Nehéz a dolga a térerőnek

Vágólapra másolva!
Ma már azok az antennák is hozzátartoznak környezetünk képéhez, amelyeket a mobilszolgáltatók helyeznek ki, hogy biztosítsák a lefedettséget. Sokan közömbösen, mások ellenszenvvel viseltetnek a bázisállomások iránt, azt azonban mindenki tudja: ezek nélkül nem tudnánk használni mobiltelefonunkat.
Vágólapra másolva!

Ugyan T-Mobile az ország területének 99, a Vodafone 97 százalékát fedi le szolgáltatásával (a Pannon nem közöl honlapján ilyen adatot), még így is van körülbelül 200 olyan magyarországi település, melyeken egyik mobiltársaság szolgáltatása sem érhető el. Ugyan ezek némelyikén találni némi térerőt - padlásra, dombtetőre mászva kell keresgélni - azonban a műszaki szakemberek ezt nem tarják lefedett területnek. Lehetséges, hogy száz százalékos lefedettség soha nem is lesz - olyan beruházásra lenne ehhez szükség, ami soha nem térülne meg egyik mobiltársaságnak sem.

Lebeszélni húszmilliót

Egy-egy bázisállomás létrehozásának költsége ugyanis 20-40 millió forint között van. Ebbe beletartozik az engedélyeztetési eljárás, a telek, vagy terület bérlése, az eszközök megvásárlása, felépítése, a közművesítés és minden olyan költség, amit az állomás kialakításáig ráfordítanak az épületre és eszközökre a szolgáltatók. Az üzemeltetés további nem kevés pénzt emészt fel: csak a villanyszámla havi több tízezres tétel, az antenna elhelyezéséért kifizetett bérleti díj pedig éves szinten szolgáltatónként milliárdos nagyságrendű. Megbecsülhető tehát, hogy egy-egy bázisállomás által lefedett terület előfizetőinek mekkora forgalmat kell bonyolítaniuk, hogy legalább a létesítés és a havi üzemeltetés költségeit fedezzék a havi számlák befizetésével.

Nincs még vége ugyanakkor a bázisállomás-építéseknek ma sem. A 450 megahertzes analóg technika elterjedésével volt a legkevesebb gondja annak idején a Westel 0660-nak: egyetlen, a János-hegyre felszerelt 15 wattal sugárzó bázisállomásukkal Paksig le tudták fedni a környéket. A jóval kisebb teljesítménnyel sugárzó 900 megahertzes állomások 3-4, az 1800-as 1,5-2 kilométeren belül biztosítják a beltéri használhatóságot (azaz, hogy ne csak a ház elől, hanem a házból is lehessen telefonálni). A harmadik generációs, 2100 MHz-en sugárzó állomások lefedettsége még szűkösebb, ezért is halad lassan a kiépítés.

Forma-1-re mobilmobil

Nem csak a lefedetlen területek miatt kell ugyanakkor bővíteni: a megnövekedett forgalom is beruházásra kényszeríti a társaságokat. Egy új lakópark, lakótelep, vagy egy irodaház, sportlétesítmény átadása után megugorhat a mobilhasználat a környéken, amit előfordul, hogy a korábban néptelen, vagy ritkán lakott területre telepített bázisállomás már nem tud kielégítően kezelni. A mobil állomásoknak ugyanakkor kisebb a szerepük: a körülbelül egy nagyobb utánfutónyi méretű berendezést a helyszínen fel kell építeni, ami igen költségessé teszi a bevetést. Csak a hosszabb ideig tartó, nagyobb rendezvényeken érdemes használni (Sziget fesztivál, Forma-1-es futam) - egy egyhétvégés rendezvényre már nem biztos, hogy megéri alkalmazni a mobil állomást.

Forrás: [origo]
Két négyzetméternyi félkomfort klímával

Más apropója is lehet a bázisállomás-építésnek. Tavaly a Mátrában a belvíz miatt súlyos helyzet alakult ki. Az egyik, a mobilszolgáltatók által le nem fedett településen a katasztrófavédelem kérésére építettek fel - rekordidő, alig néhány nap alatt - egy bázisállomást a Vodafone-osok. A falu számára ez az egy lett az árvíz pozitív hozadéka: a víg ugyan levonult, az állomás azonban ott maradt - azóta is használhatják mobiljukat az ott lakók. Egy-egy kisebb település lakóinak elkötelezettsége egyébként a mai napig attól függ, hogy melyik szolgáltató bukkan fel legelőször. A 600 lakosú Somogymeggyesen például a többségnek Vodafone-os előfizetése van, néhányuknak T-Mobile-os (a magenta szolgáltató néhány hónappal a Vodafone után szerelt fel egy erősítőt, ezzel fedve le a Somogy megyei falut). Mivel a pannonos térerő alacsony, így a faluban kevés is az ő előfizetőjük. Ugyanezek az arányok másutt egész másként alakulhatnak annak függvényében, hogy melyik telefontársaság jelenik meg átjátszójával elsőként a faluban.

Légkondis antenna

Maga a bázisállomás egyébként igen puritán berendezésű: két szekrénynyi berendezés, egy klíma (a zárt térben nyáron igencsak megemelkedik a hőmérséklet), generátor csatlakozási lehetőség áramszünet esetére és egy autókban is használatos elsősegélydoboz található benne. Egy-egy ilyen bungallót évente legalább egyszer felkeresi a vállalat valamelyik mérnöke ellenőrzésképpen, de a telefontársaság embereinek felbukkanása általában kéthavonta várható: áramszünet, a kerítés megrongálása, műszaki hiba vagy csak az épület összegraffitizése is elegendő ahhoz, hogy kijöjjenek a karbantartók.

Forrás: [origo]
Somogymeggyesi báziskunyhó

Sok antenna kerül épületekre (ekkor bizonyos esetekben nem kell építési engedély), ilyenkor csak a közös képviselővel, vagy a tulajdonossal kell megegyezni. Az egyházakkal például keretszerződése van valamennyi szolgáltatónak, így a templomtornyokba szerelt antennák ügye viszonylag simán elrendeződhet. Nem így a műemlékjellegű épületeknél: itt a műemlékvédeli hatóságok engedélyére is szükség van, s míg valahol egyetlen szeg beverését sem hagyja jóvá a hatóság, másutt belátóbbak, és jóváhagyják a beruházást.

A Vodafone tájékoztatása szerint eddig évente körülbelül 200-250 új állomást üzemelt be. Ezek zöme kapacitásbővítés miatt kerül olyan helyre, ahol már van bázisállomás, de még mindig telepítenek új, gyengébben lefedett területet ellátó berendezéseket is.