Mini hobbigép vakupapuccsal

Az Olympus SP-350-es kompakt méretű digitális fényképezője komoly manuális beállításokat kínál, s mivel külső vakut is lehet csatlakoztatni hozzá,  igényesebb hobbifotósoknak is jó választás lehet, ha nem fontos számukra a mozgóképrögzítés.

Az Olympus SP nevű gépcsaládja elsősorban a komolyabb hobbifotósok számára készült, jelenleg három típusa kapható: az SP-310 egy 7 megapixeles 3-szoros zoomátfogású modell, az SP-350 az előző gép 8 megapixeles, fekete színű változata, és az SP-500 UZ 6 megapixeles, 10-szeres optikai zoommal rendelkező fényképezőgép. Mostani tesztünk tárgya a legnagyobb pixelszámmal büszkélkedő SP-350, amely olcsóbb kistestvéréhez hasonlóan nagyméretű 2,5 collos kijelzőt, teljes manuális állítási lehetőségeket, továbbá jobb minőségű videofelvételi módot kapott.

Már dobozából kicsomagolva látszik, hogy nem egy átlagos kompakt géppel van dolgunk, az Olympus SP-350-est méretét tekintve a kompakt és a közepes méretű digitális gépek közé lehetne besorolni. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy bár ingzsebben vagy egy nadrág farzsebében nem hordható, egy méretes kabátzsebben gond nélkül elfér. Az új Olympus külső kialakítása átgondolt, és összességében jó minőség benyomását kelti. Annak ellenére, hogy a váz műanyagból készült, masszív, és nem érződik rajta a hasonló gépeknél gyakran megfigyelhető olcsó jelleg.

Fogás és tapintás

A fényképező rendkívül jól kézre áll, a stabil és kényelmes fogást pedig a markolatba épített gumibetét segíti. Ezt az alapvetően kis és könnyű gépet egy kézzel is kényelmesen lehet kezelni, a gombok elhelyezésénél ugyanis ügyeltek arra, hogy a legtöbb funkció könnyen elérhető legyen mutató- vagy hüvelykujjal. Ugyanakkor már elsőre feltűnt a bekapcsológomb furcsa elhelyezése és kis mérete: ez a legapróbb billentyű a fényképezőgépen, s szokatlan helyen, az optikai kereső mellett kapott helyet. Előnye, hogy véletlenül kézmozdulatokkal biztosan nem kapcsolható ki az SP-350-es.

Átlagos optika, sötétben lassuló autofókusz

Az SP-350 optikája egy átlagosnak mondható háromszoros zoomátfogású lencse, legtágabb rekeszértéke nagylátószögnél f2,8, tele állásban f4,9. A gyújtótávolság 8-24 mm, ami kisfilmes értékekre átszámítva 38-114 mm-es tartománynak felel meg. Az objektív körüli gyűrű menetes, így csatlakoztathatók rá opcionálisan kapható előtétek, melyek közül a nagylátószögű 27 mm-re, a tele pedig 193 mm-re módosítja az optika gyújtótávolságát.

Első bekapcsoláskor enyhén erőlködő hangot adott a kitolódó lencserendszer, de ez szerencsére a későbbiekben nem ismétlődött meg a gép nyúzása során. Elegendő fény esetén az élességállítás átlagos sebességű, a fényképező 0,3 - 0,5 másodperc alatt állítja be a pontos fókuszt, kevés fényben sajnos mindez már nem mondható el. A fókuszálás elősegítésére az Olympus mérnökei egy úgynevezett autófókusz-segédfényt szereltek a masinába. Ennek feladata rossz fényviszonyok között gyorsabban megtalálni a helyes élességet, azonban ennek ellenére komoly problémái adódtak, sokszor akár 1-2 másodpercig is keresve a megfelelő beállítást.

Fényképeink komponálásához két lehetőség adott: egy optikai kereső és egy digitális LCD kijelző található a gép hátoldalán. Az átnézeti keresőt nem szerelte fel a gyártó dioptriaállítási lehetőséggel, a benne látható kép mérete pedig a rögzített fotónál kisebb, annak 80-85 százaléka. Mentségére legyen mondva, hogy a teszt alatt egyetlen alkalommal sem kellett használni, az LCD ugyanis hatalmas és szép képet ad, elégtelen fényviszonyok között pedig automatikusan kivilágosodik. A digitális kijelző egyetlen hátránya, hogy felbontása nem túl nagy, mindössze 115 ezer pixeles, pedig manapság már ennek duplája sem számít rendkívülinek.

