Félmilliárd eurós bírság a Microsoftnak

Vágólapra másolva!
Az Európai Bizottság rekordösszegű, 497 millió eurós bírságot szabott ki a Microsoftra, mivel döntése szerint a szoftvercég visszaélt piaci erőfölényével. A vállalat fellebbezni készül.
Vágólapra másolva!

Rekordösszegű, 497 millió eurós bírsággal sújtotta szerdán meghozott döntésében az Európai Bizottság a Microsoft amerikai szoftvercéget, amiért uralkodó piaci helyzetével visszaélve megsértette az uniós versenyszabályokat. Ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet Brüsszel egyetlen vállalatra valaha is kiszabott a versenyszabályok megsértése miatt. Az EU végrehajtó intézménye kötelezte továbbá a társaságot, hogy 90, illetve 120 napon belül hozza meg a tisztességes versenyfeltételek helyreállításához általa szükségesnek nevezett intézkedéseket. A bizottság döntése "helyreállítja a tisztességes verseny feltételeit az érintett piacokon, és világos elveket határoz meg az ilyen uralkodó piaci pozícióban lévő vállalatok jövőbeni viselkedésére nézve" - nyilatkozta a döntés ismertetésekor Mario Monti, a bizottság versenypolitikáért felelős tagja.

A döntés több mint öt éve tartó vizsgálatokat zárt le, amelyeket az uniós versenyhatóság két különálló, de természetüket tekintve hasonló ügyben folytatott az amerikai óriásvállalat ellen. Az egyik az - ugyancsak amerikai - Sun Microsystems 1998-ban benyújtott panasza alapján indult. Eszerint a Microsoft nem hajlandó megosztani versenytársaival az olyan hálózati csatolókra vonatkozó információkat, amelyek lehetővé tennék, hogy más cégek kiszolgálói feladatokat ellátó operációs rendszerei zökkenőmentesen együtt tudjanak működni a Microsoft Windows rendszereit futtató asztali számítógépekkel.

A bizottsági vizsgálatok során kiderült, hogy nem a Sun az egyetlen vállalat, amellyel a Microsoft nem volt hajlandó megosztani ezeket az információkat. Ez a magatartása egy olyan átfogóbb stratégia részének bizonyult, amelynek az volt a célja, hogy kiszorítsa a versenytársakat az adott piacokról. A másik vizsgálat azért indult, mert a Microsoft beépítette az asztali gépeken futó Windows rendszerekbe a hang- és videófájlok lejátszására szolgáló Windows Media Player alkalmazását. Mivel a Windows világszerte meghatározó fölényben van az asztali számítógépeken futó operációs rendszerek piacain - 90-95 százalékosra becsült piaci részesedéssel - gyanítható volt, hogy ez az eljárás is a versenytársak kiszorítására irányul.

Szigorítások a döntés nyomán

Döntésében a bizottság egyrészt arra kötelezte a Microsoftot, hogy 120 napon belül bocsássa rendelkezésre az olyan csatolókra vonatkozó teljes és pontos technikai információkat, amelyek a Windows-alapú személyi számítógépek és a - bármely gyártótól származó - munkacsoportos kiszolgálók hatékony együttműködéséhez szükségesek. Másrészt 90 napot adott a redmondi óriásvállalatnak arra, hogy forgalomba hozza a Windows egy olyan változatát, amely nem tartalmazza a Media Playert. A számítógépgyártóknak pedig e változattal együtt fel kell ajánlania azt a lehetőséget, hogy más cégek hasonló termékeit is szállíthassák a Windowszal. Így a fogyasztók dönthetik majd el, hogy a termékek milyen kombinációját tartalmazó kiépítéseket vásárolnak meg.

A Microsoft már bejelentette, hogy meg fogja fellebbezni a bizottság döntését. Az ügy így a luxemburgi Európai Bíróság elé kerül, és szakértők szerint még évekig tartó jogi csatákra lehet számítani.