A háború királyai

A stratégiai játékok hőskorában a legtöbb játék a bázisépítős, fejlesztős, egységtoborzós, lerohanós sémát követte, mellyel sok stratéga örömére elsőként a Timegate programja, a Kohan szakított, melynek legújabb epizódjával idén ősszel találkozhatunk.

Az alapkoncepció a Kohan II-ben sem változik, mely játék egyébként immár a széria harmadik része, mivel a második epizód az Ahriman's Gift nevet viselte. A seregeket ezúttal is olyan csapatok alkotják, melyek eltérő szerepkörű unitokból épülnek fel, de összerakásuk után egyetlen egységként irányíthatjuk őket. Egy ilyen osztag felállása focis nyelven 4-2-1 volt az előző részekben, vagyis négy unit kerül be egy adott egységtípusból, kettő egy másik fajta haderőből, a csoport elejére pedig egy kapitány, vagyis hős kerül. Ez a harmadik részben kiegészül még két katonával, akik az oldal véd szerepét töltik be, megvédve csapatunkat az oldalról érkező támadásoktól.

Mivel a játékba elődeihez hasonlóan rengeteg fajta egység került, melyek ráadásul több faj képviselői közül kerültek ki, kellő gyakorlattal és némi érzékkel minden harci helyzethez legyárthatunk egy hatékony egységet. Ha elsöprő támadást akarunk indítani, akkor mondjuk bepakolunk a gárdába négy nehézgyalogost, a második vonalba két gyógyítót, sáncnak két lovast, a csapatot pedig vezetheti egy hős, aki járatos a távolsági fegyverek használatában. Más esetekben célszerű négy íjászra építeni az osztagot, megfejelve két varázstudóval, valamint egy, a gyors haladásért felelős ranger kasztú hőssel, az oldal véd szerepét pedig rábízhatjuk két gyalogosra, akik a ranger képességének köszönhetően nem lassítják majd a csoportot.

A fajokat illetően lesznek a korábbi részek játékosai számára ismerős szerzetek, de új népekkel is találkozhatunk. A régi motorosok között ott találjuk az embereket, valamint az élőholtakat, akik soraiban ismerős egységtípusokkal futunk össze. Új szerzetek a draugák, akik egy meglehetősen primitív, de igen erős, szörnyekre emlékeztető nép fiai. Visszatérnek az első részből a sokak által kedvelt gaurik és harounok, valamint feltűnik egy rejtélyes faj, melyet ellenségeik csak az Árnyék néven emlegetnek.

Az Ahriman's Giftet kedvelők biztosan felkapták a fejüket, hogy hová tűntek a slaanrik, és sajnos csalódást is kell okoznunk nekik, mivel ők kimaradtak a játszható fajok közül. Öröm az ürömben, és nyújthat némi vigaszt, hogy az új részben elfoglalhatunk semleges épületeket, melyek új unitokat biztosítanak, és ezen épületek közt lesznek olyanok, melyek megszerzése után azért kapunk néhány slaanri egységet.

A fent felsorolt fajok négy, egymással szemben álló frakcióba tömörülnek, mely csoportokkal a korábbi játékokban is találkozhattunk. Itt van mindjárt a Ceyah, mely mögött ezúttal is misztikus hatalmak álnak, és tagjai nagy utálatnak örvendenek a draugák körében. A klasszikus hatalmat ezúttal is a Concil képviseli, melyekkel szemben szervezkednek a Nacionalisták, a rend ellenzői. A negyedik fél a Royalisták csoportja, akik gyökerei egy elfeledett világba nyúlnak, és inkább van múltjuk, mint jelenük.

A nyersanyagok kitermelése a Kohan II-nek is fontos eleme, habár nem a klasszikus módszert alkalmazzák a TimeGate fejlesztői, tehát nem parasztok és egyebek szállítják a nyersanyagokat, hanem azok folyamatosan érkeznek a bányákból, fatelepekről, farmokról. Bizonyos egységek fenntartása adott mennyiségű fába, vasba, élelembe kerül, de felesleg nem képződik. Ez azt jelenti, hogy ha többet termelünk, mondjuk, fából, akkor a felesleg az aranykészletünket gyarapítja, ha pedig nincs elég nyersanyag az egységek fenntartására, akkor a kincstár sínyli meg a hiányt.

A játék tartalmaz egy huszonöt misszióból álló küldetéssorozatot, melyben fokozatosan térünk át egyik frakcióról a másikra, és minden faj irányítása a kezünk alá kerül. Az érdekesnek ígérkező történet fokozatosan bontakozik ki előttünk, melyben fontos szerepet kapnak a stratégiákból lassan kihagyhatatlan hősök. Ha végeztünk az egyjátékos kampánnyal, belevethetjük magunkat a multiplayerbe, mely nyolc játékosnak biztosít lehetőséget. Akik nem találnak társakat a játékhoz, azok se bánkódjanak, mivel a fejlesztők mellékeltek a programhoz egy véletlenszerű küldetés-generátort, valamint szerkesztőt is.

Annak idején nagy sikert aratott a Kohan, mivel olyan ötleteket tartalmazott, melyek eltértek a nagy számban, de igen egy kaptafára készülő stratégiai játékokban alkalmazott húzásoktól. A Kohan II: Kings of Warnak sokkal nehezebb dolga van, mivel a modern stratégiákban szinte már mindent felvonultattak az alkotók, de reméljük, hogy nemcsak a nosztalgikus érzések miatt lesz érdemes ősszel a játék elé ülni.