A böngészők háborúja

2006.01.28. 10:31

Az utóbbi időben számos adat látott napvilágot arról, hogy hányan böngészik a világhálót az elterjedt Internet Explorer helyett a nyílt forráskódú, szintén ingyenes Mozilla Firefox szoftverrel. Mivel egyes statisztikák elég meghökkentőek voltak, a hazai netforgalmat monitorozó WebAudit segítségével házi felméréssel térképeztük fel, a hazai felhasználók hány százaléka olvassa oldalainkat az alternatív browserrel.

Nemrég látott napvilágot a francia Xiti cég publikációja, mely szerint az európai internethasználók ötöde Firefoxot használ. A vállalat elemzése szerint ezen belül kiemelkedően erős a vonzalom a kelet-európai országok lakói körében az alternatív böngészők iránt. A Xiti szerint Szlovéniában például 35,5, Csehországban majdnem 30, Horvátországban 28, és még Magyarországon is közel 25 százalékos a Firefox-használók aránya.

Eltérő mérések, eltérő adatok

A WebSideStory nevű amerikai piackutató cég azonban - 2005 májusában - 88.86 százalékos Internet Explorer és csupán 6,75 százalékos használati arányt mutatott ki a Mozilla Alapítvány böngészőjére. Jelezte ugyanakkor, hogy a két szélső érték távol áll egymástól: Németországban az alkalmazás 22,58, Japánban viszont csak 2,79 százalékos arányban fordul elő a felhasználóknál.

A mérések pontossága nem, reprezentatív mivolta azonban megkérdőjelezhető. A Xiti például csak az általa auditált - részletesen fel nem sorolt - weboldalak adatai alapján állította össze listáját. Mivel hazai weboldalt biztosan nem, cseh, lengyel, litván, horvát stb. weboldalak forgalmát pedig valószínűleg nem hitelesít a Xiti, így ezeknél az országoknál az internetezők böngészőhasználatára vonatkozó adatok aligha lehetnek hitelesek (például egy német vagy francia weboldalnak ugyan biztosan vannak magyar látogatói, de az ő böngészőhasználatuk korántsem reprezentatív az ország valamennyi internetezőjére).

A letöltési adat is semmitmondó

Vannak, akik letöltési adatokból próbálnak következtetést levonni az egyes böngészők használati arányára. Ez azért számít szintén ingoványos területnek, mivel aki csak újratelepíti a gépét, vagy frissíti böngészőjét, éppúgy eggyel növeli a letöltések számát, mint az, aki életében először próbálja ki valamelyik alternatív böngészőt. Másrészt nyomonkövethetetlen, hogy hány helyről is tölthető le például a Firefox, hiszen a program szabadon terjeszthető.

Forrás: Mozilla.org
Mozilla - Firefox reklám a fejlesztők oldaláról

Szerkesztőségünk is hozzáteszi a magáét az értékelhető statisztikákhoz: lapunk és a Freemail címoldalán megforduló látogatók böngészőhasználatát a hazai weboldalak forgalmát mérő WebAudit vizsgálta számunkra négy napon keresztül. Míg az [origo] kezdőoldalát a vizsgált hétköznapokon 260-270 ezren, hétvégén 170 ezren tekintették meg Magyarországon lévő számítógépről, (1 350 ezer-900 ezer alkalommal), a Freemail belépőoldalát hétköznap 400, hétvégén 280 ezren keresték fel, 1 200-, 800 ezer alkalommal töltve le azt.

Az [origo] is megmérte

Tuningolja fel böngészőjét!
Kényelmesebben is lehet böngészni a webet.Alternatív böngészők, kiegészítők

Ebből a sokaságból készült statisztika szerint az [origo] kezdőoldalát látogatók 88 százaléka hétköznaponként Internet Explorert, 10 százaléka pedig Firefoxot használ, hétvégén pedig 85,5-12,5 százalék az arány. A Freemailnél hétköznap 83,5-14, hétvégén pedig 80-17 százalék az Internet Explorert, illetve Firefoxot használók aránya. A többi, legfeljebb 3 százaléknyi böngészőhasználó teljesen szétaprózódva képviseli a teljes browserpalettát Operától kezdve az Apple-ös Safarin át a jó öreg Netscape-ig vagy a Linuxon használatos Konquerorig.

A hétköznap és a hétvége közti 2,5-4 százaléknyi különbséget - ami lapunk és a Freemail esetében körülbelül 6-16 ezernyi internetezőt jelent - az adja, hogy míg sokan a munkahelyükön nem válogathatnak a böngészők között, hétvégén, otthon áttérnek Firefoxra. Ami azt jelenti, hogy míg a munkahelyi informatikai döntéshozók közül kicsivel többen részesítik előnyben a Microsoft termékeket, mint az egyszeri felhasználók - akik közül a fentiek szerint statisztikailag mérhető hányad hagyta ott a régóta nem fejlődő Explorert.

Lesz még másképp is

A Xiti és az [origo] adatait összevetve látható, hogy körülbelül 15 százalékos az eltérés a két mérés eredménye között. Noha nem állítjuk, hogy a hazai viszonyokra vonatkozóan reprezentatívabb a mi mérésünk, mint a Xitié, annyival azonban mégiscsak közelebb áll az igazsághoz, hogy zömmel magyar internetezők böngészőhasználati szokásait mutatja - szemben a francia Xiti méréseivel. Valószínűbb, hogy a nálunk mért 10-17 százalékos Firefox-használati arány áll közelebb az igazsághoz, ám ezt pontosan és hitelesen aligha fogja igazolni bárki is.

Emlékezetes ugyanakkor, hogy az internet hajnalán a Netscape böngészőt használók aránya volt domináns, a Microsoft az Internet Explorer korai változatát csak később adta ki, így akkoriban mértek 90-10 százaléknyi Netscape-Explorer használót is. Valószínűtlen, hogy bekövetkezzen újra az Explorer mélyrepülése, de a mai arányok még törzulhatnak a jövőben, hiszen a Firefox-használók nagyon lelkesek, földalatti marketingjük (fórumokon, levelezőlistákon bizonygatják a böngésző előnyeit), nem teljesen hatástalan. Kérdés, hogy a Microsoft mikor jelenik meg új böngészőverziójával, és mennyit szán annak hirdetésére...

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK