Teszteltük az első hazai vistás PC-t

Vágólapra másolva!
Egy héten át nyúztuk az első, hazai boltokban megjelent, Windows Vistát futtató konfigurációt. Az Albacomp új PC-jét az új Windows alapverziójával kínálja,  s kértünk hozzá egy olyan Samsung monitort is, melyet kifejezetten az új operációs rendszerhez kínálnak - cikkünkből az is kiderül, miért.
Vágólapra másolva!

Még a magyar nyelvű Windows Vista egy héttel ezelőtti bemutatóján tudtuk meg, hogy itthon elsőként az Albacomp árul majd gépeket az új operációs rendszer előtelepített változatával. Ezen felbuzdulva úgy gondoltuk, ki is próbálunk egyet, ahogy lehet: a magyar vistás gép pedig egy 1,8 gigahertzes Intel Core 2 Duo processzorral, 1 gigabájt memóriával, 250 gigabájtos merevlemezzel, DVD-íróval felszerelt Activa Standard Multimedia V7 modell formájában érkezett meg hozzánk. A masinát egy Vista-logóval felcímkézett, 20 colos átlójú, szélesvásznú új Samsung monitorral teszteltük.

Szaladjunk Vistáért?

A Windows Vista működése a hétköznapi életben alulmúlta a várakozásainkat. Nem arról van szó, hogy nagyon rossz lenne vele, hiszen a felhasználói felület sokkal szebb és barátságosabb, mint az XP-n, de ez csak egy apróság. Ennek kedvéért nem szívesen fizetnénk ki több tízezer forintot az új számítógépre, hiszen a megszokott feladatok elvégzése során szembesülnünk kell bizonyos nehézségekkel. Vagyis a Vista nem ér meg annyit, hogy egy kényelmes, bejáratott XP-ről átnyergeljünk rá - hacsak azért nem, mert nagyon tartunk a kártevőktől, és egy biztonságosabb rendszert szeretnénk. De lássuk a tapasztalatokat részletesen!

Ez volt az első olyan általunk kipróbált gép, amelyre nem kellett nekünk telepíteni a Vistát, ezt a feladatot a gyártó elvégezte helyettünk, a PC-n az új Windows legolcsóbb, Home Basic verziója fogadott minket. Ez többek között abban tud kevesebbet a többi verziónál, hogy nem elérhető benne 3D-s Aero kezelőfelület, nincs benne DVD-szerkesztő program és a távirányítóval vezérelt Media Center felület sem.

Az első indításkor nem volt más dolgunk, mint begépelni azt a nevet, amelyre a gépet akartuk elkeresztelni, illetve egy szabadon választott felhasználói nevet és jelszót. Az alapverzióról elviekben utólag is lehet egy nagyobb tudású verzióra upgrade-elni, de ez a funkció egyelőre nem érhető el magyarul, ráadásul az árakat nézve egyáltalán nem is éri meg: a felhasználó jobban jár, ha eleve például a Home Premium verziót vásárolja meg, utólag csaknem dupla árat kell fizetnie.

Ezt is kellett állítgatni

Sajnos a manuális beállítgatást nem tudtuk teljesen megúszni: alapból a PC Windows-élményindexe - ez az az osztályzat, amivel a Vista a gép teljesítményét osztályozza 1-től 5-ig - csupán 1-es volt. Az ATI Radeon X1600-as videokártyához nem voltak telepítve a megfelelő illesztőszoftverek, ezek installálása után az osztályzat is 4,5-re kúszott fel.

Emellett még BIOS-ban kellett nekünk utólag aktiválni a processzorhűtő automata fordulatszám-szabályzóját, hogy ne pörögjön a ventilátor folyamatosan maximális teljesítményen. Ebben az Active konfigurációban az Intel gyári hűtője gondoskodik a lapka hidegen tartásáról: ez utóbbival nincs is baj, de a noteszgépekhez szokott fülünknek a masina otthonra túl hangos volt, az irodában viszont elnyomta zúgását a háttérzaj.

