Itthon vagy külföldön?

Vágólapra másolva!
Manapság Magyarországon és külföldön egyaránt nagy kereslet mutatkozik az informatikusok iránt. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy miért dönt egy fiatal informatikus az itthoni vagy a külföldi munkavégzés mellett.
Vágólapra másolva!

Itthon!

Varga Dániel, informatikus

Tízéves koromtól gyakorlatilag német nyelvterületen éltem. Osztrák gimnáziumban érettségiztem, később pedig a Bécsi Közgazdasági Egyetemen kezdtem felsőfokú tanulmányaimat. 1997-től dolgoztam Magyarországon. Egy multinacionális vállalat hazai leányvállalatának informatikai csoportvezetőjeként megpályáztam és elnyertem egy állást a cég németországi központjában; fejlesztő rendszermérnöknek alkalmaztak. Amikor az ember aláírja a szerződését, az első jogos és egyben legnehezebb kérdés, hogy vajon meg tud-e majd élni ott ebből az összegből. Németországban manapság az élet drága, kezdve a lakásbérlettől, a rezsin át a mozijegyig, minden.

Az engem ért pozitívumok közt első helyen egyértelműen a szakmai fejlődés áll: olyan technológiákkal dolgozhattam egy 200 ezer fős cég világközpontjában, mint csak nagyon kevés magyar Európában. Emellett eredményeim elismerése sem maradt el.

Miért böngésztem mégis két és fél év után újból az álláshirdetéseket? Egyértelműen a pénz miatt. Fizetésemből nem lehetett rendesen megélni, emelésben csak tíz év távlatában reménykedhettem, igaz, akkor nagyobb mértékben. Nekem ez az idő túl sok volt. Itthon kevesebb mint fele annyit keresek, de ebből körülbelül kétszer olyan magas életszínvonalat tudok biztosítani magamnak, mint Németországban.


Külföldön!

Antal Ádám, Plaut GmbH, Németország

Már gimnazista koromban megérlelődött bennem az elhatározás, hogy egyszer Németországban fogok dolgozni. Ennek több oka is volt: németül tanultam, és sok barátom élt Németországban. Később a Plaut Hungáriához kerültem, és az ügyvezető lehetőséget nyújtott rá, hogy továbbképezzem magam. Tanácsadóként sokat utaztam Ausztriába, Németországba és Svájcba. 1999 augusztusától a Plaut Systems & Solutions GmbH alkalmazott külsősként müncheni székhelyű számítóközpontjában, így hetente ingáztam München és Budapest között. 2001-re meguntam az állandó ingázást.

Mivel a Plaut outsourcing-üzletágát vezető munkatárs akkor váltott állást, a megüresedett helyet felajánlották nekem - el is fogadtam, azóta ebben a munkakörben dolgozom. A döntést a következő szempontok alapján hoztam:

- felelősségteljes állás jó jövedelemmel;
- nem egyedül jöttem, egy barátom-munkatársam is velem tartott;
- továbblépési lehetőségek;
- feleségem - akkor még mint barátnő - itt él;
- azóta családom bővült, gyermekem Németországban jobb szociális ellátásban részesül, mint Magyarországon;
- szeretem Münchent (jó sör, közelben az Alpok stb.);

Természetesen nem vagyunk helyhez kötve, ha a helyzet úgy hozza, átköltözünk Magyarországra vagy más európai országba.