Jelenleg, ha valaki egy termék internetes árusítására szánja magát, elképesztő költséggel és bürokratikus eljárással kell szembesülnie. Noha egy korszerű és biztonságos e-bolt elkészítése sem olcsó, az offline üzlet kialakítása csak további felesleges költséget jelent, és az sem jelent vigaszt, hogy a valóságos üzlethelyiség is hozhat bevételt, hiszen az eredeti koncepció csak e-bolt létrehozását tűzte ki. A kényszerű boltnyitást előíró szabály magyarázata az, hogy az e-áruházak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jogértelmezése szerint csomagküldő szolgáltatásnak minősülnek, amelyekre egy még 1989-ben kiadott miniszteri rendelet rója kötelezettségül az üzlethelyiség kialakítását. 1989-ben azonban jószerivel még internet sem volt.
Cseles csalafintaságok
Az élelmesebb internetes vállalkozók azonban kitalálták már a módját annak, hogyan kell kijátszani a szabályokat. Például több ismert hazai online könyváruház is bérel - névleg - néhány négyzetmétert valóságos könyvesboltokban, így fel tud mutatni tényleges bolti hátteret is. Ezzel még akkor is ki tudják játszani az ellenőröket, ha azokról a könyvekről, amelyek az internetes boltban megrendelhetők, a valóságos üzlet eladói esetleg még csak nem is hallottak.
Márpedig érdemes ügyeskedni, mert a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ellenőrzi a webes üzleteket is. Boltonként akár százezer forintos bírságot is kivethetnek, ha nincs engedélye az e-üzletnek, ez pedig nem ritkaság: Dr. Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) osztályvezetője korábban elmondta: míg 2003-ban száz vizsgált e-üzletből csak öt, 2004-ben még mindig csak 11 tett eleget az előírásoknak.
Elavult, de még számon kért kötelezettség
Változhat a helyzet, de nem egyhamar. Az internetes áruházakra vonatkozó jogszabályok módosításán jelenleg is dolgoznak a GKM-ben. Mint Kozák Tamás, a tárca kereskedelmi főosztályvezetője az [origo]-nak elmondta: az internetes kereskedelem üzleten kívüli kereskedelemnek számít majd, és az eddigi, üzlethelyiség nyitására vonatkozó kötelezettség helyett elegendő lesz egy vevőszolgálatot üzemeltetni. Kozma szerint a tényleges, fizikai elérhetőségre - például a személyes reklamáció biztosítása érdekében - fogyasztóvédelmi szempontból van szükség.
Azonban elképzelhető, hogy a jogszabályok csak év végén lépnek életbe: a minisztérium sajtószóvivője szerint a változások - melyek rendeletet, törvényt egyaránt érintenek - áprilisban kerülnek a kormány elé, ám hogy a kereskedelmi törvény módosításáról mikor szavaznak a parlamentben, még nem tudni. A jelenlegi helyzet ellentmondásosságára utal, hogy bár ma már mindenki tudja, hogy az e-boltokhoz kapcsolódó valós üzlethelyiségek fenntartása felesleges s remélhetőleg mihamarabb megszűnő kötelezettség, az érintett hatóságok a mai napig számon kérik akár egy internetes pólóüzlettől is, hogy tényleges boltot tartson fenn - a működési engedélyt ugyanis csak így kapja meg az e-bolt.
Rátonyi Gábor Tamás