Pénteken és szombaton tartották Budapesten az MHM Interactive Recycling című workshopot, amelyen az érdeklődőknek megmutatták, miként lehet a legkülönbözőbb hétköznapi, a legkevésbé sem high-tech tárgyakat összekötni az internettel.
Erre a lehetőséget egy Arduino nevű speciális lapka kínálja, amely USB-porton csatlakoztatható a PC-hez, segítségével a számítógép olyan elektronikus eszközökkel is kommunikálhat, amelyekkel alapból nem tudna. Az akár házilag is összeforrasztható, Creative Commons licenc alatt terjesztett alkatrészt a projekt honlapján meg is lehet rendelni 25 dollárért, vezérlését pedig egy ingyenes, nyílt forráskódú szoftver biztosítja.
A kétnapos budapesti workshopon az Arduino-lapka egyik szülőatyja, Massimo Banzi oktatta az érdeklődőket arra, miként lehet olcsó alkatrészekből érdekes, az internettel kommunikáló ketyeréket fabrikálni. A teljes gyorstalpaló tanfolyamot nem ültük végig, csak a szombat délutánra elkészült műveket néztük meg.
Az eseménynek helyt adó terem zsúfolásig telt laptopokkal - Mac és PC nagyjából fele-fele arányban. A high-tech-jelleget tökéletesen ellensúlyozta, hogy a masinák legtöbbjéből egy rakás drót lógott ki, mellettük egy rakás elektronikai kütyü a nyomtatott áramkörök, diódák, relék és ellenállások hevertek, egy ezermester-szakkör hangulatát idézve.
Mivel a hangsúly részben az újrahasznosításon volt, részben mindenki hozott, használt, lehetőleg filléres alkatrészekből dolgozott, így eleve valamilyen elképzeléssel érkezett a helyszínre, bár előfordult, hogy a végtermék a tervezettől teljesen más lett.
Ultrahangos párologtató fényorgonával
Első utunk a kétnapos kurzus talán legbizarrabb kütyüjéhez vezetett, amelyet készítője kínai piacon vásárolt, színes világító diódákkal szerelt szobai párologtatókból állította össze művét.
Füstgépes fényorgona kínai piacos alkatrészekből (még több kép)
Mivel a lábosba rejtett vizes poharakban lévő légfrissítő ketyerék ultrahanggal működnek, nem forró, hanem hideg párát keltenek, így az alkatrészeket nem fenyegeti az olvadás veszélye. A színes ledek vezérlésére a Linuxon futó laptopon külön programot kellett írni, ami a lejátszott zene ritmusára a fényorgonához hasonlóan villogtatja az apró fényforrásokat. Profi színpadi effekt otthonra, egyetlen hátránya, hogy a poharakat gyakran után kell tölteni.
Locsolható virtuális fű
Ez az installáció az instruktor munkája, s már az Arduino még fejlesztés alatt álló verziójával készült, benne a valós vízzel való locsolás hatására a képernyőn növekedni kezd a virtuális fű.
Locsolható virtuális pázsit (még több kép)
Elsőre nem gondoltuk volna, de a pályamű meglepően egyszerű ötleten alapul: a váza aljára apró lukat furtak, melynek aljára két drótot rögzítettek. Ahogy a folyadék áthalad ezen, rövidre zárja az áramkört, ezzel pedig jelez a számítógépnek, hogy kezdje el növeszteni a grafikus fűszálakat. Ha a víz elfogy, az áramkör is megszakad, és a növekedés is leáll.
Kommentre tüzelő robot
A Kultplay csapata egy hatezer forintos, távirányítású robotot vásároltak a kísérletezéshez. Az internetre kapcsoláshoz csupán a játékban csak a távirányítót kellett módosítani, melynek lövésgombját kivették, érintkezőjét viszon rákötötték az Arduinóra.
Ön kommentel, a robot meg lő (még több kép)
A teljes megoldáshoz még egy olyan programot is készítettek a laptopra, ami figyeli a blog idevágó postjában felbukkanó hozzászólások RSS-hírfolyamát. Amint ez új bejegyzéssel bővül, a robot mellkasából kilő egy korongot - egy jól sikerült témát az asztal mellett heverő korongkupac jelzi.
Mesterséges nap marokkói csillárból
Egész nap egy sötét irodában kell kuksolnia? Egy mesterséges nap fénye biztosan felvidítaná! A workshopon készült égitest-modell alapjait egy valódi marokkói csillár biztosítja.
Akkor kel fel, amikor az igazi is (még több kép)
A szobába szánt égitest használatához egy olyan programot kellett készíteni, amely valamilyen internetes forrásból képes lehívni az aktuális időjárási információkat. Ezek birtokában a lámpa képes utánozni a valós napsütést, sőt, akár napfelkeltét, napnyugtát is lehet vele produkálni a nappaliban.
Színváltós virág
Ennek a kreálmánynak a készítői eredetileg egy jóval bonyolultabb projektben gondolkodtak, de az idő rövidsége miatt végül egy egyszerűbb pályamunkát tudtak elkészíteni, a színváltós virágot.
Igény szerint váltja színét (még több kép)
Az ötlet leginkább a Philips egyes tévéin alkalmazott Ambilight technológiájához áll a legközelebb. A papírszirmú virág belseje egy műanyag sziréna hangszórójából készült, és egy háromszínű ledet rögzítettek bele. Mivel a világító dióda három színéből - vörös, zöld, kék - elvileg bármilyen árnyalat kikeverhető, a sárga tónusú fotónál a virág közepe is sárgás lesz, míg a levél fotójánál zöld. Egyetlen fényforrással mindez még nem túl látványos, a készítők ezért legalább öt ledesre szeretnék bővíteni a virágot.
Üzenetjelző szobanövény
Kissé elmebeteg, de felettébb eredeti ötlet az üzenetjelző virág: a cserepes növény rezgéssel jelzi, ha a laptop gazdájának új e-mailje érkezik.
Rezeg, mint az ICQ ikonja (még több kép)
A laptopon futó program a beérkező üzeneteket figyeli, ha új levél érkezik, impulzust ad az Arduinónak, hogy indítsa el pár másodpercre a növényre szerelt apró villanymotort. Amint ez utóbbi elindul, a növény mozogni kezd, mint az ICQ chatprogram élő változata.
Mire jó ez az egész?
Massimo Banzi, az Arduino egyik kifejlesztője szerint a lapka, és a vele kompatibilis fejlesztőszoftver segítségével például az elektronikához alig konyító művészek, dizájnerek is interaktív installációkat készíthetnek néhány nap gyakorlást követően. Mint a szakembertől megtudtuk, a szoftverből új, még könnyebben használható verzió készül, amelyben a folyamatábrákhoz hasonlóan, egérrel lehet majd programokat írni - az egyes funkciókat a begépelt kódsorok helyett a képernyőn lévő ábrák helyettesítik majd.
Banzi úgy véli, egy-egy high-tech termék tervezésekor a dizájnerek és a mérnökök gyakran nem képesek eléggé szót érteni, így sokszor az eredetileg felvázolt eszköz helyett valami egészen más lesz a végeredmény. Az Arduino segítségével azonban az elektronikához, technológiához mérnöki szinten nem értőknek is módjuk van arra, hogy elkészítsék valamilyen eszköz prototípusát. Az biztos, hogy a legórobotnál sokkal olcsóbb, de az Arduino használatához nem árt némi elektronikai ismeret, no meg egy forrasztópáka.