Forrás: [origo]

Korábban alaposan leteszteltük már a Windows Vista játékfunkcióit, de ezen a gépen is kipróbáltunk több játékot. Azt kell hogy mondjuk, a gép névleges teljesítményéhez képest ezek nem futottak valami jól. Elég legyen annyi, hogy a Core 2 Duós gépen az ősrégi, de igen látványos Doom 3 néha szaggatott, a Second Life pedig el sem indult. Ez utóbbi azért, mert az ATI még nem készítette el az OpenGL grafikus környezetet támogató meghajtószoftverét - ami bizony kellene a programnak. Igaz, ezt még betudhatjuk gyermekbetegségnek, de nyomós érv a váltás ellen - főleg, hogy a legtöbb probléma hasonló jellegű volt.

Már monitor is van a Vistához

Ellenben a Samsung SyncMaster 206bw monitorával teljesen elégedettek voltunk, a 85 ezer forint körüli árú modell csaknem minden fontos extrát tartalmaz. Felbontása az átlagosnál nagyobb, 1680x1050 pixeles: ez fotószerkesztéshez, munkához ideális, a játékosok számára viszont túl magas lehet - ilyen felbontásban elindítani egy komolyabb programot csak egy igazán erős PC-vel lehet.

Filmnézéshez viszont kitűnően alkalmas a monitor, 3000:1-es kontrasztaránya jóval magasabb a megszokottnál, 2 ms-os válaszidejének köszönhetően pedig nem húznak csíkot a képernyőn a gyorsan mozgó objektumok.

A készüléket a hagyományos VGA-csatlakozó mellett DVI-porttal is felszerelték, ráadásul ez támogatja a HDCP nevű másolásvédelmi technológiát. Ez az új generációs DVD-k, a Blu-ray és a HD DVD esetében lesz fontos a jövőben. Bár jelenleg az ilyen lemezen kiadott alkotások szabadon lejátszhatók, a filmek kiadója dönthet úgy, hogy csak a másolásvédelmet tartalmazó - így az illegális másolást megakadályozó - kapcsolaton keresztül teszi lehetővé a lejátszást, egyéb esetben pedig nem.

Ezzel a monitorral a HD-mozikat 720p és 1080i maximális felbontásban lehet lejátszani, ami még jó pár évig elegendő lesz, az ennél is nagyobb, 1080p-s felbontású modellek még elég ritkák és drágák. És mitől Vista-képes a monitor? Arra mi sem tudtunk rájönni, talán az lehet az indok, hogy szélesvásznú, így optimálisan lehet rajta használni az oldalsávot.

Biztosan futtatni szeretné?

A Windows Vistára jellemző, hogy készítői igyekeztek közérthetőbbé tenni a működését. Ez nem egyszerű, mivel a PC használata során egy sor hardveres és szoftveres komponens telepítésére, beállítgatására lehet szükség, és ezek olyan folyamatok, amelyeket az átlagos felhasználó nem is lát át részleteiben. A Vista így eléggé semmitmondó üzenetekben kommunikál az emberrel, miközben a háttérben történik valami. Az új gépre egymás után kezdtük telepítgetni a jól megszokott alkalmazásainkat, amelyek egy részét - illetve a frissítéseket - az internetről kellett letöltenünk.

Ilyenkor jön elő a Vista legidegesítőbb tulajdonsága: a biztonsági figyelmezetetések. Amikor Internet Explorerben dolgozunk, a böngésző minden egyes futtatható szoftver letöltése után jajongani kezd, hogy biztosan futtatni szeretnénk-e. Amikor pedig elindítjuk a telepítőszoftvert, akkor az egész képernyő elsötétül, és előjön egy figyelmeztető üzenet, amely megerősítést kér a telepítéshez, ha pedig nem rendszergazda-jogosultsággal vagyunk bejelentkezve, akkor jelszót is kér. Ezzel önmagában még nem lenne baj, de ahogy egyre több szoftver fut a háttérben, úgy zajlik le a folyamat egyre lassabban. Egy-egy kisebb alkalmazás telepítése során előfordult, hogy a képernyőn hosszú másodpercekre megállt minden.

