Vágólapra másolva!
Arra, hogy miként lehet összekapcsolni egy valós idejű stratégiát az olyan taktikai programokkal, mint a Commandos vagy a Hidden and Dangerous, választ kaphatunk az idén őszre elkészülő Soldiers: Heroes of World War II-ben.
Vágólapra másolva!

Az első és legfontosabb hasonlóság a Commandos típusú játékokkal, hogy a Heroesben is egy kis csoport katonát irányíthatunk, aki egy túlerőben lévő ellenség orra alá próbál meg borsot törni. A csoport tagjai mindannyian valamire specializálódtak, legyen az társaik gyógyítása, az orvlövészet vagy éppenséggel a hullák eltávolítása az avatatlan tekintetek elől.

Túlerő ide vagy oda, azért a mi katonáink sem fegyvertelenül, feltartott kézzel szállnak szembe a rosszfiúkkal, hisz a fejlesztők ígérete szerint huszonötnél is több fegyver közül választhatunk. Ezek közt lesznek klasszikusnak számító pisztolyok, puskák és gépfegyverek, de olyan eszközök - molotov-koktél, fojtózsinór stb. - is, melyek sokkal jobban illenek egy ilyen programhoz.

Az újdonság a programban a nézőpontok kérdésében rejlik. Ha akarjuk, akkor a hagyományosnak nevezhető valósidejű nézőpontból kísérhetjük az akciókat, ami kétségtelenül a legjobb átláthatóságot biztosítja. Ha azonban nem bízunk valamelyik emberünkben, vagyis az őt adott esetben vezérlő mesterséges intelligenciában, válthatunk nézőpontot, és ekkor harmadik személyű nézetből, a kamerát egy kiválasztott katonára irányítva ellenőrizhetjük, miként hajtja végre parancsainkat.

A legjobb választásnak az tűnik, ha a két irányítási módot a küldetések során ügyesen kombináljuk. Példának okáért célszerű az "RTS-es" nézetből megközelíteni egy ellenséges objektumot, hisz így tudjuk legjobban ellenőrizni, hogy ne lássanak meg bennünket. Viszont ha már az objektum közelébe értünk, válthatunk "belső" nézetre, hogy pont fejen találjuk az ellenség parancsnokát vagy kilőjük a minket kutató reflektort.

A programban helyet kaptak járművek is, méghozzá nem is kevesen, hisz száznál is több keréken vagy éppen lánctalpon közlekedő harci gépbe ülhetünk bele. Ha sikerül megszereznünk egy járgányt, különösen lényegessé válik a katonát követő nézőpont. Ezek a katonai járművek ugyan nem olyan életszerűek, mint mondjuk a BF 1942-ben, és nem is viselkednek annyira életszerűen, de ezt talán nem is várjuk el egy stratégiai programtól.

A küldetések szintén a Commandos stílust követik, vagyis a hangsúly az észrevétlen lopakodáson lesz. Némely esetben hasznos lehet a nyers tűzerő is, de ezzel a módszerrel ritkán érünk célba. A missziók nagy része nappali, de lesznek éjszakai feladataink is. Függetlenül attól, hogy gyakorlatilag a játék végét jelenti, nagyon látványos, mikor a minket észre vevő őr riadót fúj, a bázis fényei kigyúlnak, a reflektorok pedig vadul kezdik pásztázni a környéket.

A program fejlesztése még javában tart, és a végső változat aligha kerül piacra az ősz előtt. Reméljük, hogy addig a fejlesztők még több újdonsággal rukkolnak elő, és programjuk nemcsak egy már korábban látott elemeket felvonultató Commandos-klón lesz.