Vakupapucs is került a gépre

Az SP-350-es egyik egyedi tulajdonsága a vakupapucs, ami külső vaku használatát teszi lehetővé, és ebben a kategóriában meglehetősen szokatlan. Külső villantóként ajánlott Olympus terméket rátenni, mert az képes kommunikálni is a fényképezőgéppel, más gyártóktól származó vaku esetén viszont manuálisan kell beállítani a szükséges expozíciós értékeket. A beépített villanó a közeli témáknál elegendő világítást biztosít, hatótávolsága nagylátószögnél 3,8 méter, telénél 2,2 méter.

Képkészítés során számos mód közül lehet választani: teljesen automata és teljesen manuális üzemmód egyaránt megtalálható. A kezdő fotósoknak ajánlott az Auto Mode, melyben a beállításokat a fényképezőgép végzi, illetve az úgynevezett Scene Mode, ahol 24 előre beprogramozott téma választható (pl. portré, sport, naplemente, hó, makró stb.). A haladóbbak fotózhatnak rekesz- és időautomatika módban is, ilyenkor a fényképező a beállított blende-, vagy záridőérték alapján számolja ki a szükséges expozíciót. A fenti expozíciós módokban megadható a kívánt érzékenység ISO 50 és 400 között, és a fehéregyensúly is átállítható, amennyiben az automata nem megfelelő színhőmérsékletet választ.

Mozgókép terén nem jeleskedik

Az SP-350 természetesen videokameraként is funkcionál, méghozzá VGA felbontású, azaz 640x480 pixeles, hanggal ellátott mozgóképet képes rögzíteni 30 kép/másodperc sebességgel. Ilyen beállítás mellett felvétel közben a zoom nem használható, és mindössze 20 másodperc hosszúságú klip tárolható a memóriakártya méretétől függetlenül. A képfrissítési sebesség 15 kép/másodpercre való csökkentésével megszűnik az időkorlát, a hangfelvétel kikapcsolásával pedig zoomolhatóvá válik a kép, viszont némafilm lesz az eredmény. Összességében: aki gyakran rögzítene mozgóképet, annak az Olympus új gépe nem kifejezetten jó vétel.

A fényképezőgépbe 25 megabájtos belső tárolót épített a gyártó, amire 14 másodperc jó minőségű videó, 4 darab maximális felbontással készült fénykép, vagy 2 darab tömörítetlen fotó menthető. Egyértelmű tehát, hogy komolyabb használathoz bővíteni kell ezt a kapacitást, amit csak a relatíve borsos árú xD-memóriakártyákkal tehetünk meg. Energiaforrásként az új géphez csupán egy nem újratölthető lítiumion elemet mellékel az Olympus. Ez a típus jó élettartammal rendelkezik, de drága és nehezebb beszerezni, mint a szintén kompatibilis AA méretű elemeket/akkumulátorokat. Vásárláskor tehát érdemes az árba kalkulálni egy legalább 256 megabájt méretű memóriakártyát és újratölthető nikkel-metálhidrid (NiMH) akkumulátorokat is.

A csomagolásban található még a szokásos kábelek mellett az Olympus Master nevű szoftver is, amelynek segítségével Macintosh és Windows operációs rendszerek alatt letölthető, rendszerezhető és nyomtatható az elkészült képek sora. A program könnyen kezelhető és tartalmaz alapvető képkorrekciós eszközöket, például a vaku okozta vörösszem-effekt eltüntetését szolgáló funkciót. Összességében a mellékelt program hobbi szinten jól alkalmazható, de nem nyújt többet, mint az interneten elérhető ingyenes szoftverek nagy része.

Végszó

A jelenleg bruttó 80 ezer forint körüli összegért kapható Olympus SP-350 fényképezőgépről összegzésképpen elmondható, hogy kategóriájának legjobban felszerelt tagjai közé tartozik: nagyon jó képminőségével, beállítási lehetőségek garmadával, vakupapucsával és nagyméretű kijelzőjével megállja a helyét a versenytársak között.

Szót kell ejteni ugyanakkor néhány tervezési hiányosságáról: LCD-jének felbontása alacsony, autófókusza pedig sötétben meglehetősen lassan működik, valamint a korlátozott videofelvételi lehetőség sem válik az új gép előnyére. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy gyorsabb élességállítással és hatékonyabb mozgókép-rögzítési képességgel többnyire csak jóval drágább fényképezőkben találkozhatunk.

Halász Dániel