Faerun világába kalauzol a Demon Stone

Vágólapra másolva!
A The Lord of the Rings: The Two Towers megírásával a Stormfront már bebizonyította, hogy képes színvonalas akciójátékok készítésére, mely színvonal szerencsére a Forgotten Realms: Demon Stone című munkájukban sem csökkent.
Vágólapra másolva!

Vessünk mindjárt egy pillantást ennek a hack'n slash akciójátéknak a történetére! Évekkel ezelőtt két igencsak elvetemült entitás, Ygorl, a slaadok ura, valamint Sereka, a githyanki tábornok megpróbálta meghódítani Faerunt, de ebben megakadályozta őket a Realms egyik legismertebb mágusa, Blackstaff. Később a történetünk három főszereplője, Rannek, a harcos, Illius, a varázstudó, valamint a tolvaj Zhai egy összecsapásba keveredik, mely során többek közt a bebörtönzött gazfickók is kiszabadulnak. Ezzel már adva is van a kalandötlet: a hősök elfogják, majd ismételten bebörtönzik a gonoszokat, már ha azok nem hányják őket kardélre közben.

A játék abból áll, hogy a főellenségek által reánk küldött lényekkel összecsapunk. A leggyakoribb tevékenységünk a közelharc lesz, de valamennyi karakternek vannak távolsági fegyverei, illetve mágikus támadásai. Varázsló barátunk természetesen nem a közelharcot favorizálja, de még Ranneknek is lapul íj a tarsolyában. A támadásokat, valamint a védekezéseket az ezen tevékenységekhez csatolt billentyűk nyomogatásával hajthatjuk végre, míg bizonyos kombináció leütésével különleges kombókat csalhatunk elő bajnokaink tárházából. Emellett minden emberünknek van egy különleges támadása, egy olyan akciója, melyet valamely társával közösen hajt végre, valamint arra is lehetőséget kapunk, hogy mindhárom emberrel egyszerre támadva az egész képernyőt megtisztítsuk az ellentől.

A három főhős közül Zhai a leginkább különleges, mármint ami felhasználását illeti. Rannek kardjával, vagy más fegyvereivel irtja az ellenségeket, míg Illius mágikus áldásokat zúdít a nyakukba, de végső soron mindkettő a harcnak egy formája. Zhai barátunk ezzel szemben nem nyers erejével, hanem lopakodási készségével segítheti a csapatot. Mikor őt húzzuk elő a cilinderből, a program megmutatja nekünk azokat a helyeket, ahol nem vesznek észre az ellenségek. Ha sikeresen odalopózunk, akkor végrehajthatunk egy különleges támadást - vagy éppen kivégzést - az áldozaton. Sajnos elég kevés olyan szituáció akad, hogy ne oldhatnák meg a problémát a másik két karakterrel, de ennek ellenére a tolvajjal való játék igazi színfoltja a programnak.

Azért ne gondoljuk, hogy végig csak alacsonyabb szintű lények hordáival csatározunk - folyamatosan haladva a főellenségek felé, egyre keményebb ellenségekkel találjuk szembe magunkat. Szerencsére a korai szinteken alaposan begyakorolhatjuk a kombókat, illetve kiismerhetjük egyes embereink előnyeit, így nem ér bennünket felkészületlenül a nagyobb erejű ellenfelek rohama. Akadnak majd olyan lények - ilyenek például a pályák végén ránk leső boss monsterek, vagy a kőbe zárandó fő gonoszok - akik ellen csak összefogva, és valamilyen különleges taktika bevetésével győzedelmeskedhetünk.

Elég furcsa lenne pont az egyik legalapvetőbb D&D világra olyan programot készíteni, amiből teljesen kimaradtak a szerepjátékos elemek. Nem is esett ebbe a hibába a Stromfront csapata, vagyis annak ellenére, hogy egy ízig-vérig akciójátékkal állunk szemben, helyet kapott néhány RPG-s elem. A sikeresen megvívott csaták után hőseink egyfelől tapasztalati pontokat, másfelől pedig aranyat kapnak. Az XP felhasználásával harci, és egyéb képességeiket fejleszthetik, a pénzen pedig hatékonyabb fegyvereket, páncélokat vagy éppen varázslatokat vásárolhatnak.

Egyszerre csak egy karaktert irányíthatunk, míg a másik két hősért ekkor a mesterséges intelligencia a felelős. Mi tagadás, halálra nem fogjuk aggódni magunkat bajtársaink miatt, de ha valami komolyabb feladatot szemeltünk ki az egyik bajnokunknak, akkor jobb, ha saját kézbe vesszük az irányítását. Sajnos nincs lehetőség arra, hogy hálózaton keresztül barátainkkal induljunk harcba a három karakter valamelyikének bőrébe bújva, de talán egy patch majd orvosolja ezt a problémát is.

A Forgotten Realms: Demon Stone igen szép játék, de az embernek az a benyomása, hogy lehetne szebb is. Azért túl sok kivetnivalót nem találhatunk a megjelenítés területén, de a textúrák lehetnének kicsit részletesebbek, és a környezeten is lenne mit finomítani. De ne csak a negatív oldalról emeljünk ki elemeket: a karakterek mindegyike önálló mozgási animációkkal rendelkezik, vagyis nem kell a harcos darabosságával cammogó tolvaj rémképétől tartanunk. A hanghatások teljesen a helyükön vannak az akciójátékban, és külön kiemelésre érdemes, hogy több ismert színész - Patrick Stewart vagy Michael Clarke Duncan - kölcsönzi a fontosabb szereplőknek a hangját.

A program talán egyetlen komolyabb hibája, hogy egy jó délután alatt végigjátszhatjuk. Ez persze nem olyan nagy baj, hiszen a hack'n slash akcióprogramok sosem azért készültek, hogy napokra a gép elé láncolják a felhasználót, hanem hogy olyan kellemes kikapcsolódást nyújtsanak, mint amilyet a Forgotten Realms: Demon Stone is biztosít.

Rendszerkövetelmény:

ProcesszorP3 800
RAM256 Mbyte RAM
HDD2,7 GB
VGA64 MB VRAM