Conan után Konin is helytáll a kimmériaiak élén

Vágólapra másolva!
Nem Conan, a barbár, hanem Konin, a barbár a főszereplője a Primal Software stratégiai játékának, melyben viking, valamint a szintén a Conan-novellákból megismert kimmériai harcosokat vezethetjük háborúba kentaurok és más misztikus teremtmények ellen.
Vágólapra másolva!

A Besiegerben két népet irányíthatunk: a vikingeket és a kimmériaiakat. Biztos rögtön az eszébe jut a kedves olvasónak, hogy az egyik egy létező nemzet volt, míg a másikat Robert E. Howard mester találta ki, de nem a Besieger az első játék, melyben ötvöződnek valós és csak a fantáziában létező elemek. A két nemzetet közül a vikingek seregeivel lesz kevesebb vesződnivalónk, mivel ők egy amolyan terebélyes tutorial feladatát látják el. Ha sikerre vittük ügyüket, jöhetnek a kimmériaiak, kiket ezúttal nem Conan, hanem Konin vezet. Barbár barátunknak vagy egy kedves nővére, akit Marának hívnak, és az egész, a játékban megvívott háború az ő nevéhez fűződik, hisz ő szólította hadba a misztikumok teremtményeit, hogy letaszítsa testvérét a trónról.

A küldetések egy része a klasszikus, bázisépítős, nyersanyaggyűjtős vonalat követi. A leglényegesebb eltérés a sémától, hogy ezúttal csak a lakosság soraiból toborozhatunk katonákat, vagyis a seregek méretét a populáció határozza meg. A katonák kiképzéséhez különleges épületek felhúzására van szükség, majd egy munkást beküldve az épületbe már kész is van a katona. A probléma csak az, hogy ezek a munkások a felelősek a kiképzéshez, és az építésekhez szükséges anyagok kitermeléséért is, így alaposan meg kell fontolnunk, hogy mennyire csökkentjük le a munkaerőt a hadsereg kedvéért.

Újszerű ötlettel találkozunk az egységek fejlesztésének terén is. Eddig azt szokhattuk meg, hogy egy építményben, mondjuk a kovácsműhelyben kiválasztjuk a páncélok fejlesztését, majd ennek végeztével minden egységünk már az új felszerelésben feszít. A Besiegerben ezzel szemben először vissza kell minősítenünk a katonát munkássá, majd beküldve a fejlesztett egységeket képző intézménybe megvárni, míg új beosztásában lép hadrendbe bajnokunk. Ez persze kissé macerás, de kétségtelen jó megoldás annak elkerülésére, hogy pillanatok alatt hatalmas sereggel rontsunk az ellenfélre.

Egy valósidejű stratégiai játék manapság aligha reménykedhetne a sikerben, ha nem szerepelnének benne hősök. A héroszok természetesen a Besiegerből sem maradtak ki, és nem csak Konin, hanem más hősök is feltűnnek az egyes küldetésekben. A Warcraft III-mat sok kritika érte amiatt, hogy túl erőssé válnak benne a hősök, és egyes küldetéseket akár egy karakterrel is teljesíthetett a játékos. Ez a Primal játékára is igaz - Konin vagy a viking vezér Earl Barmalay pillanatok alatt képes végezni egy fél hadsereggel. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy a hős egységek - akárcsak a reguláris unitok - szinteket is lépnek, tényleg elegendő lehet a hősökre támaszkodni egy csata megnyeréséhez.

Lényeges szerepet kapnak a játékban az ostromok. Akár támadunk, akár védekezünk, igen nagy erőket kell megmozgatnunk a siker érdekében. A bázisok köré érdemes már a küldetések elején hatalmas falakat emelnünk, őrtornyokkal megerősítve. Ezt persze az ellenfél is megteszi, így számítsunk rá, hogy csak - persze nem valósidőben - hónapokig tartó ostromokkal tudunk majd bevenni egy erősített várost. A kulcs az, hogy megleljük a gyenge pontot az ellenfél védelmén, majd minden erőnket ennek a gyenge pontnak a megtörésére összpontosítsuk.

A banánhéj, melyen elcsúszik a Besieger a mesterséges intelligencia. Ez egyaránt vonatkozik az útkeresésre, és az ellenfél által alkalmazott taktikára is, habár utóbbit kissé túlzó taktikának nevezni. A munkások egyfelől állandóan feltorlódnak mind a nyersanyagok forrásánál, mind az épületnél, ahová a nyersanyagokat vinniük kellene, másfelől képesek megkerülni a fél várost, ha véletlenül nekiütköznek szokásos útvonalukon egy társuknak. Az ellenség nem fordít túl nagy gondot arra, hogy megkeresse védelmünk gyenge pontját, ami könnyen ahhoz vezethet, hogy halálba küld temérdek katonát.

A program kivitelezésére nem lehet panaszunk. A Primal saját grafikus motort fejlesztett a játékhoz, mely majd az I of the Dragon alatt is üzemel majd. A talaj a Perimeterhez hasonlatosan teljesen deformálható, így akár úgy is ledönthetünk egy falat, hogy kikapáljuk alóla a hegyet. Az egységek lelassulnak, ha hegyre mennek fel, és természetesen számos bonuszt élveznek a távolra lövő unitok a magaslatokon.

Nagyon kiélezett a verseny a valós idejű stratégiák területén, így igazán átütő sikerre csak egy olyan program számíthat, mely súrolja a tökéletest. A Besieger ugyan kellemes kis program, de azért messze van attól, hogy ne legyenek benne hibák. A játékmenet vontatottságának még előnyei is vannak, de a gyatra MI miatt a Primal munkája csak a Spellforce és a Warcraft mögé sorolhat be az RTS-ek versenyén.

Rendszerkövetelmény:

RAM256 Mbyte RAM
HDD1.5 GB
VGA32 MB VRAM