Tíz éve hunyt el a számítógép egyik feltalálója

Vágólapra másolva!
Tíz éve, 1995. június 3-án hunyt el a pennsylvaniai Bryn Mawrban John Presper Eckert amerikai matematikus, a számítógép egyik feltalálója.
Vágólapra másolva!

Eckert 1919. április 9-én született Philadelphiában, s a helyi egyetemen szerzett elektromérnöki képesítést a második világháború évei alatt. Végzés után az intézményben maradt és védelmi célú, a radarral kapcsolatos kutatásokban vett részt, közben kurzusokat tartott. Egyik előadása után "tanítványa", a nála tizenkét évvel idősebb John W. Mauchly fizikus vetette fel neki a számítógép kifejlesztésének ötletét. A beszélgetések nyomán született meg az ENIAC, az Elektronikus Numerikus Integrátor és Számítógép, felismerve hogy a hatalmas számítási feladatok újfajta megközelítést és technikát igényelnek. A két kutató 1943-ban a kormány megbízásából kezdett hozzá kifejlesztéséhez, a munkálatok felügyeletével Eckertet bízták meg. Fő feladata az elektroncsövek megtervezése volt, mert ezek akkoriban még nagyon megbízhatatlannak számítottak, neki azonban sikerült élettartamukat 2500 órára növelnie, így a számítógép működőképesnek bizonyult.

30 tonnás óriásgép

Ez volt az első teljesen elektronikus berendezés, a 18 ezer elektroncsövet
tartalmazó, két és fél méter magas, 24 méter hosszú, 220 négyzetméteren elhelyezkedő, 30 tonnás monstrum 800 kilowatt áramot fogyasztott. Az ENIAC-ot a hadsereg használta katonai célokra, főleg lövedékek röppályájának kiszámítására és szélcsatorna-kutatásokra. Három nagyságrenddel, azaz kb. ezerszer gyorsabb volt, mint a relés számítógépek, másodpercenként 5000 összeadásra volt képes, a szorzást 3 ezredmásodperc alatt végezte. Ez a gép 1955-ig működött.

Forrás: [origo]
Az ENIAC

Ekcert és Mauchly EDVAC (Electorinc Discrete Variable Calculator) nevű gépének ötlete 1944-ben fogant meg, de csak 1952-re lett működőképes. Ez volt az első, amely - Neumann János javaslatára - az adatokat és a programokat is maga tárolta, ami jelentősen hatott a további fejlődésre. Elkészültekor 4 ezer vákuumcsövet és 10 ezer kristály-diódát tartalmazott, és mintegy nyolc órán át működött hibátlanul egyfolytában. Az EDVAC megoldásait - főként a tárolt program elvét - Eckert és Mauchly szabadalmaztatni akarta, de ebbe Neumann nem ment bele, mert úgy gondolta, a számítógép elveit közkinccsé kell tenni.

Eckert és Mauchly 1948-ban számítógépgyártó céget alapított, s 1949-ben bemutatták BINAC (Binary Automatic Computer) nevű gépüket, amely már nem lyukkártyákon, hanem mágnesszalagon tárolta az adatokat. Következő gépük, az Országos Népszámlálási Hivatal által rendelt UNIVAC (Universal Automatic Computer) számos gyakorlati feladat megoldására volt alkalmas, így például numerikus és alfabetikus információkat egyformán tudott kezelni. Erre nagy szükség is volt, hiszen a hivatalnak nehézséget okozott a baby-boom során született új állampolgárok adatainak feldolgozása. Az 5600 elektroncsövet tartalmazó, 19 tonna súlyú UNIVAC volt az első készülék, amely a kereskedelemben is kapható volt, sorozatgyártása 1951-ben kezdődött meg, az egymillió dollárért árult gépből 46 darab készült. Reklámfogásként az UNIVAC segítségével jósolták meg az Eisenhower-Stevenson elnökválasztási verseny eredményét, és a komputer korrekten jelezte Eisenhower győzelmét. Az eredeti UNIVAC ma a Smithsonian Intézetben látható.

A kutatópáros által alapított Eckert-Mauchly Computer Corporationt 1950-ben a Remington Rand vette meg. Eckert a vállalatnál maradt és magas beosztásokat töltött be azután is, hogy a Remington Rand és a Burroughs Unisys néven egyesült. 1989-ben vonult vissza, de tanácsadóként még többször kikérték véleményét. A számítástechnika világhírű úttörője számos kitüntetésben részesült élete során. Fehérvérűség okozta szövődményekben hunyt el 1995. június 3-án a pennsylvaniai Bryn Mawrban.