Forrás: [origo]
Nagyfelbontású mozi a monitoron

Egy kis inkompatibilitás

A gépre telepítettünk OpenOffice-t, Adobe Acrobat Readert, Firefox böngészőt, Total Commandert, Quicktime és DivX lejátszót, valamint egy BS Playert. A tömörített fájlok kezeléséhez továbbra is a Total Commander tűnik a legkényelmesebb megoldásnak, erről a Vista alatt sem tudtunk lemondani. Az operációs rendszer intézőjének viszont megvan az a kényelmes tulajdonsága, hogy közvetlenül lehet belőle CD-t és DVD-t írni, s már a lejátszáshoz sem kell semmilyen bővítést telepíteni.

A Vista teszteléséhez szerettük volna kipróbálni a Belkin által gyártott Windows Vista Easy Transfer kábelt is, amely ideális segédeszköz lenne azoknak, akik újonnan vásárolnak gépet az új operációs rendszerhez. Ezzel az eszközzel ugyanis az USB-porton keresztül lehet összekötni két számítógépet, és így lehet gyorsan átvinni a szükséges dokumentumokat, beállításokat a régiről az új rendszerre.

Ez esetben viszont a lokalizáció hiányzott: az XP-s gépre ugyanis még nem készült magyar nyelvű kliens - igaz, ez a probléma csak tágabb értelemben kapcsolódik magához a Vistához.

Ha lefagy, csak megrázza magát

A rendszer működésével a hétköznapi használatnak megfelelő tesztelés, vagyis internetezés, szövegszerkesztés és játék közben a kisebb elakadások mellett is jöttek elő problémák az új konfigurációnál. Az Internet Explorer például hajlamos volt összeomlani, ami egy ízben sorozatosan előfordult, amikor több böngészőlapot nyitottunk meg benne. Egyszer magát a Windows Explorert is sikerült lefagyasztani, vagyis eltűnt a tálca és a Start menü a képről, majd a modul "csendes" újraindulása után tűnt fel ismét. Az esemény csak azért volt bosszantó, mert a gép akkor még csak pár napja volt nálunk, és még alig csináltunk vele valamit.

Ennek ellenére az bíztató, hogy a Vista működése egyszer sem akadt el teljesen: csupán "megrázta" magát a fagyás után, majd ment minden tovább. Néha azonban megmagyarázhatatlanul lelassult a működése, ami megint csak bosszantó volt a vadonatúj multimédiás modellen. Az asztali gépnél a kikapcsolás helyett szívesebben használtuk a hibernálást, amiből tényleg nagyon gyorsan és tettre készen tért magához a rendszer - általában, mert itt is volt, hogy diavetítés-szerűen rajzolódtak ki az asztal elemei.

Várni kell még, érdemes lehet

Az Albacomp első Windows Vistát futtató számítógépe bruttó 214 ezer forintba kerül monitor nélkül, vezetékes billentyűzettel és egérrel. Bár a PC-t kifejezetten multimédiás használatra szánták, pont ezen funkcióit találtuk fapadosnak, teljesítményével nem voltak komolyabb problémáink.

Filmek nézése közben zavaró volt a hűtés zúgása, a Home Basic verziónál pedig jobb választás lett volna ehhez a géphez a 6-7 ezer forinttal drágább, ám okosabb Home Premium verziója a Vistának. Egy multimédiás gép mellől mi nem hagynánk ki a távirányítót, bár ez 10-15 ezer forinttal növelné a vételárat. Valószínűleg hamarosan jóval komolyabb - és drágább -, nappaliba szánt vistás PC-k fognak megjelenni az idén, mi még megvárnánk ezeket is a vásárlás előtt.