világhálós lexikonban található szócikk. Varga József azt is elmondta, hogy sokszor az oldal látogatói hívják fel a figyelmét, ha új síremlék készült.

Az oldal böngészve rengeteget meg lehet tudni az elmúlt magyar történelemről, művészekről, írókról, politikusokról, sportolókról, és más közszereplőkről. Ady Endre, Pilinszky János, Jókai Mór, Hajós Alfréd, Semmelweis Ignác, Bartók Béla, és Antall József csakúgy megtalálható a gyűjteményben, mint Árkus József vagy Zámbó Jimmy.

Fontos még megemlíteni, hogy Varga József ezzel párhuzamosan régi budapesti képek mai megfelelőit is fotózza, csakúgy, mint Hamster. Idővel ebből az anyagból is összeáll majd egy lap, bár elmondása szerint nyugdíjasként nincs elég ideje, mert teljes munkaidőben dolgozik.

Víztornyok az országban

Tíz éve fotózza szakadatlanul Magyarország víztornyait a "civilben" internetes szektorban dolgozó Lánczi András. A Víztorony.hu honlap gazdája belső késztetés nyomán kezdte az ipari épületek e típusát lencsevégre kapni, s leginkább titokzatosságuk ("vajon mi van bent") ragadta meg.

További fotók: Víztorony.hu

Margitszigeti víztoronytólállatkerti mesterséges szikla

András újabban már mozgóképes bejárást is készít a beltérről - s manapság egyre több fénykép landol e-mail fiókjában külsősöktől is - nem is győzi ezek feldolgozást, e sorok írásakor is van lemaradása. A víztornyok fotósa egy öt évvel ezelőtt komoly digitális gépnek számító Canon PowerShot G2-essel kezdte a fényképezést, melyet külső vakuval és nagylátószögú objektívvel egészített ki esetenként.

A kompakt masina olyannyira bevált, hogy használtan két olcsó tartalékpéldányt is beszerzett belőle, noha augusztus óta már egy komolyabb, tükörreflexes EOS 30D-t használ (egy fix 50 mm-es és egy 70-200 mm-es objektívvel), kiegészítve egy Benro karbon állvánnyal, amellyel nem csak sík felszínen, hanem például csigalépcsőn is stabilan lehet rögzíteni a gépet - a jövőbeni beszerzések listáján a beltéri fotózáshoz szükséges nagylátószögű objektív szerepel.

A jókora tornyok megörökítésekor a parkoló autók nem, inkább a nagy fák okoznak gondot, melyek miatt sokszor nem lehet egészben megörökíteni azokat, legfeljebb repülőről vagy héliumos ballonra rögzített kameráról - de már ezekre is volt példa. A második legnagyobb nehézséget az időhiány, a fotók elkészítésével pedig az esetek többségében iparkodni kell, mivel szinte mindig egy-egy kísérő vezeti végig az építményben, noha a megfelelő nézőpontok megtalálása meglehetősen időigényes munka. Mint megtudtuk, az engedélyek beszerzése ritkán okoz gondot, a legtöbb vízműnél örülnek is, ha érdeklődnek a tornyaik iránt.

Használaton kívüli víztornyok esetében viszont olykor a tulajdonost is nehéz kinyomozni, a spontán látogatásokat pedig néha ugyan megnehezítik a hatalmaskodó portások, de arra is volt példa, hogy egy éjszakai fotózásnál pont az őr hívta be Andrásékat a kerítésen belülre. Lánczi András szerint még ennyi év után sem ért véget feladata, hiszen még Budapesten is vannak olyan víztornyok, amelyeket még nem örökített meg - ráadásul a képek mellett tervrajzokat, régi képeslapokat is gyűjt, így gyakorlatilag biztosítva van, hogy még nyugdíjas korában sem fog unatkozni.

Vasútvonalak Magyarországon

A hazai vasútállomásokkal foglalkozik Szente-Varga Domonkos villamosmérnök, illetve két építészmérnök társa, Tóth Márton és Faltusz Csaba. Két és fél évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennük egy olyan weboldal létrehozásának a gondolata, amely az összes állomást, illetve megállóhelyet bemutatja.

Mióta a MÁV Rt-től fotózási és belépési engedélyt kaptak, szakadatlanul utaznak saját pénzükön az országban, és képeket, jegyzeteket készítenek a vasúti megállókról. Terveik szerint hamarosan elkészül a teljes gyűjtemény, amely megközelítőleg 1500 vasútállomást tartalmaz majd. Ők azért kezdtek el ezzel a nem mindennapi témával foglalkozni, mert szerintük az állomások olyan látnivalók, amelyek hozzátartoznak a község arculatához, és egy-egy kor stílusjegyeit, hangulatát is közvetítik.

Itt szállna le Mezőhegyesen (több állomásfotó itt)

A Vasutallomasok.hu honlapon minden állomás külön adatlapot kap, amely térképpel illusztrált, rendkívül részletes tájékoztatást nyújt az áthaladó vasútvonalakról, a környező épületekről. Minden helyszínen legalább hét fotót készítenek, ezeket pedig leírásokkal, magyarázó szövegekkel látják el. Több esetben a régi fényképek még érdekesebbé teszik a böngészést.

A terveik szerint grafikus menetrenddel, térképpel, üzemi épületekkel, illetve az úgynevezett típusépületek bemutatásával bővül majd a jövőben az oldal. Ez utóbbiakról elöljáróban azt érdemes tudni, hogy egy érdekes századfordulós jelenség. Akkoriban ismerték fel, hogy nagyon sok hasonló funkciójú épületre van szükség a vasútvonalak mellett, így típustervek alapján kezdtek el dolgozni. Így történhet meg az, hogy egymástól távol lévő városokban egy az egyben egyforma állomásépületeket lehet találni.

Az adatbázis az általuk szervezett hétvégi túrák során bővül. Az alaposan megtervezett grafikus menetrend alapján egy nap alatt 8-10 állomást járnak be. Leszállnak az állomásról, feljegyzik a fontosabb adatokat, minden lényegesnek tűnő képet elkészítenek. Ezután otthon a képek válogatása következik, de a vasúttörténeti irodalom és az archív felvételek gyűjtése nekik is komoly feladatot jelent, ezért örülnek minden lelkes segítőnek.

Halász Dániel-Straub Ádám