Wifi internet: se vele, se nélküle

Egy nap különbséggel jelentett be két mobiltársaság változást WLAN szolgáltatásában: hétfőn a Vodafone közleményben tudatta, hogy megszünteti, kedden a T-Mobile bejelentette, hogy Európában 8 ezerre bővíti a hozzáférési pontok számát.

Míg a Vodafone egyetlen hozzáférési pontján, a Budapest Sportarénában számolta fel a szolgáltatást, a T-Mobile számos külföldi hotspot bevonásával 8 ezerre növelte az Európában elérhető internetezési pontjainak számát. A Pannon 2003-ban fedte le a Ferihegyi repülőteret és saját székházát wireless szolgáltatásával, ám azóta sem lépett előrébb - a szolgáltató kínálatában ez a két csatlakozási pont szerepel.

Mi az a WLAN?

A WLAN kifejezés a vezeték nélküli helyi hálózat angol megnevezésének rövidítése. Olyan számítógépes hálózatot jelent, ahol az eszközök drót nélkül érik el egymást, vagy az internetet. Azokat a vezeték nélküli elérési pontokat, amelyek nyilvánosak, azaz bárki által használhatók, hotspotnak nevezik. Manapság világszerte számos hotspot működik, melyekről az esetek egy részében ingyenesen, ám sokszor csak díj ellenében lehet hozzáférni a világhálóhoz.

Az olyan eszközöket, amelyek képesek WLAN-okra kapcsolódni, jogosultak viselni a Wi-Fi (Wireless Fidelity)márkajelzést.

Még nem nagy biznisz

A szolgáltatók mindegyike arról számolt be - vagy legalábbis éreztette -, hogy a WLAN-szolgáltatások még messze vannak a megtérüléstől. Inkább a technológiába vetett bizalom - vagy annak hiánya - lehetett az eltérő döntések mozgatórugója, semmint az különböző tapasztalatok. Mint a Vodafone szóvivőjétől megtudtuk: a cég a Sport Arénával kötött szponzori megállapodásához kapcsolódóan üzemeltette - próbaként - egyetlen magyarországi hotspotját, s a szponzori szerződés megszűntével számolták fel a hozzáférést, s szűnt meg a szolgáltatás is.

A Pannon mobil adat- és üzletfejlesztési igazgatója, Hajnal Géza úgy látja, leginkább az üzleti jellegű felhasználás iránt van érdeklődés, a hotspotok kereskedelmi céllal történő kiépítése és üzemeltetője minimáláis piacot jelent ma Magyarországon. Mint vázolta: a lefedettség sok nagyságrenddel elmarad a GSM illetve a 3G hálózatokhoz képest, a disztribúció és a fizetés módja is nehézkes, mivel a felhasználók nagy része idegenkedik bankkártyaszámát megadni az interneten.

A 3G-n többet lehet keresni

Mindkét szolgáltató arra hivatkozott, hogy a 3G-s, GPRS illetve az EDGE-hálózatok fejlesztésében látja a jövőt. Ebben vélhetőleg szerepet játszik az is, hogy míg a wireless-internet pusztán az internetcsatlakozást jelenti, például a 3G-s előfizetőknek számos más, a mobilszolgáltatóknak további bevételt hozó szolgáltatás lehet eladni a tévénézéstől és a zenehallgatástól kezdve a videóhívásokig.