Pórul járhatnak a hazai domainbrókerek

Akár el is veszthetik domainjeiket azok a "nepperek", akik március 1-je után regisztrálnak be olyan internetcímet, amelyet eladásra szántak. Az elsejétől változó domainregisztrációs szabályzat ugyanis leegyszerűsíti a jogcím nélküli nevek birtoklói elleni eljárást. 

Alternatív vitarendező fórum (angol rövidítése után ADR) néven vezeti be a hazai domainnevek adminisztrálását végző Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT) azt az új fórumot, amely azokon segíthet, akik úgy érzik, valaki jogosulatlanul jegyzett be egy olyan domaint, amelyik hozzájuk köthető. Hasonló, részben a domainviták rendezésére szakosodott intézmény az eseti választottbíróság, valamint az ISZT mellett működő tanácsadó testület is, melyek több domain ügyében hoztak már állásfoglalást.

Az ADR újdonsága, hogy egyfelől pontosabban, egyértelműbben írja körül az egyes domainekhez fűződő jogokat, sőt, a rosszhiszeműség megítéléséhez is konkrét fogódzót nyújt, másfelől - mint Martos Balázs, az ISZT elnökségi tagja az [origo] érdeklődésére elmondta - az ADR egy megelőző egyeztetési lehetőség, az itt született döntéseket ugyanis más fórumra is tovább lehet vinni. Ellentétben az eseti választottbírósággal, melynek határozata ha nem is megfellebbezhetetlen, de nehezen vitatható, az ADR csak egy a vitás esetek rendezésére hivatott intézmények közül. Nem mellesleg az új vitarendezési fórum igénybevétele kisebb költséggel jár, mint a választottbíróságé: Martos becslése szerint az ADR-en belüli vitarendezés költsége nem éri majd el a százezer forintot.

Egyelőre az idén március 1-je után regisztrált domainek kapcsán lehet majd az ADR-hez fordulni, de 2007 után az összes addig bejegyzett hazai internetcím az új vitarendezési fórum hatálya alá tartozik majd. Az új lehetőség megnyugtató vitarendezési lehetőséget biztosít az egyes nevekhez bizonyíthatóan kötődő, ám csak a domain bejegyzése után eszmélő felhasználók számára, mivel kiszámítható és viszonylag gyors (legfeljebb 30 napon belüli) döntés születhet a vitás ügyekben.

Azonban a kifejezetten üzleti céllal, továbbértékesítésre vagy a rosszhiszeműen bejegyzett címek tulajdonosait meglepetés érheti, tőlük ugyanis könnyebb lesz elvenni a domaint, feltéve, hogy valakinek több joga fűződik az adott internetcímhez, mint a "domainneppernek". Az ilyen estekre vonatkozó szabályozás ugyanis az ADR esetében sokkal szigorúbb, a fogalmi meghatározások kevesebb játékteret hagynak a nepperek érveinek.

Az ADR alapja egyébként egy európai uniós rendelet, melyet a .eu domain kapcsán hoztak. Ebben a rendeletben határozottan körvonalazzák az egyes nevekhez fűződő jogok kérdését, mint ahogy a rosszhiszemű domain bejegyzés ismérveit is. Martos elmondta: nem a vitás hazai domain-ügyek számának emelkedése késztette őket az új vitarendezési fórum bevezetésére, hanem az Európai Bizottság rendeletének megjelenése.